Tudományos elektronikus könyvtár
Előadás 11. ERŐSÉGI ELMÉLET
Fogalmak az erő hipotéziséről, egyenértékű stresszről, a stressz korlátozásáról. Öt erősség elmélete.
Az anyagi ellenállás egyik fontos feladata olyan szilárdsági elméletek létrehozása, amelyek alapján meg lehet vizsgálni az összetett szilárd állapotban lévő elemek szilárdságát az erő tulajdonságai alapján. Számos erőelmélet létezik; minden egyes esetben a legmegfelelőbb az anyag betöltése és megsemmisítése.
Minden erõs elméletben egy bizonyos szilárdsági hipotézist alkalmaznak, amely az adott tényezõ anyagának erõs befolyásolására hárul.
Az anyag veszélyes állapotának kialakulásához kapcsolódó legfontosabb tényezők: normál és tangenciális feszültségek, lineáris deformációk és deformáció potenciális energiája.
Az egyenértékű feszültség az a feszültség, amelyet a feszített mintában kell létrehozni, hogy a stressz állapota ugyanolyan veszélyes legyen a meghatározott stresszállapotra.
Az összetett feszültség állapotának egyenértékű lineáris állapotba való visszahelyezésével az erősségi állapotot egyszerű feszültséggel alkalmazhatjuk egy komplex stresszállapot esetében:
.
Az erő első elmélete (a legnagyobb normális stressz hipotézise).
Az erő elmélete szerint egy komplex stresszállapot alatt lévő anyag veszélyes állapota akkor következik be, amikor az abszolút érték legnagyobb feszültsége eléri egy adott anyag határértékét, egyszerű nyújtással (tömörítéssel). A szakító- és nyomószilárdsági feltételek:
Ez az erõs elmélet csak néhány törékeny anyag számára pozitív eredményt ad.
A második erõs elmélet (a legnagyobb lineáris deformáció hipotézise).
A szakító- és nyomószilárdsági feltételek:
Ennek a hipotézisnek a kísérleti ellenőrzése számos hiányosságot tár fel, ezért szinte nem használják a számításokhoz.
A harmadik erősség elmélete (a legnagyobb nyíróerő hipotézise).
A harmadik erõs elmélet szilárdsága megegyezik
Sok esetben a harmadik erősségelmélet elfogadható eredményeket ad.
Negyedik erősségelmélet (a deformáció energiájának hipotézise).
Az erő elmélete szerint egy komplex stresszállapot alatt lévő anyag veszélyes állapota akkor fordul elő, ha az alakváltozás fajlagos potenciális energiája eléri az adott anyag határértékét:
Az erő ötödik elmélete (Mohr erőhipotézise) Ez az erőhipotézis figyelembe veszi a feszültség és a tömörítés anyagi tulajdonságainak különbségét. A Mora-hipotézis szilárdsági feltétele:
Figyeljük figyelmünket a "Természettudományi Akadémia" kiadójában megjelent folyóiratokra,
(A RINC nagy hatású tényezője, a folyóiratok tárgya minden tudományos területet lefedi)