A társaság osztalékot fizet
Ebben a cikkben: Kell a cég fizet osztalékot minden godNuzhno e fizetni osztalékot a részvényes, hogy eladja a aktsiiKak bizonyítja, hogy a fizetési késedelem történt önhibáján társadalom
A részvényes vitatja az osztalékfizetés elmaradásáról szóló határozatot
Ez az egyik leggyakoribb vita. Lényege lényege, hogy a pénzügyi év eredményeit követően a társaság nettó nyereséget ért el. De az évi rendes közgyűlésen többségi szavazással úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot, és küldje el az üzleti fejlesztés, gyártás, és így tovább. D. elégedetlen ezzel a határozattal részvényes kérheti a bíróságtól, követelve, hogy ismerje el a közgyűlési határozat érvénytelen, és fizet az esedékes osztalék .
A társadalom helyzete. A társaság nem köteles osztalékot fizetni a részvényeseknek. Két feltétel mellett fizethető ki: a nettó nyereség és a részvényesi döntés, amelyet a szavazatok egyszerű többségével fogadnak el (a JSC-ről szóló törvény 49. cikke (2) bekezdésének 2. pontja). Ennek megfelelően a társaságok nem saját belátása szerint osztalékot fizetnek, hanem a közgyűlés döntése alapján. Ha úgy döntenek, hogy nettó nyereséget adnak a termelés fejlesztéséhez - a társadalom teljesíti ezt a döntést.
A részvényeket értékesítő részvényes osztalékfizetést igényel
Az osztalékfizetés a részvénytársaságban történik, az erre jogosultak listája alapján (a JSC törvény 2. része 4. szakasza 42. szakasza). Ez a lista megegyezik a közgyűlés résztvevőinek listájával és egyidejűleg a részvénykönyv szerint. E listák összeállításának időpontjától az időpontig, amikor a részvényes osztalékot fizet, bizonyos idő eltelik. Ebben az időszakban semmi sem akadályozza meg a részvényeseket abban, hogy eladják részvényeit. Lehetséges, hogy a részvényes szerepel a listán, de a közgyűlés időpontjában vagy az összes osztalék átruházásának időpontjában a részvényeseket már eladta, és hivatalosan nem tagja a társaságnak. A bíróság elé állítás oka, hogy a társaság megtagadta az osztalék kifizetését a korábbi részvényesnek.
A társadalom helyzete. A Társaság úgy véli, hogy a részvényes elveszíti az osztalékban való részesülés jogát a részvényekhez való joggal együtt. Lehetetlen döntést hozni olyan személy fizetésére vagy osztalékfizetésére, aki már nem tagja a társaságnak, és kizárható a részvénykönyvből. Végül is a törvény normái alapján csak a részvényesek jogosultak osztalékot kapni (a részvénytársaságokról szóló törvény 31. cikkének 2. bekezdése).
Részvényesi pozíció. A korábbi részvényes úgy véli, hogy az osztalékfizetés elutasítása jogellenes. Végül is az egész pénzügyi év folyamán tagja volt a társaságnak, és szerepel az osztalékra jogosult személyek listáján.
A részvényes bírósághoz fordul, úgy vélve, hogy az osztalékfizetés késedelmet szenvedett
A társaság chartája meghatároz egy olyan időszakot, amely alatt osztalékot kell fizetni a részvényeseknek. A részvényes a fizetési kérelemmel szemben e határidő előtt kérelmet nyújt be a bírósághoz, hivatkozva arra, hogy a törvény által meghatározott legmagasabb határidő - 60 nap - már lejárt, és a társaság engedélyezte a késedelmes fizetést.
A társadalom helyzete. A társaságnak jogában áll az osztalékfizetési határidőben meghatározni a charterben. És csak akkor, ha nincs ilyen határidő, akkor hatályba lép egy általános kifejezés, amely az osztalékfizetésre vonatkozó döntés időpontjától számított 60 nap (a JSC törvény 42. cikkének (2) bekezdése). Amíg a charter határideje lejárt, nincs késedelem.
