Absztraktok a gazdasági témákról

Részvénytársaság

I. Alapelvek A TÁRSASÁG JSC (alaptőke, a részvényesek, AO állapot, kötelezettségeit, a Charta JSC, JSC Forms, jogi szabályozása aktivitásának JSC)

II. NYÍLT ÉS ZÁRÓ TÍPUSÚ KÖZÖTTI TÁRSASÁG (JSC és AOZT, CJSC vagy LLP)

IV. A VÁLLALATI VÁLLALAT VEZETÉSE (Az AO-ban fennálló villamosenergia-rendszer, a részesedés ellenőrzése, a hatalmi struktúra kialakításának alapelvei, a feladatmegosztás elvei)

I. A KÖZÖSSÉGI VÁLLALAT SZERVEZETÉNEK ALAPELVEI

A részvénytársaság egyike a vállalatok szervezeti és jogi formáinak. Ezt a különböző egyének pénzének (tőkeegyesülésének) centralizálásával hozza létre, amelyet a részvények értékesítése révén valósítanak meg gazdasági tevékenység végzése és nyereségszerzés céljából.

A tőkeegyesítésben résztvevő részvényesek (társasági tagok) létrehozásával résztvevők magánszemélyek és jogi személyek is felléphetnek.

A részvénytársaság megalakulásának időpontjában a társaság tulajdonában lévő tőke (a társaság résztvevőinek közös hozzájárulása) a társaság tulajdonát kell biztosítani.

A társadalom létrehozásának folyamata során alapítói bizonyos feltételek mellett egyesülnek a tulajdonukban, külön megállapodásban rögzítve - a társaság alapító okiratában. Ezen összevont tőke alapján a gazdasági tevékenység folytatása a nyereség elérése érdekében folyik.

Hozzájárulás résztvevőjének közös tőke lehet készpénz, valamint bármilyen anyagi javak, értékpapírok, jogok, hogy a természeti erőforrások és az egyéb tulajdonjogokat, beleértve a szellemi tulajdonjogokat.

Az egyes alapítók hozzájárulásának értékét monetáris formában határozzák meg a vállalat résztvevőinek közös döntésével. A társaság által engedélyezett tőke (alap) a pénzben értékelt kombinált eszközök.

Az utóbbi több egyenlő részvényre oszlik. Az ilyen részvények bejegyzésére vonatkozó igazolás a részvény, és ennek a részvénynek a monetáris kifejezését a részvények névértékének (névértékének) nevezik.

Így a részvénytársaságnak meghatalmazott tőkéje van egy bizonyos számú egyenlő értékű részvényre, amelyet az értékpapírpiacon forgalomban lévő társaság bocsát ki.

A konszolidált tõke minden egyes résztvevõjét az általa járulékolt részvény nagyságának megfelelõ részvények számával osztják el.

A részvényesek, részvényesek tulajdonosai az úgynevezett tulajdonosok, de valójában a részvénytársaság társtulajdonosai.

A részvénytársaság jogi személy.

A szervezetének rendjét az orosz jogszabályok szabályozzák.

A társaság a jogalany jogainak megszerzéséig az Állami Regisztrációs Kamarától vagy más hivatalos állami szervtől történő bejegyzés időpontjától szerez be. A regisztráció során egy részvénytársasági igazolást állítanak ki, amely tartalmazza az állam nyilvántartásba vételének dátumát és számát, a társaság nevét és a regisztráló hatóság nevét.

A részvénytársaság működését az orosz jogszabályok által előírt gazdasági tevékenység feltételeinek kötelező betartásával végzik.

Jogi személyként a társaság tulajdonosa: az alapító által átadott tulajdon; a gazdasági tevékenység eredményeként termelt termékek; jövedelmüket és egyéb tulajdonukat, amelyeket tevékenységük során szerzett.

A vállalat teljes gazdasági függetlenséggel rendelkezik a vezetés formájának meghatározásában, gazdasági döntések meghozatalában, értékesítésben, árbeállításban, munkaerő-fizetésben és nyereségelosztásban.

A vállalat tevékenységének időtartama nem korlátozott, vagy a résztvevők határozzák meg.

A részvénytársaság minden rendelkezésre álló eszközzel felel a kötelezettségeiért. A vállalat azonban nem válaszol az egyes résztvevők (részvényesek) kötelezettségeire.

Saját részéről a részvényes vállalja a felelősséget a társaság kötelezettségeiért a hozzájárulás korlátain belül - az ügyben befektetett tőke vagy az általa birtokolt részvények számának arányában.

Miután befektetett a tőkebefektetésbe, azaz. a részvények megszerzését követően a részvényesnek nincs joga arra, hogy a társaságtól a hozzájárulás visszavételét követelje, kivéve a törvényben vagy a társaság alapító okiratában meghatározott eseteket.

