Kötelező tartalékpolitika Minimális tartalékképzési követelmények megállapítása
A kötelező tartalékképzési követelmények megállapítása. Alapján annak szükségességét, hogy a pénzkínálat az adott paraméterek likviditásgazdálkodásá- bankok és az infláció csökkentését, a központi bank használja ezt az eszközt a monetáris politika a változó tartalék követelmények a kereskedelmi bankok tartott számlák a központi bank biztosítékként való betéti források.
A fejlett országokban, kivéve Nagy-Britanniát, Kanadát és Luxemburgot, a kereskedelmi bankoknak kötelező tartalékot kell készíteniük a jegybanknál.
A tartalékkövetelmények változása a pénzforgalom szabályozásának módjaként a piaci mechanizmusok működésén alapuló közvetett beavatkozási módokra utal. A kötelező tartalék a központi bankban lévő kereskedelmi bankok kötelező betéte, amelynek összegét a jogszabályok bizonyos arányban határozzák meg a banki kötelezettségek (ügyfélbetétek). A kötelező tartalékráta a betét típusától függ (sürgős, igény szerint). A kötelező tartalékpolitika folytatásának legfőbb oka az, hogy van egy bizonyos kapcsolat a tartalékok és a banki műveletek köre között, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankok magatartását befolyásolhat.
A monetáris politikát közvetett (közvetett) módszerek jellemzik, amelyek befolyásolják a reprodukciós folyamatot. A központi bank nem határozza meg a pénzügyek teljes méreteit, sem a kereskedelmi bankok hitelműveleteit. Közvetlenül csak a tartalékok összegét érinti, amelyeket a kereskedelmi bankoknak a központi banknál meg kell tartaniuk. Bizonyos összefüggés van a tartalékok mérete és a kereskedelmi bankok hitelműveletei között: a hitelek (és a betétekkel szembeni kötelezettségek) növekedése szükségessé teszi a tartalékok növelését; a hitelek (betétek) csökkentése - felszabadítja a tartalékokat. Ha a gyors hiteldíj-bővítés és a betétek növekedése során a bankok nem találnak pénzeszközöket a tartalékszámlán, kénytelenek lesznek lassítani az új hitelek kibocsátását, eladni az értékpapírokat stb. Így a készletek és a tranzakcióméret közötti szükséges arány visszaáll. Ez végső soron a hitelnövekedés lassulásához, vagy akár teljes megszüntetéséhez vezethet. Ha ellenkezőleg, nagyszámú hitelintézetnek több tartaléka van a tartalék számlán (szemben a tartalékkövetelményeknek megfelelő összeggel), bővítheti a hiteleket és új betéteket hozhat létre akadálymentesen. Ennek eredményeképpen a bank tőkebeáramlása a piacra nő. A kereskedelmi bankok tartalékpozíciójának szabályozásával a jegybank végül befolyásolja a hitelpiac és hitelezési műveletek állapotát. A kötelező tartalékképzés a hitelintézetek likviditásbiztosításaként jelent meg. Ezenkívül a banki műveletekre vonatkozó engedély visszavonásakor az Orosz Föderáció Központi Bankjánál letétbe helyezett pénzeszközöket a hitelintézetnek a betétesek és a hitelezők kötelezettségeire visszafizetik. A tartalékképzési követelményeket a bankok hitelképességének korlátozása és a pénzforgalom bizonyos szintjének fenntartása érdekében hozták létre.
A minimális tartalék kettős célt szolgál: először biztosítják a kereskedelmi bankok likviditásának állandó (minimális) szintjét; másodszor pedig a központi bank eszközei a kereskedelmi bankok pénzkínálatának és hitelképességének szabályozására.
Az egyes országok jogszabályai saját megállapítására irányuló eljárás a kialakulását tartalékok, de mindannyian egy közös cél -, hogy kényszerítse kereskedelmi bankokat bizonyos arányban azok differenciált kötelezettségvállalások nem készpénzes és a nem kamatozó számlák a központi bank.
