Enterprise Economics Tankönyv - 2. fejezet
2.1. árutermelés és piac
Az árutermelés alatt olyan termelést értünk, amelyben a termékeket értékesítésre gyártják, és a gyártók és a fogyasztók közötti kommunikációt a piacon végzik. Az árutermelés megjelenéséhez szükséges feltétel a szociális munkamegosztás. Az árutermelés fejlődésének szakaszai kapcsolódnak a tőzsde, a piac fejlődéséhez. A következő típusú piacok kiemelkednek: fejletlenek, szabadok, szabályozottak, deformálódtak. A piac minden típusának megfelel egy speciális terméktípus-modellnek:
a fejletlen piac árutermelése;
a szabadpiaci áruk előállítása;
szabályozott piac áru előállítása;
a deformált piac árutermelése.
A piac önszabályozott, az eladó és a vevő közötti kapcsolatok gazdasági szabadságára alapozva az áruk, szolgáltatások vásárlása és eladása tekintetében. A piaci mechanizmus fő elemei az ár, a kínálat és a kereslet. A kínálat és a kereslet aránya határozza meg az áruk árát a piacon. A kereslet törvénye tükrözi a termék viszonylagos árának és a kereslet mennyiségének viszonyát: a kereslet növekedése befolyásolja az árcsökkenést, és csökkentése hozzájárul a piaci árak növekedéséhez.
A piacgazdaság szerves része a verseny - a gazdasági arányok kialakulásának legfőbb mechanizmusa, amelynek célja a termékek értékesítésének legkedvezőbb feltételei és az igények maximális kielégítése (2.1. Táblázat).
A piacnak összetett szerkezete van, valójában sok különféle szakosodott piac rendszere.
A kiválasztott kritériumtól függően különböző osztályozások vannak (2.2. Táblázat).
A piaci viszonyok vonatkozásában megkülönböztetik az eladó piacát, a vevő piacát és a közvetítő műveletek piacát (a köztes eladók piaca). Földrajzilag megkülönböztetik a belső (nemzeti piac, regionális, helyi piacokra osztva stb.) És a külső piac (világ, határ stb.). Az értékesítés természetéből adódóan a piacok nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacra oszthatók.
Az iparág alapján megkülönböztetik a következőket:
nyersanyagok (szén, olaj, gáz, fa stb.) piaca;
az élelmiszerpiac (gabona, hal, hús stb.);
a gépgyártás piacát (autók, autók stb.) és más iparágak piacát.
Az előállított áruk (összetettség, gyártási idő stb.) Sajátossága, az eladók és a vevők egymástól való távolléte, a szállított árukra vonatkozó késedelmes fizetés lehetősége miatt minden piacnak megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie - szakosodott szervezetek rendszere. A piaci infrastruktúra magában foglalja a hitelrendszert, a tőzsdei kereskedelem rendszert, egy független nagy- és kiskereskedelmi vállalkozást.
A hitelrendszer a bankrendszerből, biztosító társaságokból, szakszervezeti alapokból és más szervezetekből áll. A bankrendszer első szintje a központi bank, a második - kereskedelmi, jelzálog, innovatív, befektetési és egyéb bankok.
A Tőzsde szervezett nagykereskedelmi piac, amely aukcióként szolgál az áruk, értékpapírok és devizák megvásárlásához és eladásához. A cserebizottság irányítása alatt a charter alapján működik. A Tőzsde ügyfelei magánszemélyek, kereskedelmi és ipari vállalatok, hitel- és pénzintézetek. A tőzsdei termékek (termékek és univerzális termékek), állomány (értékpapírügyletekkel), valuta (nemzeti valuta vásárlása és eladása). A tőzsdei kereskedelem mellett az árupiacon működő független nagy- és kiskereskedelmi vállalatok hálózata szolgálja ki a különböző szervezeti formákat (vásárokat, aukciókat, kiállításokat, értékesítéseket stb.).
