Mik a társadalmi értékek és normák?
Ezek az értelmezések (vagy megközelítések) tükrözik az értékek ezen vagy másik oldalát, és azokat nem kölcsönösnek kell tekinteni Ez kölcsönösen kizárja egymást ku értékek.
A legáltalánosabb értelemben az érték a tárgy (személy, csoport, társadalom) bármely tárgyának (természetes és kulturális objektum, jelenség, gondolat, cselekvés) pozitív vagy negatív jelentőségét jelenti.
Az értékek osztályozásának különböző módjai vannak. Tehát a magasabb vagy az abszolút értékeket különválasztják (óraik milyen értékek az úgynevezett célok); beszéljen pozitív és negatív értékekről; ossza őket anyagi és lelki, stb Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden ár
yosti összefüggésben áll egymással, egységben és formában Az ember belső belső világa "az értékes piramis Tey. "
Nincs társadalom, senki sem élhet érték nélkül. Ugyanakkor természetesen különböző emberek és társadalom Az értékrend különböző. Például, a hagyományos és az információs társadalmak mindenekelőtt különböznek egymástól, szellemi értékeikkel. Többet Az értékek hasonlósága is van, hiszen mindannyian ember vagyunk, függetlenül attól, hogy mit csinálnak és bárhol is élnek.
"Személyiség és feltétel nélküli erkölcs igénylése"
feltétel nélküli érték ".
• PI Novgorodtsev (1866-1924), orosz jogász j
Kérdezz magadnak egy egyszerű kérdést: ki akar beteg és szegény, alacsonyabb, magányos, csúnya stb. És érezni fogja az értékes Tei. Az egyéni különbségek értékesek dominánsak ebben a konkrét egyénben. Valaki számára fontos, mindenekelőtt anyagi jólét bármilyen áron. Készen áll, ahogyan azt mondják, "hogy jobban eladja magát", például, hogy a számítás szerint feleségül vegyen. És mások számára a legmagasabb érték a szerelem, és ő nem adja fel ezt az érzést.
bármilyen tárgyat (anyagot vagy ideálisat) adni, ha az a törekvéseknek, vágyaknak a középpontjában áll vagy csoportot, fontos állapotnak tekintik csípett. Természetesen az értékek aktívan befolyásolják az emberek tudatát és viselkedését.
A "norm" tudomány fogalma meglehetősen széles körben foglalkozik. sem mint kötelező rend, szabvány, minta, mint egyfajta szabályozás és ellenőrzés különböző rendszerek - biológiai, technikai, valamint társadalmi ügyi. A norma határozza meg a lehetséges és az esedékesség határát (mérését). Objektumokat koncentrált formában fejez ki a társadalom szükségességét az emberek cselekvéseinek és kapcsolatainak egyszerűsítésére.
Az emberi viselkedés ilyen jellegzetes normáit fejlesztik évszázadokon keresztül különböző élethelyzetek, az ördög a személyes viselkedés végső száma. Ahhoz, hogy megteremtse őket, amint azt a jól ismert francia szociológusok megjegyzik log E. Durkheim (1858-1917), sok különböző elme hasonlított egymáshoz, összeszedte és ötvözte eszméit, érzéseit és hosszú generációk sorozatát.
Az erkölcsi értékek egyetlen rendszere az emberek számára a magatartás morális normáit (normákat) hozza létre a társadalom számára lehetővé teszi a résztvevők közötti stabil kapcsolatot minden helyzetben.
Az emberek szellemi életében az erkölcsi normák spontán módon fejlődnek ki, vagy a kiemelkedő moralisták fogalmazzák meg. Az erkölcsi normák rögzítettek (rögzítettek) különös módon: akár a nép gondolkodásában, nemzedékek, vallásos tanítások, vagy munkaerő dah moralisták elvek, parancsolatok formájában stb.
