Curve - liquidus - nagy olaj - és gázcikk enciklopédia, cikk, 1. oldal
A liquidus görbe azt a hőmérsékletet jelöli, amelyen a szilárd fázis utolsó kristályai megolvadnak. Amikor a hőt a rendszerbe helyezzük, a solidus görbe azt a hőmérsékletet jelzi, amelyen a folyadék először megjelenik. Az 1. ábrán. A IX.5. Ábra a Roseboom I-III. Típusú állapotdiagramjait mutatja be. Az I. típus megegyezik egy szélsőséges rendszert alkalmazó rendszerrel, a II. És III. Típus pedig a likvidus és a solidus görbékkel rendelkező végső rendszernek felel meg. Amint az 1. ábrából látható. A IX.5. Ábrán a liquidus és a solidus vonalak három diagramra osztják a diagramot (B-A, t). [2]
Az Auln2 fázisú likvidus görbe, amelyet Kubashevsky és Vaibke [201] határoz meg, az x n esetében a 0 55 és 0 78 közötti tartományban közel van a parabolahoz. [3]
A liquidus görbe az olvadáspontot a folyadékfázis összetételéhez kapcsolja. [5]
A komponensek közelében lévő liquidus és solidus görbék nem épülnek fel. Az első három fázisnak különböző kongruens olvadáspontja van. A KAs2 fázis hajlamos a 760 ° C feletti bomlásra vagy szublimációra. [8]
A Bi-Rh rendszerben a likvidusz görbéket a 0-35% -os koncentráció tartományban (9)
A liquidus görbe csak az átmeneti ponton halad át, amely egybeesik a hőmérséklet és az ipermetallid szétesési pontjával a szilárd és folyékony fázisokba. [11]
A likvidusz görbe egy ágból áll. [12]
A szélsőség nélküli likvidusgörbét az abszcissza tengelyen hézaggá teszik. [13]
A kompozíció tengelyétől kissé domború, szélsőségek nélküli likviduszgörbe egyenletes sorozatú szilárd oldatok kialakulásának felel meg. [14]
A likvidusgörbe az összetevők ágain kívül a két vegyület ága közül: KaSrCU és KSraCb, amelyek eutektikus ponton metszenek. [15]
Oldalak: 1 2 3 4 5