Tanfolyam- és diplomaprojektek cseréje (írásbeli értekezés, tézis, tanfolyam 10
A sejt a fő összetevő, amelyből minden növényi és állati szövet alkot. A sejt a legkisebb élő részecske, amely önállóan létezhet és saját önszabályozó kémiai rendszere van. A legtöbb sejt a citoplazma zselésszerű tömegét körülvevő membránokból áll, és a mag középpontjában helyezkedik el. A mag a teljes szerkezet alapja, DNS-t tartalmazó kromoszómákat tartalmaz. Az állati sejteket különféle formák különböztetik meg. Például az eritrociták (vörösvértestek) egy biconcave lemez, és a neuron egy hosszú rost. A növények és az algák sejtjei a fal belsejében helyezkednek el, ami nagyobb merevséget biztosít. A baktériumok sejtjei is falakat tartalmaznak, de nincsenek maguk és kromoszómák; a citoplazmában lebegő DNS hurokja van. A fejlettebb sejtek (amelyek magokat tartalmaznak) gyakran tartalmaznak más struktúrákat a membránon belül, például a mitokondriumokat és a kloroplasztokat.
A sejt a Föld életének egyik eleme. Az élő szervezet minden jellemzője: növekszik, szaporodik, anyagcserét és energiát cserél a környezettel, reagál a külső ingerekre.
A biológiai evolúció kezdete a sejtes életformák megjelenésével függ össze.
A sejtlenyagok olyan sejtek, amelyek külön-külön léteznek egymástól. A többsejtű állatok és növények teste egy nagyobb vagy kisebb számú sejtből épül fel, amelyek valamilyen komplex szervet alkotó blokkok. Függetlenül attól, hogy a sejt egy integrált élő rendszer - egyetlen szervezet vagy annak csak egy része - mindegyik sejthez közös attribútumokkal és tulajdonságokkal rendelkezik.
Kémiai szervezet csapkodni