A vagyon elkobzása - a Nyugat jogi központja

A vagyon elkobzása - a Nyugat jogi központja
A vagyon elkobzása büntetőjog alatt úgy értendő, mint a kötelező visszavonása az állami jövedelem egyes ingatlanok, amely megfelel bizonyos követelményeknek. Ez a jelenség - ez nem egy büntetési forma, csak az intézkedés hatására időnként az a képesség, a hatóságok az arcát a bíróság, kivizsgálása és büntetőeljárás sérti a törvény bizonyos döntések meghozatalában.

Vagyonelkobzás büntetőjogi kétségtelenül nemes célt, azaz - ez a közvetlen visszatükröződése az elkerülhetetlen büntetés. Itt van az elkövető tipikus logikája: csak az talált tulajdonságot lehet elkobozni. Például rablás pénzgyűjtők ellen. Az összeget meg kell ragadni, mint egy kiállítást a későbbi átadását a vizsgálat vagy a bíróság döntése alapján a tulajdonosok - a cégek, amelyek állítólag bevételek beszedésére. Ha ezt az összeget nem található, úgy is lehet határozni, hogy az elkobzást, majd egy elkötelezettség, hogy visszatérjen az összes lopott, t. E. Az elkövető, akár a jövőben nem lesz képes, hogy legálisan használni a rejtett készpénzt.

A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a vagyon elkobzása a büntetőjogban eszköz a bűncselekmények kivizsgálása során elkövetett hibák kijavítására. Például egy személy fogva tartja nagy mennyiségű kábítószer értékesítését. Narkotikus kábítószert szállított egy autóban, amelyet proxyként használt. Országunk büntető törvénykönyve előírja, hogy a fegyverek és más bűncselekmények elkövetésének tárgya lehet. Ebben a helyzetben a kutatók gyakran elő zálogjog a járművet és helyezze spetsstoyanku hogy a bíróság nem volt valós lehetőséget megragadni a lehetőséget, hogy megragadják az ingatlan, mert a törvény nem tiltja, hogy fizetni az állami jövedelem eszközök.

Mikor alkalmazzák a büntetőjog elkobzását?

Amint azt már említettük, az elkobzásnak olyan eszköznek kell lennie, amely alkalmas arra, hogy az esetek egyensúlyát a bűncselekmény kezdete előtt megteremti. Például a kábítószerek értékesítése során az ember nagyon nagy pénzösszegeket kap, amit saját hasznára használ. A bűnüldöző szervek érdekkörében az ilyen személy csak egy idő után, nem azonnal. És az illegális tevékenységek keretében kapott ingatlan nem szerepel a büntetőjog elkobzására vonatkozó listán. Ennek egyik oka a lehetetlenség (vagy a nyomozók vonakodása), hogy bizonyítsák ezt a tényt.

Valamely illegálisan bevitt pénz felhasználásának bizonyítása gyakorlatilag lehetetlen feladat. Az ilyen helyzetekben az egyetlen kivétel az olyan esetek, mint például a megvesztegetés. Így az illető egy operatív fedél alatt megvesztegetést kap, amely után pirosan él. Természetesen ez az összeg fizikai bizonyíték lesz a büntetőügyben, és köteles lesz az elkobzott vagyontárgyak kezelésére vonatkozó bírósági határozat.

Általában jogintézményének vagyonelkobzás inkább nem működő hazánkban, mert, mint a bírói gyakorlat, az ilyen eljárásnak vannak kitéve tárgyak és a dolgok (beleértve a pénzt), melyek hogy bármilyen állapotát a büntető ügyben (a téma, az azt jelenti, fegyver, stb.). Az ilyen státuszt bizonyos dolgok és tárgyak adják a nyomozóknak, akiknek később el kell dönteniük a problémát a tárolóhelyről. Ezek lehetnek egy bűncselekmény vagy tároló helyiség a rendőrség vagy a nyomozati bizottság vagy spetsstoyanku (járművek), vagy más kijelölt területeken (pl hűtött üzlet a romlandó áruk), és így tovább. D.

