Kötelező tartalékpolitika
A kötelező tartalékpolitika hatékonyabb módja a CBR készpénz- és pénzforrásainak és hitelképességének befolyásolásában a diszkontráta és a nyílt piaci politika szabályozásához képest.
A tartalékráta azt jelenti, hogy a KB-nak meg kell tartania a központi bank által vonzott betétek egy részét. A központi bank játssza az ország tartalékképviseleti intézményét, és felhasználhatja az így felhalmozott forrásokat a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása, a betétek egy bizonyos részének biztosítása és a KB vészhelyzetben történő hitelnyújtása érdekében. Tartalékszabványok funkciói:
1. a banki likviditás jelenlegi szabályozásának feltételeinek megteremtése, amely szigorú szabályozás eszköze
2. Ugyanakkor ezek a hitelkibocsátási határértékek (e funkció értéke folyamatosan növekszik, mivel a Központi Bank egyre inkább előnyben részesít egy rugalmasabb szabályozási eszközt)
A kötelező tartalékpolitika két változata:
1) A tartalékráta növekszik. A tartalékképzési követelmények növekedése a KB hitelkapacitásának csökkenéséhez vezet, i. csökkenthető a KB-vel való aktív művelet lehetősége. A normák növekedésének eredménye: a hitelezési pénz összege csökken, a szervezetek és a cégek kevesebb hitelt veszítenek, a forgalomban lévő pénzkínálat csökken.
2) A tartalékráta csökken. Kibővíti a hitelpiacot. Ez azt jelenti, hogy kiterjeszti a CB aktív működésének lehetőségét. Következésképpen összességében növekszik a forgalomban lévő pénzkínálat.
A tartalékok nem azonosak a különböző országokban. A legmagasabb: Olaszországban (25%) és Spanyolországban (17%)
Nyílt piaci politika.
A nyíltpiaci politika egy olyan művelet, amelynek keretében a központi bank saját áron megvásárolja és értékesíti az értékpapírokat egy előre meghatározott áron a nyílt piacon. Azok a értékpapírok, amelyekkel a tranzakciókat nyílt piacon végzik, a következők:
- nem kamatozó kincstárjegyek;
- államkötvények;
- első osztályú rövid lejáratú értékpapírok.
Ezeken keresztül a Központi Bank befolyásolja a forgalomban lévő pénzmennyiséget (a bankrendszer likviditása) és a kamatlábakat. A nyílt piacon végzett műveletek a Központi Bank központi bankjának leghatékonyabb és legrugalmasabb piaci eszközei, amelyek hatékonyan hatnak a pénzpiacra és a bankhitelekre, valamint a gazdaságra. A szabadpiaci működés mechanizmusa nem bonyolult, ami vonzóvá teszi a használatot. De a nyílt piacon folytatott műveleteknek is van gyengesége:
1. amikor a jegybank értékpapírokat értékesít, sok attól függ, hogy bankjaik és magánszemélyek megveszik-e őket. Ha a bankok megveszik, a likviditási ráta hatása jelentéktelen lesz, mivel ezeknek az értékpapíroknak többsége likvid eszközökre vonatkozik.
2. Fontos, hogy a minimálisan elfogadható szint mellett a bankok mekkora likviditási arányt tartsanak fenn: ha közel van a minimálisan elfogadhatóhoz, akkor csökkentenie kell a teljes betéteket vagy hiteleket; ha a különbség elég nagy, akkor befolyásolja a bankok, akkor eladni értékpapírokat hatalmas összegeket.
Az értékpapírok értékesítési ütemét az adott futamidőtől függően differenciáltan állapítják meg. A siker a nyílt piaci politika számos tényezőtől függ: CB értékpapírokat vásárolhat a központi bank csak kis hitelkereslet a vállalkozások és a lakosság, valamint a Központi Bank értékpapír nyíltpiaci kedvezőbb feltételekkel a CB mint hitelfeltételek KB népesség és vállalkozások. A nyílt piacon a központi bank vevőként tud fellépni, amikor szükséges fenntartani a KB likviditását és hitelaktivitását. Ez használ perekupochnye megállapodások, amelyek alapján a központi bank vállalja, hogy vásárolni értékpapírok CB, azzal a megkötéssel, hogy a CB egy bizonyos idő után a végrehajtó a penziós ügylet, azaz a értékpapírok visszaváltása kedvezményes áron. Ez a kedvezmény rögzíthető vagy lebegő.
Ha van egy értékpapír-vásárlás, vagy egy fix sebességet, amellyel a Központi Bank vásárol fel a papírokat, vagy a jegybank szerez egy bizonyos számú értékpapír, függetlenül a Természetesen ez vezet, amely a magánszektor az új likviditási tartalék, amely korábban nem volt, ami a kamatlábak csökkenését és a forgalomban lévő pénzkínálat bővülése. Ebben az esetben az értékpapírok hozama csökken.
Értékpapírok értékesítése esetén ez csökkenti a CB tartalékalapját. Így a kamatláb növekedése és a forgalomban lévő pénzkínálat csökkentése. Az értékpapírok hozama növekszik.
A központi banki műveletek a nyílt piacon közvetlen hatással vannak a Bank szabad forrásainak összegére, ami ösztönzi a hitelbefektetések csökkentését / bővülését, ugyanakkor a bankok likviditását is befolyásolja. Ha merev házirend a központi bank célja, hogy a kiáramlás a hitelforrások, hogy az ítéletet a piac a központi bank csökkenti a vételárat, vagy növeli a vételár, és ezáltal növeli vagy csökkenti az eltérés az árak a piaci árfolyam.