Filozófiai kilátások, jellemzői
Filozófiai kilátások, jellemzői. A filozófiai kilátások történeti fajtái.
a filozófiai világnézet a világnézet elméleti szintje, ez a legszisztematikusabb, maximálisan racionalizált világkép.
A filozófia a tudomány és a kultúra, az emberi történelem eredményeit általánosságban elméleti világnézetben formálja. magasabb a mitológiában és a vallásban, mint a világnézet történeti típusai, megelőzve a filozófiát. A filozófiai kérdések filozófiai megoldása egy másik szempontból, mint a mitológiában és a vallásban zajlott, nevezetesen a racionális értékelés szempontjából, az értelem, nem a hit szempontjából.
A görög eredetű "filozófia" szó két részből áll. "Filuya" a "szeretet", a "sophia" - mint a "bölcsesség". Így a filozófia szó szerint a bölcsesség iránti szeretetet jelenti. Első alkalommal a "filozófia" és a "filozófus" szavakat használta a híres görög pitagorák, akik a VI. BC Előtte a görög tudósok "sophos" -nak nevezték magukat, ami azt jelenti, hogy "zsálya", vagyis ők bölcsek. Pythagoras beszélt Leont királygal a következő szavakkal: "Nem vagyok bölcs ember, csak filozófus vagyok". Ez a mondás első látásra különösnek és értelmetlennek tűnik, hiszen a "bölcs ember" és a "filozófus" fogalmai szinonimának tűnnek. Tény, hogy teljesen más fogalmak vannak. A "Sophos" (azaz a zsálya) az, aki bölcsességgel rendelkezik, teljes igazsággal rendelkezik, mindent tud. "Philo-sophos" (azaz a bölcsesség szeretője) olyan ember, aki nem rendelkezik bölcsességgel, hanem törekszik rá, nem ismeri az egész igazságot, hanem azt akarja tudni. Pitagorák úgy vélték, hogy egy személy nem tud mindent, és birtokolja a teljes igazságot, de törekedhet erre - más szóval egy személy nem lehet bölcs ember, de a filozófus a bölcsesség szeretője.
Az ókori Indiában a filozófiai iskolákat "darshánoknak" nevezték (darshas-tól látni, darshan a "bölcsesség látása" jelentését). Az ősi Kínában is sok figyelmet fordítottak a bölcsességre és a tudásra; nekik kell az ország irányításának középpontjában állniuk, hogy az emberek javát szolgálják.
Így a "filozófia" fogalma magában foglalja azt az elképzelést, hogy a végső igazság vagy az abszolút tudás elérhetetlen, hogy az örökkévaló kérdésekre nincs válasz, és nem lesz. Ezért haszontalan a filozófiához? Pitagorasz, aki magát filozófusnak nevezte, egyáltalán nem értelmezhette a bölcsességet. Híres szavai tartalmazzák azt az állítást, hogy az ember nem csak, hanem a bölcsesség szeretője is.
Kezdve megfontolni a filozófia fejlődésének történelmi szakaszait, tisztázni kell a következő fogalmakat.
A filozófiai doktrína bizonyos, logikusan egymáshoz kapcsolódó nézetekhez kapcsolódik. Mivel ez vagy az egyéni filozófus által létrehozott doktrína megtalálja utódait, filozófiai iskolákat alakítanak ki.
Filozófiai iskolák - filozófiai tanítások gyűjteménye, egyes alapvető, ideológiai elvekkel egyesülve. A különböző, gyakran versengő iskolák által kidolgozott, ugyanazon ideológiai alapelvek különböző módosításainak összességét általában áramlatoknak nevezik.
A filozófiai irányok a történelmi és filozófiai folyamatok (tanok, iskolák) legnagyobb és legjelentősebb formációi, amelyek általános alapelvekkel rendelkeznek, és lehetővé teszik különálló magánmegegyezések lehetőségét.
A filozófia mint világnézet az evolúció három fő szakaszán halad át:
Cosmocentrism - filozófiai kilátások, amelynek alapja a magyarázata a világ, a természet jelenségei az erő, mindenhatóság, végtelen a külső erők - a kozmosz és minden dolog függ a kozmosz és kozmikus ciklusok (ez a filozófia volt jellemző az ókori India, az ősi Kínában, más országokban a Kelet , valamint az ókori Görögország).
