Integrációs egyesületek a posztszovjet térben, kiadvány a "Young Scientist" folyóiratban
Kulcsszavak: integrációs szövetségek, Független Államok Közössége, Oroszország és Belarusz Unió, az EGT vámunió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete.
A cikk az orosz integrációt a szomszédos országokkal vizsgálja, jelöli az egyes egyesületek integrációjának formáját, tájékoztatást ad a kapcsolatok jogi kereteiről.
Kulcsszavak: integrációs egyesületek, Független Államok Közössége, Oroszország és Fehéroroszország állama, Eurázsiai Gazdasági Unió, Sanghaji Együttműködési Szervezet, Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete.
A Szovjetunió szétesése provokálta a regionális integráció aktiválódását, amelynek következtében Oroszországnak új geopolitikai és geo-gazdasági fejlődést kellett választania. A. Barkovszkij [1] cikkében rámutat arra, hogy az Orosz Föderációnak komoly strukturális szerkezetátalakításra van szüksége, olyan külső gazdasági stratégia kidolgozására, amely nem arra irányul, hogy külföldi gazdasági kapcsolataik földrajzi orientációjának elsődleges vagy preferenciális vívmányait megválasztja. Oroszország a világ pozíciójában különleges státuszt foglal magában számos tényező miatt: a szovjet utáni térben a vezető politikai és gazdasági elem helyett helyet foglal; Európa részének hatása van a páneurópai folyamatra, de nem illeszkedik az EU határaiba, együttműködik vele kölcsönösen elfogadott feltételek mellett; és az ázsiai-csendes-óceáni régió legnagyobb partnere, és részt vesz a világ ezen része integrációs képződményein.
Ebben a tekintetben érdemes megfontolni a külföldi gazdasági partnerek körének és a poszt-szovjet térben folytatott együttműködés formáinak potenciálját az erős közép- és kelet-gazdasági befolyási központok fejlesztése kapcsán.
A FÁK szervezetének fő célkitűzései a következők: [4]
- együttműködés a politikai, gazdasági, környezetvédelmi, humanitárius és kulturális területeken
- a közös gazdasági téren belül a tagállamok átfogó fejlesztése
- együttműködés a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében, az egyetemes leszerelés elérése
- kölcsönös jogsegély
Szövetségi állam, Oroszország és Fehéroroszország (USRB) - politikai projekt, az Orosz Föderáció és az Európai Unió a Belarusz Köztársaság fokozatosan szervezett egyetlen politikai, gazdasági, katonai, vámügyi, valuta, jogi, humanitárius, kulturális térben.
Az Unió állam legfelsőbb szerve a Legfelsőbb Államtanács. Ide tartoznak az államfők, kormányfők, a Fehérorosz Köztársaság és az Orosz Föderáció parlamentjeinek elnökei. A Legfelsőbb Államtanács ülésein részt vesznek a Minisztertanács elnöke, az Országházak Elnökei, az Unió Bíróságának elnöke is.
A GDRB testület formáját konfederális unióként definiálják.
A szervezet fő célkitűzései:
- a két ország közötti egységes gazdasági tér megteremtése és anyagi és szellemi potenciáljuk egységesítése
- az uniós állam biztonságának és a bűnözés elleni küzdelemnek a biztosítása
- az összehangolt kül- és védelmi politika végrehajtása
- egy demokratikus állam egyetlen jogrendszerének kialakítása
Vámunió EAK - egyfajta kereskedelmi és gazdasági integráció Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország, Örményország, Kirgizisztán, amely egyetlen vámterület, amelyen belül a vámok és korlátozások gazdasági jellegű, kivéve a különleges védelmi, dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések nem alkalmazhatók termékek kölcsönös kereskedelem.
Az eurázsiai gazdasági unió annak eredményeképpen jött létre, hogy a FÁK keretében a résztvevők száma és a benne rejlő kölcsönös bizalom hiánya miatt nem lehetett megegyezni a legszélesebb körben. Az Oroszországra szankcionált szankciókat figyelembe véve az Eurázsiai Unió feladata a protekcionizmus és a behozatal helyettesítése lesz. [7]
Az egyesület fő céljai és célkitűzései:
- a szabadkereskedelmi rendszer teljes körű nyilvántartásba vételének befejezése, a közös vámtarifa kialakítása és a nem tarifális szabályozások egységes intézkedési rendszere
- a tőke szabad mozgásának biztosítása
- az általános pénzügyi piac kialakulását
- az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó általános szabályok és a belföldi piacokhoz való hozzáférés
- egy egységes vámszabályozási rendszer létrehozása
- egyenlő feltételek teremtése az ipari és vállalkozói tevékenységek számára.
