Miért hazudik a rossz
Gyermekkora óta minden hozta fel, hogy a hazugság nem jó. Egyrészt, hogy törli az érvényességét ezt az utasítást. De másfelől - hazugság. Lie és meggyötört lelkiismeret. Hazudnak és hazugság, hogy nem hazudik. És hogyan is lehetne ez másként? Annak ellenére, hogy az utasításokat gyermekkori van némi disszonancia, míg a kényelmes és hasonlókat kell semmit. Később disszonancia erősített a feltétellel, hogy azok, akik felhívást nem hazudik - nem tiszta a kezét. Valóban, hazugság nem igazságos. Nem azért, mert azt szeretnék, hogy rossz. És mivel ez sokkal kényelmesebb. Korai életkortól kezdve, bármilyen kis ember megtanulja ezt az egyszerű tudomány: megtévesztés - segít élni. Megtévesztés elkerülje a büntetést a tetteiért. Deception nyerhetnek személyes hasznot. Deception lehet a gyanúsított. Becsapás lehet kiszabni, ijesztgetni, vagy megnyugtatni. Igen, szinte minden ilyen vagy olyan módon, érjük el a megtévesztés, bár kicsi, jelentéktelen, de mégis csalás. És az igazat megvallva, hogy enyhén szólva, nem praktikus. Úgy tűnik, mindig könnyebb, mint lenni. Akkor miért mind egy hangon márka és a hazugság hazugok? És mert nem akarnak válni csalás áldozatai. Ez ambivalens helyzetet eredményez képmutatás. Hogy lehet ez? Ez azt sugallja, egy egyszerű válasz: nem hazudik. De, hogy elkezdtük. Lehetőség van, hogy építsenek egy falat a bizalmatlanság, hogy gondoskodjon a csekket vagy a kereslet a hűség. És akkor zokon származó árulás. Akkor éppen ellenkezőleg, úgy dönt, hogy egy hazugság - természetesen tőle hová menni, és nyugodjon meg, támaszkodva a tény, hogy a legtöbb nem lehet megtéveszteni, vagy hogy csalás nem lesz zavaró és fájdalmas. Ismerős, nem?
És ha megközelíteni ezt a másik oldalról? Már most világos, hogy az elv „nem csinál senki, amit nem szeretnénk, hogy tartsák tiszteletben magam” itt nem működik. Megtévesztés, csalás, vagy akár túl vékony dolgokat. Túl sok árnyalatok, amelyen meg tudja játszani, megzavarja, újraértelmezi, nem fejeződött be, vagy egyszerűen elrejteni, hogy képes lenne ellenállni a kísértésnek, hogy feküdjön, és nem kap fogott abban a hitben, hogy veletek ilyen dolgok nem működnek, vagy nem mernek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy még egy sikeres hazugság mindig mellékhatás. Az a tény, hogy a csalás csak ezért tűnik. Nem számít, milyen célból hozta létre ezt a képet. Fontos, hogy jön létre. És ebben rejlik a fogás. Így nem mindig. Egyébként, miért hazudik? Egy nap úgy találja, hogy úgy tetszik - senki sem szereti, nem érti vagy nem értékelik. Csak azt nem tudom. Mindenki tudja, a szeretet és értékeljük a képet, de nem te vagy. És ha egyszer egy kis pihenésre, mintha csökken, és egy pillanatra, hogy önmaga legyen, hiszen itt minden összeomlik. A kapcsolatok szétesik. Karrier gátolta, ha nem megy lefelé. Barátok elfordulni. Úgy tetszik, semmi sem maradt. Te, mint ha nem akart. De te magad kezdtek ezt a játékot. Maguk döntöttek, hogy ne nem csalás. Magukat elér. És most lett túsz saját fogalmakat. Te viszont, és nem tud járni, gondolkodás nélkül, hogy mit fog gondolni, hogy mit mondjon. „Mi vagyunk tőled nem vártam!” - emlékszik? Vagy: „Tehát itt van, kiderül ...” - ismerős? Az élet már nem a tiéd. Most a népé akkor becsapott. Igen, persze, nem csal, legalábbis apró dolgok - az első, úgy tűnik, lehetetlen élni. Bizonyára szórakozottan barátok, pozíció, és talán még a család. De akkor visszanyeri magukat. Lehet, hogy megéri.
Ne gyerek magad mondani, hogy „tisztelet” a főnök
Otthagytam hajnal előtt, és elfelejtettem, akinek az arcát hordtam tegnap))
Valahogy zavaros kép és a hazugság. Az egész világ - színház, és az emberek, hogy - a színészek.
Csak ne felejtsd el, ki is vagy valójában, és a különböző szerepeket játszhat rendszeresen. Mi az életünk? Játék.
De csalás nagyon jó.
Hogy az élet minden ember dostali..on már egyszerűen nem tudom, kinek mintegy fájó rasskazat..mozhno csak szimpatizálnak.