Mérőszalagok mérése egy vonal hosszával

Mérőszalagok mérése egy vonal hosszával

Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás

Lógó vonalak. A mérnöki geodéziai munkákban a vonalak hosszának közvetlen mérésével széles körben használják a szaggatott acél mérőszalagokat. A mérés során a szalagnak a terepvonalon belül kell lennie, vagyis egy vonalas síkban, amely áthalad a vonal végpontján.

A talajon végzett mérés előtt a vonal vonalát 1,5-2,5 m hosszú hegyes fapalláncokat ábrázoló mérföldkövek jelölik ki, amelyeket felváltva 20 cm fehér és piros színnel festenek. Amikor egy sík terepen rövid (100-150 m) vonalat mérünk, akkor elegendő a vonal végpontjain mérföldkő létrehozása. A hosszú sorok mérése esetén, különösen a komplex terepen, számos további mérföldkő alakul ki a vonalbeállításban. A mérföldkőnek a mért vonal tartományba történő beépítését vonal törlésnek nevezik.

Miután revisited megcélzott liniineobhodimo világos és előkészíti mérésére: .. kitörölni kövek és ütésektől, nyomja magas fű és zavaró mérések szálak bokor, stb mérése a hossza a mérőszalag, egy szekvenciális polcrendszer a igazítás méréséhez öv rögzítését végei révén csapok . A méréseket két méterrel végezzük a következő sorrendben.

A vonal kiindulási pontjánál a hátsó rögzítõ rögzíti az 1 csapot (100. ábra), és ráhelyezi rá a szalag hátulját. Front merschik amelynek a másik 10 (vagy 5) egy sor csapok, letekeredik a szalag mentén a mért vonal és állítható parancsok merschika teszi be az illesztési vonal. Rázással a szalag elülső merschik törekszik, hogy megteremtse a teljes szalagot a nyomvonal a sor, hogy húzza, és rögzíti az elülső vége csap 2. A patent kell a földbe függőlegesen és megfelelő mélységben, hogy ha húzza a szalagot, hogy nem hajlott, és nem mozdult. Ezután az elülső menshik eltávolítja a szalagot a hajtűkomból és kiterjeszti azt egy körre. A hátsó genshchik, miután 1 hajtincset vett fel, eléri az előremenő mérő által hagyott hajtűt, és bekapcsolja

a szalag saját vége. Az elülső megmunkáló újra húzza a szalagot a vonalbeállítás mentén, és a végén egy csapot 3 jelzi, és így tovább.

Ebben a sorrendben a szalagot a vonalbeállításban addig folytatják, amíg az elülső mérő el nem fogyasztott minden csavart (10 vagy 5); ez azt jelzi, hogy a szalag által elhelyezett távolság 200 vagy 100 m. Ugyanakkor a hátsó rögzítőnek 10 (vagy 5) csapnak kell lennie; az egyik tű a talajon van a szalag elején. A hátsó méter küldi az elülső 10 (vagy 5) csapot, és rögzíti az egyik átvitelt a naplóban. A további méréseket ugyanabban a sorrendben végezzük. A vezeték utolsó szegmense, amelynek hossza kisebb, mint a mérőeszköz hossza, a fennmaradó résznek nevezzük. A fennmaradó rész mérését szalagon végezzük, a szalag decimetriás eloszlásának tizedét pedig szemmel értékeljük.

A mért vonal teljes hosszát a képlet adja meg

ahol l a szalag hossza; n a szalag teljes szalagainak száma; r a maradék.

Az ellenőrzéshez a vonalat kétszer mérik: egy 20 méteres szalagot előre és hátrafelé

irányban vagy 20 és 24 méteres szalagokkal - egy irányban. A kettős mérések eredményei közötti eltérések nem haladhatják meg a megállapított értékeket.

A mérési pontok pontosságát a következő hibák és mérési feltételek befolyásolják:

1. A szalag nem a vonal mentén húzódó szalagot egyoldalú szisztematikus hiba okozza, amelyet a pólusok 80-120 m-enként történő felszerelésével lehet csökkenteni;

2. A szalag elhajlása, annak megszüntetése érdekében, hogy a szalagot megrázzák és húzzák 98 N erővel;

3. Magának a szalagnak a hossza, összehasonlítással (a szabványhoz képest) meghatározott és a mérés során figyelembe vett hibák;

4. A vonal meredekségének szöge a horizontig 2-nél nagyobb. Ezt figyelembe veszik a vízszintes lerakódás kiszámításánál (d = Dcosn), és eklameterrel kell mérni;

5. A t mérési különbsége és a tk összehasonlítása meghaladja a 8 ° -ot. ezért a D vonal hőmérsékletére korrekciót végzünk

ahol a a mérőműszer anyagának lineáris terjeszkedésének együtthatója (acél esetén a = 12.5.10 -6);

Ezeken a rendszeres, pontosságát lineáris mérési befolyásolja a véletlen hibák vonatkozó mért érték a mérőszalag, rögzítő pánt végét, annak enyhe elmozdulás feszültség alatt, felületi egyenetlenségek mentén mért vonal és egyéb tényezők.

A képzési geodéziai gyakorlatban felmerülő téves hibáknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) a D = nl + r vonal hosszának kiszámításánál a mért sorban l hosszúságú teljes szalag-lerakódások száma hibásan van meghatározva. Az n betétek száma megegyezik a hátsó mérőórák számával. A fennmaradó r hibásan van mérve, a távolság a nulladik lökettől

a végpont jel középpontja;