Mint bármely valódi működésű rendszer, a piac előnyei és bizonyos hátrányai vannak. A piacgazdaság fő előnyei a következők:
a társadalomhoz szükséges áruk és szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások hatékony elosztása és felhasználása;
nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodóképesség a termelési feltételek megváltoztatásához;
a természettudományok és technológiák eredményeinek bevezetése;
a választók szabadsága és a vállalkozók és a fogyasztók intézkedései;
képes kielégíteni a különféle igényeket, javítani a termékminőséget;
a zavart gazdasági egyensúly viszonylag gyors helyreállítása.
A piac főbb hátrányai a következők:
a kollektív és a közhasználatú áruk és szolgáltatások előállítására vonatkozó ösztönzők hiánya;
a környezet védelme a termelési és egyéb tevékenységekből;
a nem reprodukálható erőforrások megőrzésének képtelensége;
a foglalkoztatás biztonságának hiánya;
az alapkutatás és az alkalmazott tudományági kutatások fejlesztésének finanszírozására szolgáló mechanizmus hiánya;
a fejlődés instabilitása és a recesszív és inflációs folyamatok iránti érzékenység.
A spontán piaci viszonyok között lehetetlenné vált megoldások megoldása meghatározza az állami intézmények jelentőségét a nemzetgazdaság fejlődésében. Az államot arra szólítják fel, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy normális feltételeket teremtsen a piaci mechanizmusok működéséhez, és kiegészítse azokat olyan elemekkel, amelyek lehetővé teszik számukra olyan problémák megoldását, amelyekkel a piac nem képes megbirkózni.
A modern piacot egyrészt a tőke koncentrációja és a vállalati szervezeti formák kialakulása jellemzi, másrészt számos kisebb árutermelő megőrzése a vállalkozói szellemük, rugalmasságuk és alkalmazkodóképességük révén. A piac legfontosabb összetevőjének, az információs piacnak a kifejlesztése.
Olvassa el: Észrevétel
Olvassa el: 1. téma cég (szervezet)
Olvassa el: 1.2. a vállalkozás szerkezete
Olvassa el: 1.3. a vállalkozás belső és külső környezetét
Olvassa el: 1.4. jogi személyek: jogképesség, átszervezés és felszámolás
Olvassa el: 2.1. árutermelés és piac
Olvassa el: 2.2. állami piac szabályozása (gazdaság)
Olvassa el: 2.3. a szubjektumok és a vállalkozói tevékenység típusai
Olvassa el: 2.4. kisvállalkozás
Olvassa el: 2.5. üzleti kockázat
Olvassa el: 2.6. a kockázatkezelést és az értékelésük módszereit
Olvassa el: 2.7. a kockázat csökkentésének módjai
Olvassa el: 3.1. a vállalatirányítás mechanizmusa és funkciói
Olvasd el: 3.2. irányítási technológiák
Olvassa el: 3.3. a vállalati menedzsment szervezeti felépítése
Olvassa el: Téma 4 a vállalkozások szervezeti és jogi formái (cégek) 4.1. üzleti partnerségek
Olvassa el: 4.2. üzleti cégek
Olvassa el: 4.3. termelő szövetkezetek
Olvassa el: 4.4. egységes vállalkozások
Olvassa el: 5.1. gazdaságok
Olvassa el: 5.2. pénzügyi és ipari csoportok
Olvassa el: 5.3. Konzorciumok, kartellek és aggályok
Olvassa el: 5.4. nonprofit szervezetek
Olvassa el: 6.1. értékpapírok és azok besorolása
Olvassa el: 6.2. részvény
Olvassa el: 6.3. kötvények, váltók és értékpapírok
Olvassa el: 6.4. értékpapír-piaci szereplők számára
Olvassa el: 7.1. a gyártási folyamat megszervezésére vonatkozó követelmények
Olvassa el: 7.2. gyártási folyamat: jellemzők, tervezés
Olvassa el: 7.3. termelési ciklus
Olvassa el: 7.4. a műveletek kombinációinak típusai
Olvassa el: 8.1. a termelés megszervezésének formái, típusai és módszerei