A részvénytársaságot a dokumentum alapszabálya alapján hozzák létre és működtetik, amely meghatározza a társaság alapításának tárgyát és célját, annak struktúráját, az ügyfelek irányítását, az egyes társtulajdonosok jogát és kötelességeit.

Betétek konszolidálásánál a társaság tagjai megállapodást kötnek a közös vagyon fenntartására, felhasználására és elidegenítésére vonatkozó eljárásról, i.e. közös tulajdon.

A társaság tevékenysége nem korlátozódik a jogszabályban meghatározott tevékenységekre. Bármely ügylet, amely nem ellentétes a hatályos jogszabályokkal, akkor is érvényesnek tekinthető, ha meghaladja a charter által meghatározott korlátokat.

A charteret az alapítók készítik el, és az alkotmányozó gyűlést az alapítói szavazatok háromnegyede hagyja jóvá.

A részvénytársaság további tevékenysége a charter által szabályozott szabályozás szigorú végrehajtása alapján történik.

A chartát és minden módosítását és kiegészítését a részvényesek beleegyezésével nyilvántartásba kell venni az engedélyezett állami szervekkel.

Kétféle részvénytársaság létezik: nyitott és zárt. A fő különbség az, hogy megosztják a részvényeket. A zárt részvénytársaságok részvényeit az alapítók között osztják szét. A nyílt részvénytársaságok részvényeit szabadon értékesítik és megvásárolják, és bárki, aki legalább egy részvényt vásárolt, egy ilyen társaság közös tulajdonának társvállalatává válhat. Ebben az esetben a nyitott részvénytársaság részvényei a tulajdonosok hozzájárulása nélkül átruházhatók tulajdonosról a másikra, míg a zárttársaságok részvényei csak a részvényesek többségének beleegyezésével, kivéve ha a társaság alapszabályában másképp rendelkezik.

A zárt részvénytársaság mûködését más jellemzõi is jellemzik, amelyek feltétlenül tükrözõdnek a chartájában. A zártvégű részvénytársaságok főként olyan kisvállalkozások, amelyek alacsony részvénytulajdonúak, például üzletek, műhelyek, műhelyek, garázsok stb.

A nyílt részvénytársaság főbb jellemzői a kombinált tőke nagysága és a tulajdonosok nagy száma. A magánvállalkozás egy ilyen formájának kialakításán alapuló alapötlet az, hogy vonzza és koncentrálja a lakosság és más vállalkozások nagy mennyiségű pénzét (tőkét) annak érdekében, hogy azokat profitra használja.

II. NYÍLT ÉS ZÁRÓ TÍPUSÚ KÖZÖTTI TÁRSASÁG

A zárt részvénytársaság nemcsak a tőke, hanem az egyes résztvevők (magánszemélyek és jogi személyek) szövetsége is.

A részvénytársaságokra vonatkozó törvény a következőket írja elő: A Zárt JSC nem tartalmazhat több mint 50 résztvevőt (magánszemélyek és jogi személyek). A határérték túllépésének pillanatától kezdve a cég nyitottnak minősül, függetlenül a chartában szereplő rekordtól, és nyitottnak kell lennie.

Elkötelezettség a zárt részvénytársaság annak köszönhető, hogy a tendencia, hogy titkos menedzsment szerint az elvet: a kevésbé tudják a gazdasági helyzet a vállalkozás, és az eredményeket a tevékenységei, annál jobb, és nyugodtabb fejek, hogy van egy szabad keze. (Kézi igyekszik megszabadulni felett tevékenységeik független külső részvényesek.) Keveredett hamis elképzelést, hogy a kereskedelmi titok. Ritka esetekben az AO nem tesz közzé mérlegüket és eredménykimutatásukat.

És sokan egyszerűen nem veszik észre a nyílt részvénytársaságok előnyeit. Amint már említettük ebben az absztraktban, nyitott részvénytársaságok jelentkeznek, amikor nagy tőke vonzására van szükség. Minél több tagja van a JSC-nek, annál jobb. Fontos, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a pénzeszközök megszerzéséhez. A nyitott részvénytársaság résztvevői jogosultak eladni részvényeit bárkinek és bármilyen áron.

És a nyílt részvénytársaságban vannak a fő tulajdonosok - a tulajdonosok a kontrolling részvény blokk. A tulajdonjog jelentős hígításával időnként elegendő, hogy a részvények 15% -ával rendelkezzenek a helyzet ellenőrzésére, a fogadó politikájának végrehajtására.

Az állami privatizációs program előírja, hogy a privatizáció folyamán létrehozott részvénytársaság csak nyitott lehet. E követelmény nélkül az állami részvényekhez való hozzáférést nem lehetett megnyitni.