A tárolás helyét kötelező feltüntetni a fizikai bizonyítékok elismeréséről szóló határozatban. Az említett elemek leírását is elkészítik, de külön eljárási dokumentumban, például az elemek vizsgálati jegyzőkönyve vagy a lefoglalási protokoll szerint formalizálják.

A vagyon elkobzása - a Nyugat jogi központja
A büntetőjog elkobzásának alapvető jelei

A vizsgált intézkedés egyik lényeges eleme a végrehajtás lehetősége csak a bírósági bűnös ítéletben, amely szükségszerűen hatályba lépett. Ezért csak a bírók jogosultak eldönteni, hogy ez vagy az ingatlan az állam jövedelmében beszedhető-e. Először is, a vagyon elkobzása a büntetőjogban nem feltétlenül szabályozható a meglévő normák egyikében sem. Tehát a bíróság visszavonhatja az ingatlant a tulajdonosnak, még akkor is, ha a fogvatartót megfosztják a szabadságától, és elkobozza. Ez a helyzet természetesen a korrupció megnyilvánulásait is megteremti, még a vizsgálat szakaszában is, amikor vannak olyan emberek, akik állítólag képesek ugyanazt a gépkocsit megoldani.

Van ésszerű kérdés, hogy honnan kell a bírónak tudnia ezt a vagyontárgyat? A választ a nyilvántartásba vétel eljárásában találjuk, amely egyébként nem szerepel a normatív cselekmények valamelyikében, tehát a gyakorlatban vezetett. Mielőtt büntetőügyet továbbít az ügyésznek, a nyomozót olyan vádemeléssel látják el, amely információkat tartalmaz az anyagi bizonyítékként elismert tárgyakról. Valójában ezek olyan dolgok, amelyek a bűncselekmény jeleit tartalmazzák, és amelyek később elkobzott vagyontárgyakká válnak. By the way, a bíró köteles döntést hozni ezekről a témákról, amint ez a törvényben szerepel. Egyébként, ha valamilyen vagyont visszaküldenek az alperesnek, aki a szabadságelvonással járó helyeken kiszabott büntetésért küldi, akkor az említett szervek személyében az állam köteles biztosítani az ilyen vagyon biztonságát. Talán ez az egyik oka annak, hogy a vagyonelkobzást gyakran használják a büntetőjogban.

A következő nagyon érdekes jogalkotási pillanat, amely valójában egy jel, a válasz arra a kérdésre, hogy melyik bűncselekmény volt az ingatlan, amelyről az elkobzás megvitatásra kerülhet. Egy másik bizonytalan pont a lopással kapcsolatos összes főbb bűncselekmény hiánya (az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 158-163. Cikke). A jogalkotó nagyon érdekes helyzete. Tehát az elkobzott bűncselekmény után elkövetett ellopott dolog megvalósítása, de a nyilvánosságra hozatal előtt nem teszi lehetővé az érintett személynek a büntetőjog elkobzását. A jogalkotó nagyon furcsa logikája, mivel hazánk területén elkövetett bűncselekmények több mint felét - a különböző formákban való lopást.

A bíróság által hozott, nem fellebbezett és hatályba lépő határozat lényegében egy tulajdonosi átruházásról szóló okiratot szerez. Ha az ingatlanügyletről van szó, akkor elegendő az eredeti döntést a regisztrációs kamarába elküldeni a megfelelő regisztrálásra. Ugyanez a helyzet a járművekkel. Ha az elkobzott vagyontárgy egy részét az áldozat javára visszaszállítják, az ingatlant az árverésen értékesítik, és a megfelelő kifizetést a sértett fél részére nyújtják, a fennmaradó összeget az államnak fizetik ki. Természetesen az ingatlant elkényezteti.

Ön is érdekelt:

Nemrégiben, amikor a kalózkodás problémája különösen akut, sokan a szellemi tulajdonjogok védelmével foglalkoznak, ami elválaszthatatlanul kapcsolódik a fogalomhoz.

Kapcsolódó cikkek