Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - stadopedia
A második világháború egyértelműen bizonyította az egyetemes emberi jogi egyezmény szükségességét. 1941-ben Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke az Unió Államának címében négy szükséges szabadság, a szólásszabadság, a lelkiismeret szabadsága, a szabadságtól és a félelemtől való szabadságra szólított fel. Ez újabb lendületet adott az emberi jogok fejlesztéséhez, amely a béke és a háború végének szükséges feltétele volt.
Amikor a világközösség tudomást szerzett a náci Németország által elkövetett atrocitásokról, nyilvánvalóvá vált, hogy az ENSZ Charta nem határozta meg pontosan az emberi jogokat. Olyan univerzális szerződés volt, amely felsorolja és leírja az egyén jogait.
Miután megvitatták John Humphrey projekt tervezetének változatát, úgy döntöttek, ismét szűkítik a fejlesztőcsapat összetételét, hogy felgyorsítsák a folyamatot, ami fenyegetett a hosszadalmas vitákban. Ezúttal a csoport közé tartoztak Cassin, Malik, Roosevelt és Wilson. A projekt második változatának megfogalmazására irányuló feladatot elsőként a csoport, majd a Bizottság megbízta Rene Cassin-t, mint a jog területén dolgozó szakembert és kiváló írót.
Cassin modellje szerint a Nyilatkozat utolsó három cikke egy oromfalat képez, amely az egész struktúrát egy egészbe köti. Ezek a cikkek az egyénnek a társadalomra háruló kötelességei, és a joggal való visszaélés megtiltása az Egyesült Nemzetek által ráruházott cél kárára.
Ezt a dokumentumot a világ számos nyelvére lefordították, és a világon a leginkább fordítható dokumentum.
AZ EMBERI JOGOK UNIVERSAL NYILATKOZATA
Mivel az emberi család valamennyi tagjának és az egyenlő és elidegeníthetetlen jogaik inherens méltóságának elismerése a szabadság, az igazságosság és az egyetemes béke alapja; és
Mivel figyelmen kívül hagyása és a megvetés az emberi jogok eredményeztek barbár cselekményekhez, amelyek felháborodott a lelkiismeret az emberiség, és az advent a világ, amelyben az emberek élvezik a szólásszabadság és a hit és a szabadság a félelem és már kikiáltották a legfőbb vágya az emberek; és
Figyelembe véve, hogy az emberi jogokat a jogállamiságnak kell védeni annak biztosítása érdekében, hogy egy személy ne kényszerüljön végső soron a zsarnokság és az elnyomás elleni felkelésre; és
Figyelembe véve, hogy elő kell mozdítani a népek közötti baráti kapcsolatok fejlődését; és
Tekintettel arra, hogy ezen jogok és szabadságok természetének általános megértése nagy jelentőséggel bír e kötelezettség teljes körű teljesítéséhez,
Hirdeti ez Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, mint a feladat, a közös amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozat, arra törekszenek, az oktatás és nevelés támogatása illetve e jogok és szabadságok biztosítása, a nemzeti és nemzetközi, hogy biztosítsa az általános és hatékony elismerésének és végrehajtásának őket a népek között az államok - tagjai a szervezet, valamint a népek közötti területek Joghatóságuk alá.
Minden ember szabadon született, egyenlő méltósággal és jogokkal. Örökkévaló és lelkiismerettel rendelkeznek, és a testvériség szellemében egymás felé kell lépniük.
Ezen kívül nem lesz megkülönböztetés alapja a politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete, az ország vagy terület, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy független, gyámság, nem önkormányzó vagy bármilyen más korlátozás szuverenitását.
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyes sérthetetlenséghez.
Senki nem tartható rabszolgaságban vagy szolgaságban; a rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem minden formájukban tilos.
Senki sem lehet kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.
Mindenki, bárhol is van, joga van a törvény előtti személyi elismeréshez.
Minden ember egyenlő a törvény előtt, és megkülönböztetés nélkül joga van egyenlő jogvédelmet biztosítani. Minden embernek joga van egyenlő védelemre minden olyan megkülönböztetés ellen, amely sérti ezt a Nyilatkozatot és az ilyen megkülönböztetés elleni felbujtás ellen.
Mindenkinek joga van az illetékes nemzeti bíróságok hatékony jogorvoslathoz az alapvető alkotmányos vagy törvényi alapjog megsértése esetén.
Senkit nem szabad önkényesen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni.
Mindenki határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei minden ellene felhozott büntetőjogi vádak alapján jogosult a teljes egyenlőség, hogy annak közmeghallgatás és megfelel minden követelménynek az igazságszolgáltatás független és pártatlan bíróság.
Minden bűncselekménnyel vádolt személynek jogában áll az ártatlanság vélelmezhetőségéig mindaddig, amíg bűnösnek bizonyul a törvény szerint egy olyan nyilvános tárgyaláson, amelyben minden védekezési lehetőséget biztosít.
