A filmművészet mint egyfajta audiovizuális műfaj, a "Young Scientist"
Kulcsszavak: mozi, rendező, internet, televízió, sajtó, audiovizuális művészet, néző, kommunikáció, média, technikai fejlődés, szociokulturális tér, csoportdinamika, tömegkommunikáció
A mozi vált egy új, egy nagyon különleges fajta művészet annak a ténynek köszönhető, hogy ő talált saját művészi nyelvet a valóság értelmezése, ahol a szintetikus jellegű. A mozi természetes nyelve mozgó képek (a mérnökök és feltalálók munkájának gyümölcse) a festészet és a fotográfia fejlesztése és a színházzal való egyesülés eredményeként. Mozi, ezért egy továbbfejlesztett formája asszimiláció valóság: konvertálja a realitás a „kép”, mint a képzőművészet, de a hatás a nézőt, nem csak vizuálisan, hanem a hallás hangzású szó, örökölte azt a színház és a zene. Mindez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy fontolóra vegyék a filmművészet speciális audiovizuális (screen) művészetét, amely a technológia és a művészi kreativitás kombinációja. Ráadásul a filmművészet a képernyő tömeges média legkorábbi formájának tekinthető.
A fotográfiai tulajdonsággal rendelkező mozi nagyrészt fotózási technikákat alkalmaz, mint saját kifejező eszközeit. Közülük a legfontosabb érzelmi hatás az általános, a közepes és a közeli felvételek változása, a különböző perspektívák használata, a fény és árnyék játék. A kinematográfia különleges eszközei, mint egy objektum idő- és térbeli életének képe, montázs, amely lehetővé teszi a különböző helyeken és különböző időpontokban vett események kombinálását; cadences - a mozgás gyorsulása és lassulása a keretben; különböző mutatványokat. Ezek az eszközök lehetővé teszik a képernyőn, hogy felszámolja a korlátozásokat az emberi képességek valós időben és térben, hogy átalakítsa az ember és világa összhangban álmok és fantáziák, megtestesíteni a tündér és a népi képek, a valóságnak megfelelően ábrázolják minden valóságot.
A technikai fejlődés nem csak a mozi vizuális, hanem audió oldalát is érintette. A sztereó hangfelvétel lehetővé tette a "térbeli hangzáskép" létrehozását, ha a hang a forrás képét követi. Így a kép háromdimenziósságát kiegészítette a hangforrás valóságának illúziója. Mindezek az eredmények a tudomány, a technológia és a mozi lehetővé teszi a modern közönség látni a képernyőn, fantasztikus képi, érezni és tapasztalni, amit előzőleg a rendelkezésre álló, egyre nagyobb a népszerűsége a filmet, és hogy egy fenomenális növekedése a közönség.
Ha a filmművészet korai típusú képernyőn megjelenő média, akkor más audiovizuális művek is a televízió és az internet, amelyek megjelenése és tömegeloszlása új mozzanatokat okozott a mozi fejlődésében. A televízió, és később az internet szokatlanul megnövelte a mozi közönségét, amely tízmillió ember számára lehetővé teszi a világmûvészet remekeinek megtekintését otthon nélkül.
Bár a televízió és az internet a közönséghez való hozzáféréssel és a kifejező eszköz komplexumával verseng a mozival, de beszélni róluk, vagy inkább a közönségre gyakorolt hatásukról, meg kell különböztetni egymástól. Nyelvük és más kritériumok általánossága ellenére a nézővel való kommunikáció és a kommunikáció következményei nagyon jelentősek. A televízió számos programot közvetít, beleértve az információkat is, amelyek nem azt állítják, hogy műalkotásoknak tekinthetők. VI Mikhalkovich, meghatározva a televízió lényegét, azt mondta, hogy a néző a televízió képernyőjén "létező" helyzetben áll, mielőtt "ez nem én" [1]. A tévékészülék saját eszköze és az anyag beadási eljárása a nézőt mindennapi, mindennapi környezetében elhagyja, anélkül, hogy kivonná saját valóságából. A televíziós műsorokban megjelenő képek hiánya megfosztja a televíziót egy hipnotikus hatástól a közönség előtt.
Éppen ellenkezőleg, a filmművészet olyanfajta fantázia, amely hipnotikus hatalommal rendelkezik a címzett felett. A kommunikációs lánc hatékony működésének kötelező feltétele a néző teljes elválasztása a valós környezetből. Ezért a mozi sötétségbe való beillesztése egyfajta lekapcsolja a címzettet a mindennapi aggodalmakból, és saját képernyőjébe meríti újra a valóságot. A filmművészet esetében a néző a képernyő előtt áll egy "szembenézni" azzal a lényrel, amelynek része.
Ez a „találkozó” a film és a néző egy jelentős különbség a felfogás a TV-műsorok és filmek, a közönség. A közönség a színházban részt vesz a kollektív tapasztalatok szintje és intenzitása függ a tartalom és az esztétikai minőség a film. Néző gyűlt össze jár, mint a kollektív ego, amely figyelembe a saját környezet, és elmerül a világ kinorealnosti, vonzó az ősi archaikus elménket, megható mély szinten, és ugyanakkor tükrözi a legsürgetőbb problémák egy adott társadalomban. Nem semmi szerint M.Maklyuenu, mozi, ellentétben a televízió, a „forró” azt jelenti, mert ez vezet a mozgósítás mind az érzékek, és teljes mértékben kihasználja a néző észlelését.
Így a film mint a klasszikus értelemben vett jelentősen eltér a televíziós program, amely a film létrehoz egy művészeti valóság, adja fikció, a képzelet segítségével történeteket és a képeket, rögzítés őket egy adott időben, és így a közönség a partnerük, társ. Televízió összpontosít átadása valós tényeket online bemutató néző események, tények és azok értelmezése és próbál lépést tartani az idő múlásával, és hogyan tudnak mélyebbre hatolnak a mindennapok világát a néző, hogy megfogják őt a közepén, hétköznapi körülmények között.
Ahogy fejlődik, televízió felszívta a funkciók más információforrások, mint az újságok, magazinok, könyvek, rádió, film, egyre szélesebb kommunikációs eszközöket. Ezen a kereten belül új műfajok TV show, mint a film, és a szintézis szakaszban televízió játszik a moziban és szintézisben, a szintézis a sorozat, mint a film és a televízió. Különleges igény tévéműsorok a tömeges közönség jelenlétével magyarázható állandó jellegű, nepotizmus, elismerése hazai környezetben, a tartozás érzését a helyzetet, és ábrázolja a társadalom, a képesség, hogy olcsón és hatékonyan eltávolodni saját hazai problémákat anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnek a valódi emberek.
Alapvető kifejezések (automatikusan generált). képernyő média, média, film szintézis „jelenlét-hatás” néző, film speciális audio-vizuális, fizikai részvétele a néző, teljes elszigeteltségben a néző, a néző agya, hétköznapi világban a néző, a természetes nyelvi mozi „találkozó” néző közönség mozi hatás a mozgókép területén, „találkozó” a nézőt, a nézői interakciókat, a néző az illúziót a technikai haladás, a hallás oldalán mozi, tömeges közönség, kifejező eszköze mozi.