Jegyek, kérdések diploma, tanfolyam, absztrakt a filozófia jegyek a
2. kérdés: A filozófiai problémák jellege és a filozófiai tudás sajátossága. Filozófia és világnézet.
A filozófia elméleti tükrözi egy bizonyos történeti típus világképét és kultúráját.
A gondolkodás a tudatosság, a megértés és az igazolás, hogy mit hajtanak végre. Önreflexió - ő maga igazolja cselekedeteit.
A filozófia és a világnézet aránya a következőképpen jellemezhető: a "világnézet" fogalma szélesebb, mint a "filozófia" fogalma. A filozófia egy olyan társadalmi és egyéni tudatosság egyik formája, amely folyamatosan elméletileg igazolható, nagyobb tudományos jellegű, mint egy világnézet. A világnézet tükrözi a tárgy értékes magatartását a környező világnak vagy önmagának.
Outlook formájában létezik rendszerének értékorientációt, eszmék, hit és meggyőződés, valamint az életmód az ember és a társadalom (mint egyfajta megvalósítása a szellemi lényege filozófia).
A filozófia tükrözi a világnézetet és a kultúrát, amely a kultúra és a világnézet megmagyarázására, megértésére, meghatározására törekszik, mint igazolandó vágynak. A filozófia arra törekszik, hogy megmutassa, mekkora jelentősége van ennek a tudatosságnak, megértésnek, indoklásnak, és ennek az egyénnek az öntudatát befolyásoló személynek.
Mivel a filozófia tárgya a világnézet és a kultúra, amennyire a filozófia foglalkozik, lényeges. Sok ilyen probléma van, és mindannyian az oldal aspektusainak, az emberi problémáknak a hatása. Az emberi probléma a filozófia központi problémája. Az ember egyéni aspektusaként az ember tudatosságának és öntudatának problémája a kognitív kognitív lehetőségek és módszerek problémája, az ember és az Isten közötti kapcsolat problémája, a szeretet és a boldogság, a szabadság és a kötelék.
A fő kérdés köré összpontosuló filozófiai problémák nem kimerültek. A filozófia sokrétű problémáinak számos besorolása létezik. Tüntessük ki közülük néhányat.
1. A világ megszervezésének problémái, azaz az ontológia problémája: vajon van-e létező anyag, és mi az, mi a mozgás, tér, idő; mi a tudat és hogyan származik, milyen helyet foglal el az ember a világban, mi az ő természete, a világ fejlődésének célja létezik-e, léteznek-e a természet törvényei, vagy hiszünk benne a rend iránti hajlam miatt?
2. A világ megismerésének problémái vagy az episztemológia problémái: ismerjük a világot elvben; hogy az emberi tudás végtelen lehet-e a lehetőségekben, vagy határai vannak-e, hogyan jön létre a világgal kapcsolatos tudás, hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy a kapott eredmények igazak, és nem hibák?
3. Az értékek problémái vagy az axiológia problémái: mi a jó? mi az értékek jellege, hogyan viszonyulnak egymáshoz; hogyan viszonyulnak a valóság értékei és "tényei", és így tovább?
4. Az emberi transzformációs tevékenység problémái vagy a praxeológia problémái: vajon képes-e egy ember átalakítani a világot? ahol a természet és a társadalmi folyamatok természetes fejlődésében megengedhető beavatkozás határai vannak; melyek az optimális teljesítmény elvei.
5. Logika, etika, politika, esztétika, stb.
A filozófiai gondolkodás eredménye a filozófiai tudás.
A filozófiai tudás sajátossága: a kapcsolat és ugyanakkor a különbség a többi tudás típusától.
1. A filozófiai tudás rendszerszerű; egyes alapelvek, alapelvek alapján épül fel, és a másik logikai származtatásának igazolásával bontakozik ki, a filozófiai tudás megszerzése és bemutatása a speciális tudás és a speciális nyelv használatához kapcsolódik. Ez a filozófiai tudás konvergenciájának lényege bármely elméleti, különösen tudományos tudással.
2. A filozófiai tudás a világnak az embernek a világhoz való viszonya által alkotott integrált kifejeződése, és a világ eme szerves, spirituális kifejeződése egyetemes tulajdonságai és kapcsolataik szintjén valósul meg. Minden olyan tudás, amely a világ szellemi reprodukciójára törekszik a világ képének (tudományos, filozófiai, vallási) formájában. Ebben a tulajdonságban a filozófia különbözik a világ bármely más képétől: a világ filozófiai képét az egyetemesség jellemzi.
3. A filozófiai tudás értékes, ami közelebb hozza a világnézet más típusaihoz (vallás, művészet), és különbözik a tudás, a tudomány minden tárgyától.