Az összekapcsolási mechanizmusok erő számítása
Szövetségi Oktatási Hivatal
Állami felsőoktatási intézmény
"MATI" - az Orosz Állami Műszaki Egyetem K.E. Ciolkovszkij
Tanszék "Gépek és mechanizmusok mechanizmusa"
A NÖVÉNYMECHANIZMUS POWER CALCULATION
Módszertani utasítások a kurzustervezéshez a mechanizmusok és gépek elméletéről
Fordítók: VA Chufistov. Shuvalova L.S.
A mechanizmusok erő-számításánál a mechanizmus minden egyes vonalára alkalmazott erők erőinek és momentumainak meghatározása áll. A kapcsolatokra és a kinematikus párokra ható erők nagyságára, irányára és alkalmazási helyére ismerni kell az erősség, a kopásállóság, a megbízhatóság és a mechanizmusok kialakításával kapcsolatos egyéb problémák megoldására vonatkozó következő számításokat. Ha a mechanizmus a kapcsolatokra alkalmazott összes külső erő hatására működik, és a kinematikus párban lévő összeköttetések egyenetlen mozgásának eredményeképpen is létrejönnek a reakcióerő, azaz. kapcsolatok közötti kapcsolatok. A hatályos reakciók számításánál a mechanizmus működőképességének értékelésére és biztosítására van szükség, különös tekintettel a csapágyak kiválasztására és kiszámítására.
Az erő számításának fő feladata a mechanizmusok kinematikus párjában történő reakció meghatározása, valamint az ellensúlyozó erő vagy erőpárok (ellensúlyozási nyomaték) és a motor teljesítményének meghatározása.
A teljesítmény számítás elvégezhető a súrlódási erők figyelembevételével és anélkül. A legtöbb mechanizmusban a súrlódási veszteségek kicsiek, és ezek figyelmen kívül hagyása lehetővé teszi a számítás lényeges egyszerűsítését és csökkentését. A kinetosztatikus számításokat az erő tervek módszerével vagy a N.E. professzor módszerével lehet elvégezni. Zhukovsky.
A tanfolyam projektben a mechanizmus kinetosztatikus számítását a mechanizmus egy adott pozíciójával végezzük mindkét módszerrel. A kapott eredményeket összehasonlítjuk, és az eltérés nem haladhatja meg az 5% -ot.
2. A POWER CALCULATION AZ ENERGIAHELYEK MÓDSZERÉBEN
Az alapja kinetostatic eljárás erőszámításhoz elvén alapuló D'Alembert, amely szerint a mozgó gyorsulással a rendszer kérheti az egyenleteket statika, adott esetben, a rendszer statikus terhelés hozzá dinamikus terheléseket. A statikus terhelések függenek a G i kapcsolatok tömegétől. hasznos és káros ellenállások F. Dinamikus
A terhelések a G g i tömegektől függenek. a linkek pillanatnyi tehetetlensége. lineáris
a kapcsolatok tömegközéppontjainak gyorsulása és az ε i kapcsolatok szögsebességének gyorsulása.
A sík mechanizmus bármelyik vonalának dinamikus terhelése a súlypontja felé csökken, és általában a fővektorból és a tehetetlenségi erők fő pillanatából áll. A sík-párhuzamos mozgást előidéző vagy egyenetlen elforgatással járó, a rögzített tengely körül forgó kapcsolat tehetetlenségi modulusát a következő képlet adja meg:
ahol si a tehetetlenségi nyomatéka a súlypontjához viszonyítva. Egy pillanat az M H i → - ε G i összeköttetés szögsebességével ellentétes oldalra irányul.
Súrlódási erők hiányában feltételezzük, hogy a transzlációs kinematikus párban a reakció merőleges az útmutatókra. Ha a tömegközéppont
csúszka egybeesik a csuklópánttal, amellyel a csúszka a rudakhoz kapcsolódik, a reakció átjut a csuklón, és a számítási probléma a reakció nagyságának megtalálása. Ha a csúszka tömegközéppontja nem egyezik meg a csuklópánttal, akkor a számítással kapcsolatos probléma a reakció nagyságának és alkalmazási pontjának meghatározása. A rotációs kinematikus párban a reakciót a csukló közepén alkalmazzák, és a számítási probléma nagyságát és irányát határozza meg. Néha ajánlatos egy ilyen reakciót két komponens formájában bemutatni, amelyek közül az egyik a kötés mentén van irányítva, és normális komponensnek nevezik, a másik pedig merőleges a tangenciális komponensre. Rendszerint az "i", R ik "link" oldalán található "k" linkre utal. de a reakció komponenseit
R n ik és R τ ik.
Szögelfordulási sebesség ω.
A forgattyúpozíció koordinátája φ °.
A kapcsolatok tömegének S i központjainak pozíciói.
G i súlyok és az I si kapcsolatok tehetetlenségi nyomatékai.
A hasznos ellenállás (vágóerő) F.
2.3. A teljesítményszámítás sorrendje.
A következő erőkibocsátási sorrendet úgy alakítjuk ki, hogy a súrlódási erőket nem veszik figyelembe a kinematikus párban.
2.3.1. A mechanizmus tervét ábrázoljuk egy adott forgattyús pozícióra
a választott skála μ l.
2.3.2. A G i kapcsolatok súlyát az S i tömegközéppontokra és az F hasznos ellenállás erősségét alkalmazzuk a csúszkára. Minden erõt azonos méretû vektorok (15-20 mm) képviselnek.
2.3.3 A μ a m / (2 mm-es) léptékű gyorsulás tervét készítjük. Célszerű áthelyezni a mechanizmus tervét és a gyorsulás tervét az első lapról. A hasonlósági szabály alapján a gyorsulások tervében megtaláljuk azokat a vektorokat, amelyek a kapcsolatok tömegközéppontjainak felgyorsulását és az
a képlet (2) - a tehetetlenségi erők pillanatai ezekre a kapcsolatokra és körkörös nyilak formájában alkalmazzuk azokat a linkekre. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tehetetlenségi erők pillanata az ellenkező irányba irányul a kapcsolás szögsebességéhez képest
(tehát a 2 ε 4 = 0 és M 4 = 0 mechanizmus esetén). Az 1. ábrán. 1a a mechanizmus tervét
1 statikus és dinamikus terhelésekkel, amelyek az 1. ábrán láthatóak. 1b a gyorsulás tervét. Ennek megfelelően a 2. mechanizmus esetében a mechanizmus tervét és a gyorsítási tervet a 2. ábrán mutatjuk be. 2a, b, a 3. ábrán látható 3 mechanizmus esetében. 3a, b és a 4 mechanizmushoz - a 3. ábrán. 4a, b
2.3.4. A mechanizmusból leválasztjuk a 4-es és 5-ös kapcsolatokból álló szerkezeti csoportot. Az 1,3-os és 4-es mechanizmusok egy adott típus módosításának 2-es diódája (5a., 7a. Az 1. és 4. mechanizmusban az 5 csúszóelem a vízszintes vezető mentén mozog, és S 5 tömegének középpontja nem egyezik meg az E csuklóval. A 3 mechanizmusban
az 5 csúszka a függőleges vezető mentén és S 5 tömegének középpontján mozog
egybeesik a csukló E. diád 4-5 egyensúlyban lesz, amikor csatolja választ a kiselejtezett egységek - R 65 reakciót a 6 oszlopok a csúszkát 5, és a reakciót az R 34 a 3 szárnyak a hajtórúd 4. Reakció
Az R 65 merőleges