"Ne irigykedj", "ne rágalmazz", "ne nyúlj", "tiszteljétek a véneket", "tolerálj más emberek hiányosságait", " és így tovább: ez a filantrópia kifejezve de konkrét erkölcsi követelményekről.
De ebben az esetben egy teljesen logikus kérdés merül fel: hogyan lehet az általános szabályt önálló helyzetbe hozni személyesen a viselkedésének tudatos motívuma? Hogyan érjük el ezt az általános szabályt minden józan ember teljesítené? Ez a probléma az erkölcsi normák megvalósításában.
Az a tény, hogy a "megfelelő" és a "létező" lény között
Van egy ellentmondás, amelyet általában a képlet mond:
"Tudom, hogyan kell csinálni, de azt teszem, amit akarok." Mindezért A konkrét konkretitás, az erkölcsi normák továbbra is egy standard, egy modell, még a viselkedés eszméje is. Más szóval, bizonyos mértékig absztrakt és spekulatív is.
Annak érdekében, hogy a kívánt valóságot, az életbe jusson, csak egy út van: mindegyiknek morálisan kell cselekednie. És ez, mint tudjuk, óriási erőfeszítést igényel, a lélek energiát, még bátorságot is. De csak a saját tudatunk Az olyan tennivalók, amelyek elnyomása és kényszerítése nélkül elkötelezettek, lehetővé teszik az erkölcsi követelések megvalósítását a valódi élet végtelen változatosságában tuatsy. Ennek megtanulása elősegíti először az oktatást, másodsorban a folyamatos önképzést.
A jog formálisan kiegyenlíti a társadalom minden tagját, a bizonyos feladatokat rendel hozzá, hozzájárul az egyes egyének és a társadalom egészének alapvető feltételeinek megőrzéséhez.
akik a jogalanyok. Nem véletlen, hogy a jogi kapcsolatok az absztrakt tartalom konkretizálásának formája jogállamiság.
Végezetül térjünk vissza a jogi kultúra kérdéséhez. Ez egy közös kultúra része. képzetlen jogi értelemben egy személyt aligha lehet kulturálisnak nevezni. A jogi kultúra alatt az emberek életének jogi megszervezésének szintjét értjük. A társadalom jogi tevékenységének fejlődését, jogi aktust, az igazságérzet szintjén és természetesen úgy érzi, mintha a magas állami és közbiztonsági szintre emberi jogokat és szabadságokat.
A jogi kultúra alapja a jogi ismeretek. Mindenkinek legalább a kiindulópontokról tudnia kell és mindenekelőtt az Orosz Föderáció Alkotmányát. A jogi ismeretek nélkül az állampolgár nem tudja vagy védje jogait. És képzeljünk el egy olyan helyzetet, ahol az emberek jogszerűen írástudatlanok Jogalkotó szervek (parlamenti képviselők, stb.) A bíróságokon, jogi szerveken, állami szerveken dolgozó (állami tisztviselők).
A "jogi kultúra" fogalma mindig értékelést jelent a társadalom jogi életének színvonala és összehasonlítása a legfejlettebb modellekkel, eszmékkel és értékekkel. A modern jogi kultúra legmagasabb értékeihez Mindenekelőtt a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülnek. Felismerésük, védelemük és valódisuk alkotják a modern társadalom jogi kultúrájának legmagasabb szintjét.
A jogi kultúra többszintű koncepció. Feltételesen oszd meg az egész társadalom jogi kultúráját és az egyén jogi kultúráját. A társadalom jogi kultúrája számos elemet tartalmaz. Először is ez a szint a társadalom tudatában. Tele van
jogszabály, kidolgozott jogrendszer, hatékony független igazságszolgáltatás. Ez is fontos, mint garancia a polgárok jogai és szabadságai, mi a jogállam és a törvény és a rend, milyen pontosan működnek a bűnüldöző szervek. a lakosság jogi írása mi a hozzáállása a törvényekhez, és így tovább.
