Absztrakt július válság az idő kormány - egy bank a kivonatok, esszék, jelentések, tanfolyam és
4. A használt irodalom jegyzéke.
2. A fő rész.
2.1. Az ideiglenes kormány megalakulása
Miliukov kérésére bejelentették, hogy az ideiglenes kormányt a Tanácsgal konzultálva hozták létre. Az ideiglenes kormány legitimitása abban nyilvánult meg, hogy II. Miklós átadta hatalmát Mihailnak, és ő az ideiglenes kormányhoz. Megpróbálta megtartani a korábban hatályos törvényeket
2.2. Az ideiglenes kormány nyilatkozata
Különös figyelem érdemel 1917. május 5-én. Munkaügyi Minisztérium. Fennállása során azt biztosította elfogadását számos fontos törvények: a munkaerőpiacok, békülékeny intézmények, a biztonsági dolgozók betegsége esetén, az tilalmat az éjszakai munka a nők és gyermekek. A Munkaügyi Minisztérium jelentős erőfeszítéseket tett a munkaerő és a tőke közötti tárgyalási folyamat kialakítására. Képviselői a konfliktushelyzetekben dolgozó munkavállalók és vállalkozók közvetítőként jártak el, és megkönnyítették a közöttük a bérek, bérbeadások és tüzelés feletti kompromisszumos megállapodások megkötését.
Megdöntése után az önkényuralom és a létesítmény kettős hatalom terén a konfrontáció között az Ideiglenes Kormány, egyrészt, a Tanács, a másik, és az azokat alátámasztó politikai erők nőttek a legégetőbb problémák az orosz valóság - kérdések a hatalom, háború és béke, agrár nemzeti, új a gazdasági válság.
Az ideiglenes kormány kijelentette, hogy betartja a demokrácia elveit, eltörölte a birtokrendszert, a nemzeti korlátozásokat stb. Mindezek és más létfontosságú kérdések végleges megoldását azonban az Alkotmányozó Közgyűlés összehívásáig elhalasztották. Az ideiglenes kormány belső politikája ellentmondásosnak és következetlennek bizonyult. A központi és helyi önkormányzatok (minisztériumok, város dumas, zemstvos) minden fő szerve megmaradt. Ugyanakkor a kormányzók helyébe a biztosok az Ideiglenes Kormány megszüntette a cári rendőrség, az új rendvédelmi szervek jöttek létre - a rendőrség. Rendkívüli Bizottságot állítottak fel a régi rendszer magas rangú tisztviselői tevékenységének kivizsgálására. A 8 órás munkanap bevezetéséről szóló törvény elfogadását a háború végéig elhalasztották. Az agrár szférában elkezdődött a reform előkészítése, de végrehajtása késett. Ráadásul a kormány tevékenyen ellenezte a földesurak parasztságának lefoglalását, és katonákat használtak a kijelentéseik elfojtására. Az embereket arra kérték, hogy a háborút győzedelmeskedik. Tábornokok, az ipar, akiknek az érdekeit fejezte Cadet párt, amely magában foglalta az akkori fennmaradó tört liberális és monarchista felek nem akarja elveszíteni szem elől a lehetséges előnyeit kap strany- győztes. Várható volt, hogy a háború győztes vége számos politikai és gazdasági problémát elhárít. Az ideiglenes kormány figyelmen kívül hagyta a nyilvánvaló tényt, hogy Oroszország számára a katonai-politikai feszültség szélső határértéket ért el. Mindez összességében három válságot vezetett az ideiglenes kormányhoz.
Az ideiglenes kormány létezésének hiányos nyolc hónapjában négy kormányzati válság alakult ki, amelyek mindegyike mélyebb és hosszabb volt, mint az előző.
Az Ideiglenes Kormány, egyrészt, másrészt bolsheviki- megakadályozták puccskísérlet Kornilov, de a kormány nem azonnal intézkedni. A Kornilov nap a szemét a tömegek legyőzte az ötlet egy koalíció a burzsoázia, mely meghatározta a mensevik középvonala, tehát az a tény, a Kornilov lázadás a fejében egy jelentős része a tömegek az ellenérv mensevikek.
Mindez azt jelentette, hogy a forradalom új szakaszba lépett. A VI. Lenin vezette bolsevikok megkezdték a politikai hatalom lefoglalását.
A használt irodalomjegyzék
3. A szovjet államépítésre és törvényre vonatkozó legfontosabb jogi aktusok, I. kötet, M. 1972.
5. Syrov SN. "A történelem oldala". Moszkva, 1983
6. Suvorov Yu.M. "Kérdések és válaszok". Minszk, 1989