Részvényesi pozíció. A részvényesek néha értelmezik az osztalékfizetési feltételek normáját: a társaságnak joga van a charterbe fizetési határidőt megállapítani, de ez az idő nem haladhatja meg a 60 napot.
A részvényes felhívja a túlfizetett osztalék összegét
Az elsőbbségi részvényekre vonatkozó osztalék összegét a társaság alapító okirata állapítja meg (a JSC törvény 32. cikkének (2) bekezdése). A gyakorlatban vannak olyan esetek, amikor az igazgatótanács az előnyben részesített részvények osztalékának nagyobb mértékét javasolja, mint a charterben megállapított összeget. Ezután a közgyűlés az osztalék kifizetését az ajánlott összegben határozza meg. Ez a elégedetlen részvényesek - a törzsrészvények tulajdonosai: az elsőbbségi részvények tulajdonosainak járulékos kifizetéseket ítélnek meg az osztalékra vonatkozó saját joguk megsértésével.
A társadalom helyzete. A kifizetett osztalék összegének egyetlen korlátozása az, hogy nem lehet több, mint a társaság igazgatótanácsa által ajánlott (a részvénytársasági törvény 42. cikkének (3) bekezdése). Az AO-ról szóló törvény nem tiltja meg kifejezetten az igazgatótanácsnak, hogy a charterben meghatározottnál magasabb osztalékot javasoljon. Ennek megfelelően az Igazgatóság figyelembe veszi ezt a tényt, és ajánlja az általa célszerűnek és gazdaságilag indokoltnak ítélt osztalék összegét.
Részvényesi pozíció. Ha az előnyben részesített részvények tulajdonosai többet fizetnek osztalékfizetésnek a charter által meghatározottnál, akkor a törzsrészvények tulajdonosai készpénzösszeget kapnak, amely alacsonyabb, mint ami elvárható. Ez nem felel meg nekik, és a társadalomra ruházzák fel, hogy a közgyűlés határozatát érvénytelennek ismerjék el, hogy kényszerítse a társadalmat a nyereség újraosztására.
Kérdés a témában
A részvényes, aki jelen volt az ülésen, de nem szavazott, jogosult a közgyűlés határozatát vitatni?
Egy kolléga véleménye
Anna Kochko. A ZAO NAUCHPRIBOR jogi osztályának igazgatója
- Természetesen a döntést, hogy osztalékot törzsrészvények - kizárólagos joga a társadalom, és nem az ő kötelessége, nem számít, mennyire jó Nem számít a nettó nyereséghez a vállalat által a tárgyévben. Ugyanakkor a társaságnak nem kell valamilyen módon motiválni az osztalékfizetés elutasítását. Objektíven, a berendezés modernizálásának, a termelés bővítésének és a társadalom legsúlyosabb igényeinek a jelenlegi gazdasági helyzetben van. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a társaság által választott osztalékpolitika jelentős hatást gyakorol jó hírnevére. Ez különösen fontos azoknál a vállalatoknál, amelyek részvényeit a piacon jegyzik. A részvényes esetében az osztalékfizetés a vállalat sikerének egyik mutatója, amelynek részvényeiben pénzt fektettek be. Emellett a társaság osztalékpolitikája közvetlenül befolyásolja a részvénypiaci árak dinamikáját. Ezek a tényezők a legtöbb esetben arra kényszerítik a társadalmakat, hogy döntjenek az osztalékfizetésről.
Tanács a témában
Jobb, ha nem változtatsz a listán azon az alapon, hogy a vállalat új részvényesei vannak.
A törvény előírja csupán két esetben változtatásokat a listán - a helyreállítás a megsértett személyek jogait nem szerepel az említett lista időpontjában annak előkészítése, illetve a hibák kijavítását tett a szerkesztésének (5 bekezdés 51. cikkének a JSC törvény ..). Változó a részvényes a lista nem áll rendelkezésre, így a bíróság állapítsa meg semmis a döntést a közgyűlés (Resolution tizedik Választottbíróság fellebbviteli bíróság 01.02.08 az ügyszám A41-K1-3975 / 07).
Hamarosan a magazin "ügyvédje a cég"