Senkit sem szabad elítélni bűncselekmény miatt semmilyen cselekmény vagy mulasztás miatt, amely megbízatásuk idején nem minősül a nemzeti jogszabályok vagy a nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek. Súlyosabb büntetést sem lehet kiszabni, mint ami a bűncselekmény elkövetésének idején alkalmazható.
Senkit nem szabad önkényesen beavatkozni személyes és családi életébe, önkényes támadásai otthona sérthetetlenségébe, levelezésének titkaira, tiszteletére és jó hírére. Mindenkinek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy támadásokkal szembeni jog védelméhez.
Mindenkinek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét választani minden egyes államban.
Mindenkinek joga van elhagyni minden országot, beleértve a sajátját is, és hazatérni.
Mindenkinek joga van menedékjogot kérni más országok üldözésétől és élvezni ezt a menedéket.
Ezt a jogot nem lehet felhasználni a büntetőeljárások esetében, valójában egy nem politikai bűncselekményen alapuló cselekmény, vagy az ENSZ céljainak és elveinek ellentmondó cselekmény.
Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.
Senki sem szabad önkényesen megfosztani állampolgárságától vagy állampolgárságának megváltoztatásától.
A teljes korú férfiaknak és nőknek joguk van a faj, az állampolgárság vagy a vallás alapján történő bármilyen korlátozás nélkül feleségül venni és családot találni. A házasság, a családi állapot és a feloszlás idején ugyanolyan jogokat élveznek.
A házasság csak a házasság mindkét felének ingyenes és teljes egyetértésével köthető meg.
A család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom és az állam védelméhez.
Mindenkinek joga van egyedül vagy másokkal együtt birtokolni.
Senki sem szabad önkényesen megfosztani a vagyontól.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához; ez a jog magában, hogy változtasson a vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát a vallás vagy meggyőződés, akár egyedül, akár másokkal, és az állami vagy magán, oktatás, gyakorlás, istentisztelet, és szertartások.
Mindenkinek joga van a vélemény és véleménynyilvánítás szabadságához; ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát anélkül, hogy beavatkozás lenne, és bármilyen módon és határon át, az információ és ötletek elérése és átadása.
Mindenkinek joga van a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához.
Senki sem kényszerülhet egy egyesülethez.
Mindenkinek joga van részt venni az ország kormányzásában, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az országában egyenlő hozzáférést biztosítson a közszolgálathoz.
Az emberek akarata legyen a kormányzati hatalom alapja; ezt rendszeres és valódi választásokban kell kifejezni, amelyeket egyetemes és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy más egyenértékű formában kell végrehajtani, amely biztosítja a szavazás szabadságát.
Mindenkinek joga van a munkához, a szabad munkavállalás szabadságához, a munka egyszerű és kedvező feltételeihez, valamint a munkanélküliségtől való védelemhez.
Mindenki, megkülönböztetés nélkül, egyenlő munkáért egyenlő díjazáshoz való joggal rendelkezik.
Mindenkinek joga van a szakszervezetek létrejöttéhez és a szakszervezetekhez, hogy megvédje érdekeiket.
Mindenkinek joga van a pihenésre és a szabadidőre, ideértve a munkanap és a fizetett időszakos szabadság ésszerű korlátozását.
Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak szabadnak kell lennie, legalábbis az általános és az általános oktatás szempontjából. Az alapfokú oktatásnak kötelezőnek kell lennie. A műszaki és szakképzésnek nyilvánosnak kell lennie, és a felsőoktatásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie mindenki képességei alapján.
Az oktatásnak az emberi személy teljes fejlesztésére és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának fokozása felé kell irányulnia. Az oktatásnak elő kell segítenie a népek, a faji és vallási csoportok közötti megértést, toleranciát és barátságot, és hozzá kell járulnia az ENSZ békefenntartó tevékenységeihez.
A szülőknek elsőbbséget élveznek a kisgyermekek oktatásának kiválasztása.
Mindenkinek joga van szabadon részt venni a társadalom kulturális életében, élvezni a művészetet, részt venni a tudományos fejlődésben és kihasználni az előnyeit.
A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül a szabad és teljes kifejlődése személyiségét.
Gyakorlása során a jogokat és szabadságokat, senki sincs alávetve csak olyan korlátozásoknak törvény által meghatározott kizárólag abból a célból, hogy biztosítsa kellő elismerése és tiszteletben tartása jogainak és szabadságainak mások, és megfelelni a jogos követelményeinek az erkölcs, a közrend és az általános jólét egy demokratikus társadalomban.
Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet ellentétesen gyakorolni céljaival és elveivel, az Egyesült Nemzetek Szervezete.
A jelen Nyilatkozat egyetlen lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot arra, hogy olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, a pusztítás a jogok és szabadságok jelen Nyilatkozatban kinyilvánított.