A központi bank a kötelező tartalékok normáinak meghatározásával és megváltoztatásával érinti a hitelintézetek által vonzott források mennyiségét és szerkezetét, és így hitelpolitikájukat.
A tartalékképzési követelmények csökkentése lehetővé teszi a kereskedelmi bankok számára, hogy szélesebb körben használják fel a kialakult hitelkészleteket; növelik hitel beruházások növekedéséhez vezet a pénzkínálat, hogy a gazdasági fellendülés szakaszában nyújt mennyiségének növekedése a GDP, mind a termelés csökkenése serkenti az inflációs nyomás a gazdaságban. A fejlesztés az infláció és a kiépítése az inflációs várakozások az RF Központi Bank politikája hitel korlátozás növelésével tartalék követelmények, arra kényszerítve a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék az összeget az aktív műveletek (hitelezési eszközök), ezáltal fagyasztás a pénzkínálat, növekedésének gátlására termelés és az árak.
Eljáró az Orosz Föderáció, a mechanizmus a kötelező tartalék betét része a felvetett alapok a hitelintézet által elkülönített számlán a központi bank és a tényleges blokkolja őket a teljes működési idő egy kereskedelmi bank. Ugyanakkor a kötelező tartalékok is teljesítik a biztosítási tartalék funkcióját. Felszámolás esetén a hitelintézet arra szolgálnak, mint a forrás visszafizetési kötelezettség visszafizetni hitelek betétesek és a hitelezők. A kötelező tartalékok szintjei a betétek típusai szerint nem azonosak. A hitelintézetek által a központi banknál letétbe helyezett kötelező tartalékok nem kerülnek elszámolásra. Az Art. 38. A szövetségi törvény „A Központi Bank Orosz Föderáció (Bank of Russia)„kötelező tartalékráta nem haladhatja meg a 20% -át hitelkötelezettségekre szervezet, és tudják különböztetni a különböző hitelintézetek.
Az összeg a kötelező tartalék százalékában kötelezettségek a hitelintézet, valamint az eljárás letétbe őket állítja be az Igazgatóság a Központi Bank és időszakosan felülvizsgálják összhangban a kitűzött célok a monetáris politika.
A kötelező tartalékok normáinak változása jelentős hatást gyakorol a bankrendszer állapotára. A kötelező tartalék kamatlábak országonként jelentősen eltérőek. A legmagasabb kamatlábat Olaszországban és Spanyolországban állapítják meg, de szem előtt kell tartani, hogy a jegybank fizetésképtelenné teszi őket a hitelintézetek kötelezettségeihez fagyasztva. Japánban a minimális tartalékráta általában nem haladja meg a 2,5% -ot, és a Bank of England, amely nem használja a minimális tartalékokat a monetáris politika eszközeként, csak a hitelintézetek kötelezettségeinek 0,45% -át kötelezi a kötelező tartalékképzésre. A minimális tartalékráta közötti ilyen jelentős különbség azzal magyarázható, hogy azokban az országokban, ahol magas tartalékráta van meghatározva, a kötelező tartalékvállalások általában nem kamatmentesek.
A központi bank monetáris politikájának ezen eszköze hátránya a rugalmatlanság és a hiteltörvénypiac aktuális működési szabályainak hiánya. Még a kötelező tartalékok normáinak kis ingadozása is jelentős változásokat okoz a hitelezési műveletek volumenében. A tartalékképzési követelmények alkalmazása során a monetáris politikai következmények negatív következményekkel járnak a bankrendszer számára:
- a kötelező tartalékképzési követelmények hatálya alá nem tartozó hitelintézetek versenyképességének növelése;
- amelyek nem tartoznak a tartalékképzési követelmények kiszámításának alapjába.
Általános szabályként a kötelező tartalékok normáinak változása csak néhány év, szükség esetén a hitelezési folyamatok dinamikájában és volumenében történő kiigazítás. Az eszköz gyakori módosítása destabilizáló hatást gyakorolna az egész hitelpiaci piacon.