Röntgensugarak az orvostudomány hullámhosszakában, a felfedezés története, a normál óránként, ellenjavallatok
A röntgenfelvételt 1985-ben a német fizikus Wilhelm Roentgen fedezte fel. A röntgensugaraknak az orvostudományban való alkalmazásának oka az, hogy jó penetráló képességük van, amely megmutatja egy személy csontjainak és belső szerveinek állapotát. A röntgen vagy röntgensugár egyfajta elektromágneses sugárzás.
A röntgensugár hullámhosszai kisebbek, mint az ultraibolya hullámok. Az x-sugarak hullámhossza 70-5 nm. A behatoló erő fordítottan arányos a sugarak hosszával. Vagyis annál rövidebb a hullámhossz, a behatoló erő magasabb. Kezdetben a röntgenképeket csak a traumatológusok használták fel a törések diagnosztizálására. Ráadásul a sugárzás nélkülözhetetlen segítséget jelentett az idegen testek, például a golyók felderítésében.
A röntgensugárzási diagnózis módszerei
Jelenleg az orvostudományban alkalmazott röntgensugaras technológiák fejlesztése messze elhúzódott. A röntgen-diagnosztika számos módszere létezik:
- Fluoroszkópiát.
- Fluorography.
- Radiográfia.
- Számítógépes tomográfia (CT).
Az első felmérési módszer eszköze egy röntgencsőből áll, amely egy X sugárzású generátor és egy speciális képernyő. A röntgensugarak áthaladnak a páciens testén, majd az eljárás vezetője látni fogja az árnyékképét. Annak érdekében, hogy megóvja az orvost a röntgensugarak káros hatásától a képernyő és a röntgensugár között, ott egy ablaknak kell lennie, amely nem hagyja ki a röntgensugarakat. A röntgensugarak lehetőséget nyújtanak az emberi szervek működésének felmérésére. Ennek a módszernek a súlyos hátránya a páciens viszonylag nagyfokú besugárzása az ülés során.
A fluorográfia egy áttetsző képernyőből származó árnyékkép képének végrehajtása. A betegnek a diagnózisnak ezt a módját a sugárforrás és a lumineszcens anyag síkképernyője között kell elhelyezni. Az emberi test szövetei eltérő sűrűségűek, ezért különböző intenzitású röntgensugarak képződnek. A szakorvos elvégzi a kép vizsgálatát a képernyőn, és továbbmegy a diagnózisra.
A radiográfia saját tulajdonságokkal rendelkezik. Ebben az esetben, a fent leírt módszerekkel ellentétben, röntgenfelvételt rögzítünk a filmen. Az ilyen módszerrel végzett kutatások során a röntgenforrás és a fotográfiai film közötti tárgyat kell megszervezni, amelynek a funkciója ebben a pillanatban rögzíti a szervezet ügyeinek állapotára vonatkozó képet. Az ismétlődő röntgenfelvételek lehetőséget adnak arra, hogy kövessék a beteg szervben bekövetkezett változásokat. Ez a módszer a traumatológia és a fogászat területén nagyon hatásos, mivel a csontszövetek kalciumból állnak, és nem áttetszőek a röntgensugarak számára. Ráadásul a radiográfia hatásos a tüdőgyulladás és a tuberkulózis diagnosztizálásában.
A számítógépes tomográfiás készülék a modern orvoslás technikájának utolsó szója volt. A készülék segítségével lehetőség nyílik az emberi lágyrészek kutatására.
A modern tomográfok munkája a következő alapelvre épül: egy nagyméretű röntgensugár, amely egy ventilátor formájában van, lefedi a vizsgálat tárgyát, és áthalad az egész emberi testen. Az eredményt hullámérzékelő érzékelők rögzítik. Az eljárás időtartama legfeljebb 10 s. A tomográfia számos előnnyel rendelkezik a röntgen-diagnosztika egyéb módszereivel összehasonlítva. A CT kiváló minőségű képeket tartalmaz a számítógép képernyőjén, amely lehetővé teszi számodra, hogy láthassa azokat a legkisebb változásokat, amelyeket más tanulmányok nem tudnak megjavítani. A módszer másik jelentős előnye a páciens által az eljárás során kapott sugárzási dózis csökkentése.
A sugárzás és annak a röntgen-diagnosztika során fellépő veszélye
A röntgen sugárzás nagyon káros az emberi szervezetre nézve.
A besugárzás a következő negatív következményekhez vezethet, az adagtól függően. Lehetséges a vér összetétele rövid időre történő megváltoztatása, ha a besugárzás kis feleslegben volt. Hosszú röntgen sugárzás esetén a vér összetétele visszavonhatatlanul megváltozik. Ennek következtében lehetnek:
- rákbetegségek;
- a korai öregedés és a halál;
- szürkehályogképződés;
- genetikai változások.
Ezért nemzetközi szabványokat dolgoztak ki a röntgen sugárzás szabályozására az orvostudományban. A megfigyelési módok:
- jó röntgenberendezés;
- a biztonsági előírások betartása;
- közvetlenül használatra szánt berendezések alkalmazása;
- A röntgen sugárzás időtartamának ellenőrzése.
Azt is tudnod kell, hogy a röntgenberendezés kikapcsolása után mindenféle sugárzás eltűnik, beleértve a maradék sugárzást sem.