A termelékenység növelésének tényezői és módjai, hallgatói sarok
A munkatermelékenység növekedésének okai olyan okok, amelyek megváltoztatják szintjüket, vagy olyan objektív körülményeket, amelyek meghatározzák a növekedés lehetőségét. A hazai és a külföldi gyakorlatban sok szakképzettség van a munkatermelékenység növekedési tényezőinek. Az osztályozások fő célja a munka termelékenységének növekedésének okainak tanulmányozása és rendszerezése, növekedésének kezelése. A munkatermelékenység növekedési tényezőinek legelterjedtebb minősítése, a Gosplan által kifejlesztett:
1. A termelés technikai színvonalának növelése:
- a gépesítés és a termelés automatizálása;
- új típusú berendezések bevezetése;
- új technológiai folyamatok bevezetése;
- a termékek konstruktív tulajdonságainak javítása;
- a nyersanyagok és az új építőanyagok minőségének javítása.
2. A menedzsment tökéletessége, a termelés és a munka szervezése:
- változáskezelési struktúra;
- a szabványok és a szolgáltatási területek növekedése;
- a munkaidő elvesztése;
- a házasságból származó veszteségek csökkentése;
- növelni kell a termelés specializációjának szintjét.
3. A termelés szerkezeti változásai:
- egyes terméktípusok fajsúlyának változása;
- a félkész termékek és összetevők arányának változása;
- megváltoztathatja a termelési program bonyolultságát.
4. Ágazati és egyéb tényezők, amelyek a külső, természetes feltételek változásait jellemzik:
- az ásványi anyagok (szén, olaj, érc, tőzeg) kitermelési feltételeinek megváltozása;
- egy hasznos anyag tartalmának megváltozása;
- új vállalkozások üzembe helyezése.
A munkatermelékenység növelése érdekében a munkát a tartalékok megtalálásához és felhasználásához szervezzük.
A tartalékok potenciális, reális lehetőségeket jelentenek a termelési egységenkénti bérköltségek csökkentésére, valamint a munkaidő és a nem gazdasági jellegű munkaerőköltségek veszteségére.
A termelékenység növekedésének tartalékait a következő kategóriák sorolják fel:
- a termelékenység növekedésének forrása (a termelési vagy munkaeszközök használatának javítása);
- a felderítési és felhasználási hely (a termelésben, az iparban, a nemzetgazdaságban);
- funkcionális jelentősége (a fő termelésben, karbantartásban, menedzsmentben);
- felhasználási idő (jelenlegi, leendő).
Ezek közül a belső termelési növekedési tartalékokat közvetlenül a cégen belül használják. Ezek közé tartoznak a munkaerő-intenzitás csökkentésére szolgáló tartalékok, a munkaidő használatának javítása, a személyzet struktúrájának javítása, a munkaerő megtakarítása és a munka megtakarítása. A gazdálkodó személyzetnek a termelékenységnövekedés termelési tartalékainak felhasználására való ösztönzése a gazdasági irányítás egyik eleme.
A termelékenység növekedésének forrásai csoportosíthatók:
1. A termékek, munkák munkaerő-intenzitásának csökkentése.
2. A berendezések, a munkahelyek (a napközbeni és a beléptetési idő veszteségeinek csökkentése, a nem termelési idő csökkentése) időalapjának növelése.
3. A termelési folyamat közvetlen részének arányának növekedése.
4. Ár tényezők.
5. Az együttműködési kínálat szintje.
Hogyan kapcsolódnak a létszám és a termelékenység növekedése?
ahol Fri - a munka termelékenységének növekedése, százalékos arányban;
Чi - a személyzet létszámának csökkentése az i. Tényező hatása alatt;
i - a munkatermelékenység növekedési faktora, i =;
Chpp - a PPP száma a tervezett kibocsátás alapján számítva, miközben a munkaerő termelékenységét alapvető szinten tartja:
Chpn = Chpnp out × Iv, (5.17)
ahol a Chpp kint van. - a PPP száma a kezdeti bázisidőszakban;
Iv - a kibocsátás növekedési indexe a tervezési időszakban.
A PPP-k számának megtakarítása a termelékenység növekedésének hatására:
a) a munkaerő-intenzitás változása:
ahol tpl, tb - a termelési egység munkaintenzitása a tervezett és a bázisidőszakban, személy / óra / db;
Npl - termelési volumen fizikai értelemben a tervezési időszakban, darabok;
Fd - egy munkavállaló valós idejű alapja a bázisidőszakban, óra;
kvn - a termelési arányok bázisidőszaki teljesítőképességi együtthatója;
b) a vásárolt félkész termékek és az összehangolt szállítások részesedésének változása:
(5.19) teljesül,
ahol Chuppp b - az alkalmazottak száma a tervezési időszakban, miközben fenntartja a teljesítményt, az embereket;
az együttmûködõ szállítások aránya az alap- és a tervezett idõszak termelési volumenében,%;
c) a beavatkozó leállások csökkentése:
ahol - a munkavállalók aránya a PPP-ban a bázisidőszakban, százalék;
- az intramuszkuláris veszteségek és a munkanélküliségi idő aránya a napi munkaidő-alapban, százalék;
f - az intramuszkuláris veszteségek és az üresjárati idő csökkenése a tervezett (beszámolási) időszakban, százalékban.
d) a házasságból származó veszteségek csökkentése:
ahol a Bbl, a Bbl - a házasság költségeinek részesedése és annak javítása az árucikkben, az alap- és a tervezési időszakban.
e) a kibocsátás növekedése:
ahol Iv - a kibocsátás növekedése, százalék;
Ichppp - az alapvető termelési dolgozók nélküli létszámnövekedés, százalékos arány.
Ha sok tényező egyidejűleg jár el, a személyzet kezdeti létszámát más tényezők hatására korrigálják a lakosság megváltozása.