Állásfoglalást fogadott el „A bevezetés az Állami Privatizációs Program” megtiltja a létesítmény saját részvénytársaság részvételével az állami vagy önkormányzati tulajdon, és azokat, amelyek már léteznek, és nem „válás” az állam vagy az önkormányzat, ez előírt a kereskedelmi folyamat előtt áll, OJSC. Ha a gyakorlatban az ilyen társadalmakban is született zárva, akkor a törvény megsértése esetén.

A kétféle vállalkozás aránya: a "betéti társaság" és a "zárt részvénytársaság" hirtelen zavaros. A "Vállalatokról és vállalkozókról szóló RF törvény" 11. cikke szerencsétlen megfogalmazása széles körben elterjedt tévhitre vezethető vissza, miszerint az egy és ugyanazon típusú vállalkozás. Természetesen világosan el kell képzelni, hogy általános különbség van az ilyen típusú vállalkozások között, és lényegesen különböznek egymástól.

Az LLP és az AOZT a tőkeegyesítésen alapuló vállalkozások. Mindkettőnek feltétlenül rendelkeznie kell egy felhatalmazott tőkével, részvényekre és részvényekre osztva; Mindkét esetben a résztvevők (részvényesek) közötti kapcsolat a gazdálkodás irányításában, jövedelmének és vagyonának elosztásában mindkét esetben a hozzájuk kapcsolódó tőke összegén alapul.

Egyesítik az LLP-ket és az AOZT-t, valamint azt a tényt, hogy a korlátozott vagyoni felelősség elvén alapulnak. A kötelezettségei szerint a részvénytársaság vagy az LLP mint önálló jogkérdés felelős, és a részvényesek csak azzal a kockázattal járnak, hogy elveszítik tulajdonukban lévő részvényeiket (részvényeket).

Az LLP és az AOZT egy másik fontos jellemzője - zárt karakter. Először is egy vállalkozás, amelynek a résztvevők (részvényesek) határozott összetételűek. azaz a részvényeket (részvényeket) kibocsátáskor a korábban ismert, korlátozott számú befektető körében forgalmazzák. Másodszor, ezeknek a vállalkozásoknak a részvényesei (résztvevői) csak más részvényesek (résztvevők) beleegyezésével adhatnak át részvényeiket (részvényeket).

E vállalkozásokon belül meglehetősen merev kollektív ellenőrzési rendszer létezik: a) a részvényesek (résztvevők) személyes státusza; b) mindegyikhez tartozó részvények (egységek) száma. Ezek a körülmények megkülönböztetik a vizsgált társaságokat az AOOT-tól.

Az AO részvények nem csupán a társaság tőkéjéhez való hozzájárulást jelzik, hanem a hozzájárulás visszavételére vonatkozó jog hiánya is. A részvénytulajdonosokkal való részvénytulajdonosoknak csak egyetlen módja van: a részvények átruházása más tulajdonosokra. Ez a körülmény alapvetően különbözteti meg a részvénytársaságot az LLP-től.

A korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedés, ellentétben egy részesedéssel, visszaváltási joggal rendelkezik. a résztvevő a vállalkozása kilépése esetén követelheti. Az LLP előírja a résztvevő részvényének a gazdálkodó tulajdonának értékéből történő elosztására vonatkozó eljárást.

A részvények kézről kézre juthatnak, de a társadalom valós tőkéje érintetlen marad. Történelmileg az AO az LLP-vel együtt egy stabilabb formában jelenik meg, gyakorlatilag korlátlan életképességgel.

Action - ez egy biztonsági jogosultságot igazoló annak birtokosát egy részét a jegyzett tőke a társaság, és ennek következtében a tulajdonosi jogokat rá.

Részvények kibocsátása (kibocsátott), részvénytársaság, mint fentebb említettük, annak érdekében, hogy fel további forrásokat tevékenységük végzett megvalósítása révén az egyéni (állampolgárok) és jogi (intézmények) fő.

A társaság feljogosított tőkéjének emelésére vonatkozó döntést a társaság (részvényesek) résztvevői a közgyűlés személyében végzik. A jelenlegi jogszabályok szerint a társaság egy másik irányító testülete nem jogosult ilyen döntést hozni.

Feltételek kérdés (issue) részvényeket, beleértve a számát, típusát kérdés, valamint a jobb, melyik lesz a tulajdonosok a részvények rögzítik a cég charter és külön dokumentumban - névre. A kibocsátási tájékoztatót kötelezően be kell jegyezni az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának.

A kibocsátás részvényeinek nyilvántartásba vételekor az Orosz Föderáció Értékpapír Állami Nyilvántartásába egy bizonyos regisztrációs számot rendelnek.

A promóció határozatlan dokumentum. A forgalombahozatali idejét csak a kibocsátó társadalom létezési ideje korlátozza.

