Kábító hatás a kezelésre 1
Ebben a cikkben a kezelés motivációját, vagy inkább az eltartott motivációját keresem segítséget keresni. A rehabilitációs folyamatban ez a munkafázis nulla, és ennek a szakasznak a végső célja az eltartottnak a kezelésre való jóváhagyása és a rehabilitációról szóló megállapodás aláírása. A kezdetektől fogva fontos megérteni, hogy a beszéd használatának megállítására irányuló motiváció még nem megy, a függőség természetének, vagyis egy ilyen pszichológiai jelenségnek, mint a "betegség megtagadása". A betegség megtagadása a pszichológiai védekezés rendszere. Ennek a rendszernek az a célja, hogy megőrizze a régi viselkedési mintákat, beleértve a kábítószer-használatot is.
Más szóval, az eltolódott motiváció ebben a szakaszban nem a "Valódi jövőre való elmozdulásra", hanem inkább a "Gyötrelmes ajándék elhagyása" -ra vonatkozik. Érthető képet adok neked. Amikor valaki elkezdi fájni a fogat, és a fájdalom elviselhetetlen, szakorvos segítségét kéri. Nyilvánvaló, hogy motiválja a vágy, hogy megszabaduljon a fájdalomtól, mivel senki más nem tud gondolni semmi másra, nem tud élni egy ismerős életet. Ha ez a személy akcióit az egészségének ápolása hajtaná végre, akkor valószínűleg a megelőzésben, például a kárieszben folytatódna, és egyszerűen nem engedné meg a fájdalom színpadát. Hasonlóképpen, a vágy, hogy megszabaduljon a fizikai és legfontosabb érzelmi fájdalomtól, ösztönözze az eltartót, és ez a vágy keletkezik, egy "fájdalompontra" van szükség.
A rehabilitációs központ fellebbezéseinek 99% -a az eltartott hozzátartozóira vonatkozik. A munka minden idõszakában csak 3 esetben fordultak el a függõk, maguk is megtudták a körülményeket, fizették a saját rehabilitációjukat. Azonban nem szükséges, hogy az ilyen önrendelkezés eseteit egyedinek tekintse. Ezek egyedülállóak a rehabilitációs központ és az eltartottak közötti kapcsolat összefüggésében.
Az eltartott "fájdalompontja" a saját viselkedésével okozott problémák. És ebben az esetben az 1. feladat - ne zavarja ezeket a problémákat. Érdemes megemlíteni, hogy az eltartottat (gyakran rokonai számára) az ok-okozati kapcsolat megsértése jellemzi. A drogfüggő biztos abban, hogy fő problémái: pénzhiány, zaklatott feleség, válogató főnök, bosszantó szülők stb. és ha mindez javításra kerül, akkor természetesen fel kell használni a felületaktív anyagot (nyilvánvalóan el kell kezdeni a fő problémát, mivel a fentiek mindegyike a függőség következménye). A közeli kábítószerfüggők úgy hiszik, hogy el kell készülnie egy ígéretes munkára, egy gyönyörű és intelligens feleség megtalálásához, egy jó autó megvásárlásához, egy berendezett apartmanban való letelepedéshez, majd az életének javulni fog. Ez is téveszme, és a sikeres élet tulajdonságai sosem tettek józanul függő felületaktív anyagot.
Figyelembe véve az eltartott motivációs helyzetének kialakításának gyakorlati összetevőjét, általános vázlatot lehet generálni.
- Függő felhasználja a felületaktív anyagot, és ez hatással van életének minden területére ->
- Vannak olyan problémák, amelyeket a független nem tud önállóan megoldani ->
- Az eltartott segítségre van szüksége.
Ez a rendszer gyakorlatilag hibátlanul működik, hiszen logikája maga az élet logikája. Ez a rendszer azonban nem fog működni, ha a "saját bőrtől" függő személy nem érzi a problémát, és nem fogadja el, hogy a döntésért való felelősség kizárólag őt terheli.