A társadalom jogi kultúrájának másik fontos eleme va - a jogi tevékenység fejlődésének szintje, amely elméleti és gyakorlati tevékenységekből áll ty. Elméleti utal a tudósok tevékenységére jogászok, valamint az iskolákban és egyetemeken folyó speciális jogi oktatás. A gyakorlati jogi tevékenység az állami szervek jogalkotási és bűnüldözési tevékenységeiből áll.
Az egyén jogi kultúrája - a jogi ismeretek mellett - magában foglalja a jogi státusz megértését is - a jogot jogaikról és kötelességeikről, a szabadságról és a jogokról a másokkal való kapcsolatok normái. Ugyanakkor a tudás továbbra is haszontalan az értelemben ha egy személy nem ismeri el magát a jogi eljárásban a jogi normák gyakorlati alkalmazása.
• Feltételek: erkölcs, jogszabályok.
1) Mi a különbség a normától? 2) Mi a szerepe társadalmi normák? 3) Hogyan viszonyulnak az erkölcs és az erkölcs alapelvei? Melyek az erkölcsi normák fő jellemzői? mi vagyunk? 4) Milyen erkölcsi problémát fejez ki a képlet:
1. Az erkölcs "aranyszabálya": "Act on másoknak, ahogy szeretné, hogy mások legyenek esett az önhöz képest. " Ez a szabály erkölcsi normának tekinthető-e? Vagy ez a legmagasabb erkölcsi ár ugye?
2. Hogy mi a legmagasabb érték az Ön számára? gyakran adnak rövid választ: "Pénz". Természetesen de és más válaszokat. És hogyan válaszol erre a kérdésre? Adja meg a választ.
3. A jogászok jogi kultúrájának lényege kifejezi a formát hűség: "tudás - tisztelet - tisztelet". Bővítse tartalmát zhanie.
4. Hogyan magyarázza el a legalista aforizmust: "Az életnek igaza van
va - jogi kapcsolatokban "?
5. Az ügyvédek azzal érvelnek, hogy a jogi kultúra nélküli jogrendszer nem működik. Magyarázza el, miért.
i Kapcsolja be a forrást
Tekintsük az erkölcsi eszmék és jogok válságát
A válság lényege az etikai és jogi normák fokozatos leértékelése (leértékelés - Szerk.). de a csillapítás eddig olyan messzire ment, hogy bármennyire is furcsa lehet, a verejték etikai és jogi értékei megmutatták a tekintélyüket. Már nem ugyanaz a szentsége, mint eredetileg öltözött. Egyre több fájdalom Az igazi erkölcsi értékeket csak "racionalizálás", "következtetések" vagy "gyönyörű beszédreakciók" tekintik, és elfedik az önző anyagot érdekek és az egyének és csoportok motiváló motívumait. Fokozatosan füstként értelmezik őket a tömeg, a prózai érdekek elrejtése, az önző vágyak és különösen az anyagi értékek iránti szenvedély. tovább a jogi normákat egyre inkább eszközként kezelik az uralkodó elitek kezében te, kihasználva más, kevésbé befolyásos népességcsoportokat. Más szavakkal, ezek egyfajta trükk, amelyhez az uralkodó osztály elutaz, hogy engedelmeskedjen és alárendelt osztályokat tartson. A presztízs elvesztésével fokozatosan elveszítik irányító és szabályozó erejüket - ez fontos tényező az emberi viselkedésben. A "te nem" és a "meg kell", mint erkölcsi imperatívumok, egyre kevesebb és kevesebb meghatározzák az emberek viselkedését. Ha sem vallási, etikai, sem jogi érték nem de hát mi maradt? Semmi más, mint Gru erő és csalás harca. Ezért - a modern "erősen erős th ". És ebben - a jelenlegi legfontosabb jellemzője a jelenlegi etikai és jogi válság.
elit? 4) Milyen szerepet kell kapnia az erkölcsi és