A társadalom definíciójának kétértelműsége a stadopédia
Objektíven-szubjektív karakter:
· A másik oldalon - közöttük bizonyos, normatív kapcsolatok hatnak az emberek tevékenységére.
A társadalom több meghatározása létezik:
1. Valóság, amely a természetből származik és vele kölcsönhatásban van, amelyet a rendszerváltás és a fejlesztés objektív törvényeinek sajátossága jellemez;
2. Az emberi tevékenység rendszere ("világ"), objektív állapota és eredménye;
ü A társadalom komplex rendszervezete;
ü A szakértők a szervezet szerkezetét és dinamikáját különböző szempontok alapján magyarázzák meg.
A társadalom rendszervezeti elemei:
A társadalomban ezeket a funkciókat a megfelelő alrendszerek biztosítják:
Érték kötelezettség (L).
ü A társadalom szerkezete összetett, többkomponensű és szisztematikusan szervezett;
Karl Marx (a materialista történelem) azt állította, hogy „nem a tudat az emberek, hogy meghatározza a lény, hanem éppen ellenkezőleg, a társadalmi lét, amely meghatározza a tudatot.” Marx szerint a társadalom kifejezi az összeg az említett kapcsolatok és a kapcsolatok, ahol az egyének egymáshoz. A társadalom alapja az ipari és gazdasági kapcsolatok, amelyeket Karl Marx anyagi és alapvetőnek nevez.
Ezek azért fontosak, mert:
Ø olyan objektívek között alakulnak ki, amelyek objektív szükségletekkel rendelkeznek;
Ø akaratuktól és vágyuktól függetlenül;
Ø A létezéshez az embereknek be kell vonniuk a termelési együttműködés viszonyába.
Alapvetően azért vannak, mert:
Ø meghatározni a társadalom gazdasági szerkezetét
Ø generálja és jelentősen befolyásolja a megfelelő felépítményt (jog, gazdaság, politika, politikai pártok, erkölcs, állam).
Ezeket a kapcsolatokat Marx is ideológiai megfogalmazásnak nevezi, mert az emberek természeténél fogva kötelező tudatosság alapján alakulnak ki.
A társadalom anyagi élete = termelési mód + gazdasági kapcsolatok. Meghatározzák a társadalom lelki életét.
A társadalom szellemi élete az emberek társadalmi nézeteinek, vágyainak és hangulatainak egész csoportja.
1. Érintett. A tényleges érzéseken és érzéseken alapul, és az érzelmi-volitional tényezők határozzák meg.
3. Érték-racionális. Az értékrendszerben elfogadott tudatos ragaszkodás jellemzi.
4. Gyorsulás. Ezt egy gyakorlati, értelmes cél tudatos meghatározása határozza meg.
Ø A kommunikációs cselekvés nem használja a másikikat objektumként (eszközként), feltételezi, hogy egy másik önálló értéket fogad el.