Miért nem segítséget kér az eltartótól, nyilvánvalóan problémái vannak?
Legközelebbi társultjai, akik egy társfüggő viszonyban vesznek részt, ne engedjék meg. Az ilyen kapcsolatok különálló, hatalmas téma, de itt csak azt kell mondani, hogy mi történik és mit kell tenni.
A közeli rokonok ugyanolyan védelmi mechanizmusokkal rendelkeznek, mint a függő személyek. Mivel a köztük lévő kommunikáció már régóta nem aktív és reaktívvá válik, az interakció módjának megválasztása teljesen hiányzik. Ilyen kapcsolatokban nemcsak a választás, hanem a tudatosság és a bizalom is kérdéses.
Harag, düh, csalódás, önsajnálat, szégyen, bűntudat, kétségbeesés, félelem. Egy közeli drogfüggő, aki pszichológiailag részt vesz a felhasználásában, nemcsak nem képes kiszállni, hanem annak megvalósítása érdekében is, hogy szerepet játszik a drámai háromszögben "áldozat" - "üldöző" - "mentő" gyakran nem. A társfüggő számára ugyanaz a kényszeres viselkedés (kötelező), mint a függő. Ő tökéletesen újra megérti, hogy tegnapi akciója egy kábítószer-függő felhasználását ösztönözte, de ma "ugyanúgy elvarázsolt" ugyanaz.
Egy példa. Anya szenvedélybeteg körülbelül tíz alkalommal határozta meg fiát addiktív eltávolítani a kivonási szindróma. Minden alkalommal jellemző volt az orvos kezelését megelőző helyzet. A fiú kölcsönzött pénzt, amit nem tudott adni, az egészsége romlott, elvesztette a munkáját, a rokonok bizalmi korlátai kimerültek. A drogfüggő "felajánlotta magát" a szüleinek, azt mondta, hogy mindent elfáradt, hogy mindent készen áll a józanság kedvéért. A kórház elhagyása után a szülei visszakövetelték adósságait, új ruhákat vásároltak, megkönnyítették a munkakeresést. Körülbelül 2-3 hét elteltével a dependens továbbra is heroint használt. 2-3 hónap múlva fizikai, erkölcsi erőforrása kimerült, és ismét "feladta".
Ebben a példában világosan látható, hogy egy eltartott milyen segítséget keres. A szülők, ebben az esetben, a többszörös tapasztalat ellenére, nem fogadják el cselekvéseik hiábavalóságát. Gyógyszerfüggőnek őszintén hiszi, hogy ezúttal a narkológiák és a saját problémáik szüleinek döntése segíteni fog neki, így a szülők a reményhez ragaszkodnak. Ezt a "Ugyanaz a dolog, és várj egy másik eredményt" képletben. Valójában a szülők eltávolították a saját kezükben lévő felületaktív anyagok folyamatos használatának akadályait, és az eltartottnak nincs más dolga, mint a továbbiakban. Nem azért, mert "rossz", hanem azért, mert a függőség természete nem kínál semmit.
Az eltartott hozzátartozókkal való munkában, a rehabilitáció nulladik szakaszában szakembereket kínálnak, sőt, a "Chaser" szerepének felvállalására. Tehát tisztán technikailag ez a drámai háromszög ereje a szenvedélybetegek iránti motiváció kialakulásának. Sajnálatos módon ebben a szakaszban semmilyen más szerep nem felel meg belső törekvéseinek és tartalmának.
A helyreállítás valódi indítéka a pszichológusok, egyenrangú tanácsadók bizonyos munkája után jön. Hasonlóképpen, a rehabilitáció módja a társfüggők bevonása a saját rendellenes működésük megértéséhez és megváltoztatásához.
Megszabadult a függőségtől? Hogyan? Nem tudom gyógyítani a lányomat, nincs motivációja, ilyen módon él