A "stressz" és a "stressz-folyamat"
A stressz több értékű koncepció; legalább négy érték megkülönböztethető benne (Nitsch, 1981).
- Stressz, mint esemény (UV) A stressz, mint szituációs vagy irritáló jelenség a stresszhez kapcsolódó lehetséges események formájában, néha stresszornak is nevezik.
- Stressz, mint reakció (AV) Stressz, mint reakció bizonyos eseményekre, néha stresszreakciónak, stresszes érzelemnek vagy stresszes élménynek.
- Stressz közbenső változóként. Stressz, mint az inger (UV) és a reakció (AV) közötti állapot, vagyis egy köztes folyamat.
- Stressz, mint tranzakciós folyamat. Stressz, mint egy ember interakciójának folyamata a külvilággal. Lázár és mások (Lázár Launier, 1981) abból a tényből indul ki, hogy a tranzakciós folyamat egy esemény saját értékelésével és saját erőforrásainak kezelésével kezdődik, ami néha stresszes érzelmeket eredményez. Ezt a fázist adaptív reakciók követik. A stressz nem statikus állapot, hanem egy dinamikus esemény, amely az egyén és a körülötte lévő világ állandó és kölcsönös kölcsönhatása (= tranzakció) során jelentkezik.
Továbbá a stressz fogalma még inkább differenciált (Selye, 1986) az eustress és a stressz fogalmának bevezetése miatt. Az eustesztek olyan egyensúlyi veszteségre utalnak, amely akkor keletkezik, amikor egy téma tapasztalatai között a rendelkezésére álló erőfeszítések és a rendelkezésére álló erőforrások közötti megfelelés tapasztalható. A koncepció a szorongás fenntartott ilyen mentális állapotok és folyamatok, amelyekben legalább egy ideig, az arány a szükséges erőfeszítéseket és erőforrásokat sérül, nem támogatja a források.
Ha stresszként figyeljük az eseményeket, azok a negatív jelentőség és az alkalmazkodáshoz szükséges idő nagysága szerint rendszerezhetők (lásd a 17.1 ábrát). Attól függően, hogy a stressz tanulmányozása különbséget tesz a kritikus élettapasztalatok, a traumás stresszek, a mindennapos stresszorok vagy a krónikus stresszorok között.
Ábra. 17.2. A stresszes tapasztalat struktúrájának rendszere, a stressz feldolgozása és az őt befolyásoló enyhítő tényezők