Az orosz részvényesek jogait az Orosz Föderáció törvényi és szabályozási aktusaiban rögzített rendelkezések biztosítják. Általában a részvényes számára a következő jogokat lehet biztosítani: - a társaság vezetésében való részvétel joga; - a társaság nyereségének egy részét; - az ingatlan egy részének a cég felszámolásakor való jogosultsága; - a részvények szabad megválasztásának joga; - a társaság tevékenységeiről, stb.

(A részvények kibocsátásáról szóló tájékoztatóban és a társaság alapszabályában meghatározottak.) Rendszerint a fenti jogok mindegyikét a rendes (törzsrészvények) tulajdonosai birtokolják.

Előnyben részesített részvények azok, amelyek tulajdonosai számos jogosultságot kapnak a törzsrészvényesek tulajdonosaihoz képest. E kiváltságok listáját a társaság alapító okiratában és a részvények kibocsátására vonatkozó tájékoztatóban állapítják meg.

A részvények regisztrálhatók vagy átruházhatók.

Minden részvényt bemutató személy a részvénytulajdonosok tulajdonjogából eredő valamennyi jogot felhasználhatja. Ebben az esetben az akció sajátos tulajdonosa nincs rögzítve.

A regisztrált részvények mozgása, i.e. a birtokosának változását szigorúan meg kell jegyezni egy külön dokumentumban - a részvénytársaság részvényeseinek nyilvántartásában. A bejegyzett részvény tulajdonjogának tényéből eredő jogokat csak a nyilvántartásba bejegyzett személy vagy annak meghatalmazott képviselője gyakorolhatja.

Az Orosz Föderáció jelenlegi jogszabályainak megfelelően egy részvénytársaság csak regisztrált részvényeket bocsáthat ki. Ezért minden részvényesnek be kell jegyeznie a társaság részvényesei nyilvántartásába a részvények tulajdonjogából eredő jogokba történő bejegyzés jogszerű bejegyzését.

IV. A KÖZÖSSÉGI VÁLLALAT VEZETÉSE

A részvényesnek a részvénytársaság vezetésében való részvételének joga: a részvényesi közgyűlésen való részvétel joga - a részvénytársaság legfelsőbb irányító testülete, amely meghatározza tevékenységének fő vonalát; valamint a társadalom irányító testületei megválasztására és megválasztására vonatkozó jogot.

Ebben az esetben egy törzsrészvény egy szavazatot ad a tulajdonosa számára a társaság ügyeinek irányításában, amelyet a részvényes a részvényesek közgyűlésén felhasználhat.

A különböző csoportokból származó részvények megszerzésének célja nem esik egybe.

Ellenőrző részesedés a részvényes tulajdonában lévő törzsrészvények száma, amely lehetővé teszi a részvényes közgyűlésén való gyakorlatilag egyhangú elfogadását vagy a társaság ügyeire vonatkozó döntések megtiltását.

(Elméletileg az érték egy ellenőrző részesedést felel meg (50% + 1), a törzsrészvények.) Az alapot a vállalat irányítási rendszer alapja a következő séma szerint: a legfőbb tekintély a Társaság képviseletében egyesült főváros a tulajdonos - a Közgyűlés; A legfőbb szerve az irányítás között a közgyűlésen, a részvényesek választják ülésükön, hogy felügyelje a társaság működését annak érdekében, hogy az érdekeit a tulajdonos és irányításáért felelős a Társaság - az Igazgatóság; a társaság vezetője, aki a tulajdonos által kijelölt cég aktuális tevékenységét irányítja, a társaság főigazgatója (elnök); operatív irányító testület, amely szakemberekből áll: vezetők és felső vezetők - a társaság igazgatótanácsa. Tagjait az Igazgatóság nevezi ki; a társaság tevékenységének belső, pénzügyi, gazdasági és jogi ellenőrzését ellátó testület - a társaság könyvvizsgáló bizottsága, amelynek tagjait a tulajdonos (közgyűlés) is megválasztja.

Így a részvénytársaságban a hatalmi struktúra kialakításának elve a testületek kompetenciájának meghatáro- zásán alapul.

A részvénytőke megalakulása és széles körű elosztása az egyik legfontosabb alapja az országban végrehajtott reformok alapjainak. A stockizáció fontos helyet foglal el a vállalkozások működésének normális feltételeinek megteremtésében, mivel ez kényelmes forma a denacionalizáció végrehajtásához, lehetővé teszi a közigazgatási apparátus tevékenységének hatékony ellenőrzését.

Ez az esszé összegyűjti az alapvető információkat, lehetővé téve, hogy megértsük, mi a részvénytársaság, hogyan működik és működik.

Kapcsolódó cikkek