A terv több mint száz konkrét projektet, témát és együttműködési területet foglal magában, valamint mechanizmusokat biztosít a megvalósításukhoz. A hangsúly a következő területeken található: közlekedési kommunikáció, energia, távközlés, mezőgazdaság, idegenforgalom, vízgazdálkodás és természetvédelem.
Az egykori Szovjetunió területén az SCO és más regionális egységek közötti különbség az, hogy a FÁK országai mellett Kína is benne van. Ezenkívül az SCO partnerségi megállapodást kötött az ENSZ-fel, a CIS-rel, a CSTO-val, az EGT-szel és az ASEAN-szal.
Az SCO fő feladatai:
- a kölcsönös bizalom, a barátság és a jószomszédság erősítése a tagállamok között
- a multidiszciplináris együttműködés fejlesztése a régió békéjének, biztonságának és stabilitásának fenntartása és megerősítése érdekében, egy új demokratikus, igazságos és racionális nemzetközi rend megteremtésének támogatása érdekében
- a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni közös ellentmondás minden megnyilvánulása során
- a kábítószerek és a fegyverek tiltott kereskedelme, más transznacionális bűncselekmények, valamint az illegális migráció elleni küzdelem [9]
A CSTO-t azért hozták létre, hogy megóvja a szerződéses tagországok területi és gazdasági térségét a külföldi katonai és politikai agresszoroktól, nemzetközi terroristáktól és nagyszabású katasztrófákból álló katonák és segédegységek közös erőfeszítéseivel. A nemzetközi biztonság elvei a tagállamok függetlenségének, területi integritásának és szuverenitásának kollektív alapjain alapulnak, amely elsőbbséget élvez a tagállamok politikai eszközökkel való eléréséhez. [11]
Oroszországnak és a posztszovjet térség többi országának meg kell határoznia a külgazdasági politikájuk stratégiai prioritásait. Szükséges megérteni a posztszovjet térség összes országának gazdasági érdekeit, és olyan közös stratégiát kidolgozni, amely e térség országait a világ színtéren megerősíti. Oroszország jelentős szerepet tölthet be a nemzetközi gazdaságban, ha a VIR-be való integráció valósággá válik. Az ilyen integrációs folyamatok kialakítása új versenyelőnyöket teremt, és lehetővé teszi az importcsere kiterjesztését, ami rendkívül fontos az Orosz Föderációval szembeni szankciók bevezetésével összefüggésben. Ezenkívül a posztszovjet térszervezésre való összpontosítás segíteni fog az idegengyűlölet problémájának megoldásában, amennyiben hatékony migrációs politikát hajtanak végre. Az olyan világi intézmények, mint az ENSZ, az EBESZ és az ENSZ, segítenek megoldani a fegyveres konfliktusokat és a területi vitákat a posztszovjet térben.
1. Variációs forgatókönyvek az Orosz Föderáció külkereskedelmi forgalomának 2025-ig történő fejlesztéséhez (AN Barkovsky, SS Alabyan) - 143 p.
Alapvető kifejezések (automatikusan generált). a Kollektív Biztonsági Szerződés Kollektív Biztonsági Független Államok, a FÁK, a Független Államok Közössége, a volt Szovjetunió, az Orosz Föderáció, Fehéroroszország és Oroszország, a volt Szovjetunió, a regionális nemzetközi szervezet, a legfelsőbb szervei a FÁK, a Szovjetunió és a teremtés az, a VIR állam-, Oroszország és Fehéroroszország, a gazdasági tér, a változások bevezetéséről szóló jegyzőkönyv, a VIR megszervezésének célkitűzései, az integrációs társulások, a FÁK-országokban a VIR-ben való integráció.
Kulcsszavak
integrációs társulások. A Független Államok Közössége, az Oroszország és Fehéroroszországi Unió, az EGT vámunió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete.