Kovalens kötés fajtái
Kétféle kovalens kötés létezik: nem poláris és poláris.
Egy nempoláris kovalens kötés esetén az elektronok felhője, amelyet egy közös elektronpár vagy egy elektronikus csatolófelhő képez, térben szimmetrikusan oszlik meg mindkét atom magjaihoz viszonyítva. Például az egyik elem atomjaiból álló diatommolekulák: H2. Cl 2. O2. N 2. F 2, stb., Amelyben az elektronpár mindkét atomhoz hasonlóan tartozik.
Poláris kovalens kötés esetén az elektronkötés felhő egy nagyobb relatív elektronegativitású atomra tolódik át. Példák: illékony szervetlen vegyületek: HCI, H 2 O, H 2 S. N3 stb.
Az l-es HC molekula képződését a séma szemlélteti
Az elektronpár a klóratomra tolódik, mivel a klóratom (2.83) relatív elektronegativitása nagyobb, mint a hidrogénatom (2.1.).
A kovalens kötés nemcsak egy elektron-felhők átlapolásával jön létre, hanem a kovalens kötés kialakulásának csere mechanizmusa.
A kialakulásának másik mechanizmusa is lehetséges: donor-akceptor. Ebben az esetben a kémiai kötés egy atom két elektron felhőjéből és egy másik atom szabad orbitálisából származik. Vegyünk példaként az ammóniumion-képződés mechanizmusát.
Egy ammóniamolekulában a nitrogénatom egy osztatlan elektronpárral rendelkezik egy két elektron felhőben):
A hidrogénion szabad (nem töltötte be) 1 s-pályával, amelyet kijelölhetünk # 9633; H +. Ha ammóniumion keletkezik, a nitrogén és a hidrogén atomok kétszeres nitrogén felhővé válnak, pl. ez egy molekuláris elektronikus felhővé válik. Tehát van egy negyedik kovalens kötés. Az ammóniumion képződésének folyamata a rendszerrel ábrázolható