Olvassa el: 8.2. on-line gyártási szervezet módszere
Olvassa el: 8.3. Részleges és egyéni előállítási módszerek
Olvassa el: 8.4. a termelés szervezése
Olvassa el: 8.5. rugalmas gyártási rendszerek
Olvassa el: 9.1. befektetés az innovációba
Olvassa el: 9.2. a termelés technikai előkészítése
Olvassa el: 9.3. termelési és gyártási rendszer
Olvassa el: 10.1. a befektetett eszközök szerkezetét és értékelését
Olvassa el: 10.2. értékcsökkenést és amortizációt
Olvassa el: 10.4. a befektetett eszközök felhasználásának hatékonyságát mutató mutatók
Olvassa el: 11.1. beruházási és beruházási projekt
Olvassa el: 11.2. a beruházási projektek hatékonyságának értékelésére szolgáló módszerek
Olvassa el: 11.3. a beruházási projektek hatékonyságának értékelése diszkontálás módszerével
Olvassa el: 12.1. termékminőség
Olvassa el: 12.2. termékminőség-kezelés
Olvassa el: 12.3. a termékek szabványosítása
Olvassa el: 12.4. terméktanúsítás
Olvassa el: 12.5. a cég termékeinek versenyképességét és az új minőségirányítási stratégiát
Olvassa el: 13.1. a módszerek és a tervezés típusai
Olvassa el: 13.2. üzleti terv
Olvassa el: 13.3. marketing tevékenység a vállalkozásban
Olvassa el: 13.4. egy gazdálkodó számviteli politikáját
Olvassa el: 14.1. a vállalkozás termelési kapacitása
Olvassa el: 14.2. a termelési kapacitás számítási módja
Olvassa el: 14.4. termelési tervet
Olvassa el: 14.5. bruttó és valós termékek, számviteli politika
Olvassa el: 15.1. a munkaidő költségeinek besorolása
Olvassa el: 15.2. a munkaidő költségeinek tanulmányozásának módszerei
Olvassa el: 15.3. a munkaerõsítési módszerek
Olvassa el: 16.1. a személyzet személyzete
Olvassa el: 16.2. a munkaidő költségének kiszámítása
Olvassa el: 16.3. az alkalmazottak számának megtervezése
Olvassa el: 16.4. a munka termelékenysége, a termelés és a munkaerő-intenzitás
Olvassa el: 16.5. a termelékenységtervezés, a marginális termelékenység
Olvassa el: 17.1. bérezési rendszer
Olvassa el: 17.2. formanyomtatványok és fizetési rendszerek
Olvassa el: 17.3. nem tarifális fizetési rendszerek
Olvassa el: 17.4. bérszámfejtés tervezés
Olvassa el: 18.1. a "költségek", a "költségek" és a "költségek" fogalmát, a vállalkozás költségének osztályozását
Olvassa el: 18.2. előállítási költség
Olvassa el: 18.3. a termékek költségének kiszámítása
Olvassa el: 18.4. a költségek elszámolásának módszerét és a termelési költség kiszámítását
Olvassa el: 18.5. a termelési és értékesítési költségek becslése
Olvassa el: 18.6. külföldi tapasztalat a költségszámításról
Olvassa el: 19.1. nyereségét és jövedelmét
Olvassa el: 19.2. az adózás mechanizmusa és a gazdálkodó profit eloszlása
Olvassa el: 19.3. vállalati nyereségtervezési módszerek
Olvassa el: 19.4. jövedelmezőségi mutatók
Olvassa el: 20.1. árkoncepció és árpolitika
Olvassa el: 20.3. árrendszer
Olvassa el: Pénzügyi menedzsment 21.1. pénzügyi tervezés a vállalatnál, pénzügyi menedzsment
Olvassa el: 21.2. operatív pénzügyi tervezés
Olvassa el: 21.3. a vállalkozás alapvető pénzügyi dokumentumait
Olvassa el: 21.5. a működő tőke szükségességének meghatározása
Olvassa el: 22.1. vállalati költségvetés
Olvassa el: 22.2. a vállalati egyenletességű működés, a töréspont
Olvassa el: 22.3. a vállalkozás pénzügyi stabilitása, tőkeáttétel
Olvassa el: 23.1. a külföldi gazdasági tevékenység állami szabályozásának módszerei
Olvassa el: 23.2. külkereskedelmi szerződés
Olvassa el: 24.1. csőd lényege
Olvassa el: 24.2. csődeljárás
Olvassa el: Glossary