Szakszervezet a munkaerőpiacon - stadopedia
Számos piacon a munkavállalók kollektívan értékesítik munkaügyi szolgáltatásukat az unión keresztül. Tegyük fel először, hogy egy versenyképes piacon alakul ki szakszervezet. Viszonylag nagy számú munkaadóval kell tárgyalnia, és nem egy monopsonistával.
Az unió fő célja a bérek emelése. A szakszervezet különböző módon képes elérni célját.
Történelmileg a munkásmozgalom mindig azt a politikát hajtotta végre, amely a munkaerő kínálatának szűkítését eredményezte a bérek általános szintjének emelése érdekében. A szakszervezetek olyan jogszabályokat támogatnak, amelyek korlátozzák a bevándorlást, csökkentik a gyermekmunkát, támogatják a nyugdíjazást, és csökkenti a munkanapot. Kétféle szakszervezeti szövetség létezik: zárt szakszervezeti és nyitott, vagy ágazati szakszervezeti.
Zárt vagy céhszervezet. Az ilyen típusú szakszervezetek csökkentik tagjaik számát. Ugyanakkor arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy csak a munkavállalókat - ezen szakszervezet tagjai - bérelhessék, miközben teljes mértékben ellenőrizzék a munkaerő-kínálatot. A munkaerő-kínálat mesterséges csökkentésének módszerei közé tartozik a hosszú tanulmányi idő, a túlzott belépési díjak, az új tagok befogadásának korlátozása és tiltása, a szakmák engedélyezése. A képesítési követelmények magukban foglalhatják az oktatás színvonalát, a túlzottan szigorú vizsgálatokat, a személyes erkölcsi tulajdonságok bemutatását. Például az Egyesült Államokban mintegy 600 szakma engedéllyel rendelkezik. Számos közgazdász úgy véli, hogy az orvosok nagyon magas bevétele részben annak köszönhető, hogy az Amerikai Orvosi Szövetség képes az orvosok szabadalmának megadására.
Nyitott, ipari vagy szakszervezeteket. A legtöbb hívás a kereskedelmi és nem korlátozzák a tagjainak száma. Éppen ellenkezőleg, igyekeznek egyesíteni az összes munkavállaló. Ezek a szervezetek közé tartozik a szakszervezetek autógyártók, steelworkers, dokkmunkás. A szakszervezet lehet zárni, ha tagjai képzett spe-cialist, ami nincs meg a szükséges mennyiségű megfelelő sín-csere. De az Unióban, ideértve a képzetlen és betanított munkások, aláássa saját susche-csípett, ha korlátozzák a tagok száma benne, mint ebben az esetben, jelentős tartalék nem egyesült a kereskedelmi csúszásgátló dolgozó, mely könnyen helyettesíthető szakszervezeti tagok felvételével.
Ha a fióktelep szakszervezete sikeresen ötvözi az ágazat összes munkavállalóját, akkor a szakszervezetek nagy nyomást gyakorolnak a munkáltatókra, amikor szerződést kötnek a bérekről. A szakszervezet sztrájk révén teljesen megfosztja a munkaerő kínálatát.
A munkaerő ára magasabb, mint a szabad verseny alatt álló egyensúlyi bér. Egy szakszervezet hiányában, azaz egy tisztán versenyképes munkaerőpiacon a szabad foglalkozású munkavállalók elfogadják az alacsonyabb fizetést. A szakszervezet tagjai 10-15% -kal többet kapnak, mint a nem szakszervezeti tagok.
A nyitott és zárt szakszervezetek fellépése a foglalkoztatás csökkenéséhez vezet. A szakszervezetek sikere az egyensúly fölötti bérköltségek meghatározásában a foglalkoztatottak számának csökkenésével jár együtt.
A kétoldalú monopólium modellje. Tegyük fel, hogy a munkaerőpiacon, amely meglehetősen monopszonikus, mint a versenyképes, erős termelési egység alakult ki. Más szavakkal kombináljuk a monopszionikus modellt a szabad szakszervezetek modelljével. Ennek eredményeként kétoldalú monopólium van. A szakszervezet a munkaerő monopolisztikus eladója abban az értelemben, hogy ellenőrzi a munkaerő-kínálatot, és befolyásolhatja a bérarányokat. Ellenkezik a munka monopsonikus munkáltatójával, amely a foglalkoztatás megváltoztatásával szintén befolyásolhatja a fizetést. Az olyan fontos iparágakban, mint az acélgyártás, az autóipar, a húsfeldolgozás, egy nagy szakszervezet számos nagy ipari óriással foglalkozik.
A piac egyik oldalán a monopólium ténylegesen elpusztít egy monopóliumot a piac másik oldalán, ami segít egyensúlyban tartani az egyensúlyt.
A szakszervezetek, mint látjuk, jelentős szerepet játszanak a bérek alakulásában, hatással vannak a hatékonyságra és a termelékenységre, a foglalkoztatásra. A szakszervezetek szerepe hazánk gazdasági kapcsolataiban jelentősen változik a piacra való áttéréssel kapcsolatban. Nézzünk részletesebben a hazánkban a szakszervezeti mozgalom feladatairól, feladatairól és szervezeti felépítéséről.