Teocentrizmus - típusú filozófiai kilátások, amelynek alapja a magyarázat minden dolog a dominanciája a megmagyarázhatatlan, természetfeletti erő - Isten (gyakori volt a középkori Európában).
Az antropocentrizmus az emberi problémára koncentráló filozófiai világkép (a reneszánsz Európa, az új és a modern idők, a modern filozófiai iskolák).
A filozófia tárgya. Történelmileg megváltozott a filozófia tárgya, amelyet a társadalmi átalakulás, a spirituális élet, a tudományos, a filozófiai tudás szintje kondicionált. Jelenleg a filozófia a létezés és a megismerés, az ember lényegének és a környező világhoz való viszonyának egyetemes elveinek tana, vagyis az egyetemes törvények tudománya
Fontos megérteni, hogy a világ - egy komplex, szintetikus szerves kialakulása társadalmi és egyéni tudat történelmi fejlődés. Alapvető jellemzői a világ arányos a jelen lévő különböző komponensek - a tudás, hit, meggyőződés, attitűdök, törekvések, remények, értékek, normák, eszmék, stb Bármilyen világkép - az eredmény tükrözi a világot, de a mélysége tükrözi a világ különböző lehet. Ezért a világnézetnek különböző szintje van - hozzáállás, világérzet, világnézet.
De lehetetlen bejutni a filozófia útjába anélkül, hogy a filozófia elemi, "működő" definíciója lenne. A legáltalánosabb értelemben a filozófia egy különleges elméleti tevékenység, amelynek tárgya az ember és a világ közötti kölcsönhatás univerzális formái. más szóval - a természet, a társadalom és a gondolkodás egyetemes törvényeinek tudománya.
A filozófiai világnézet a természet, a társadalom és az ember leggyakoribb nézeteinek szintézise. Ugyanakkor a filozófia nem áll meg ott. A filozófiát, mint általában, nem történelmileg úgy értelmezték, mint az egyszersmind kész kész tudás összessége, hanem mint az egész mélyebb igazság törekvése. Minden új korszakban új megközelítések és megoldások nyílnak meg az "örök kérdésekre", és új problémák merülnek fel.
A filozófia tárgyának meghatározása, mint a természet, a társadalom és a gondolkodás fejlődésének legáltalánosabb törvényeinek tanulmányozása, meg kell érteni, hogy a filozófia feltárja:
1. A létezés leggyakoribb kérdéseinek tanulmányozása. A létezés nagyon problémája az egyetemes értelemben értendő. Létezés és nem-lét; az anyag lényeges és ideális; a természet, a társadalom és az ember létezését. A létezés filozófiai doktrínáját ontológiának (görög ontos - létező és logos - doktrína) nevezték.
2. A megismerés leggyakoribb kérdéseinek elemzése. Tudjuk vagy nem ismerjük a világot; milyenek a megismerés lehetőségei, módszerei és céljai; mi a lényege a megismerésnek és az igazságnak? mi a tudás tárgya és tárgya, stb. Ez a filozófia nem érdekli a megismerés (fizikai, kémiai, biológiai stb.) Specifikus módszereit, bár a legtöbb esetben nem hagyja figyelmen kívül őket. A tudás filozófiai tanát episztemológiának nevezték (a görög gnózisból - tudás, tudás és logó - tanítás).
4. A leggyakoribb és legjelentősebb emberi problémák vizsgálata. Ez a rész szintén a filozófia egyik legfontosabb eleme, hiszen ez az ember, aki a filozófizálás kiindulópontja és végpontja. Nem az elvont szellem cselekszik és cselekszik, hanem az ember. Az ember filozófiáját filozófiai antropológiának nevezik.
Így: a filozófiát úgy definiálhatjuk, mint az ember és a világ általános ismereteinek, tudásának és kapcsolatainak tanítását.
A filozófiai tudás szerkezete.
A háttérben a spontán keletkező (világi és egyéb) formái világnézet filozófia megjelent egy speciálisan kifejlesztett tana a bölcsesség. Filozófiai gondolkodás választották, mint a benchmark, nem mítosz, hogy (mítoszokat) vagy naiv hit (vallás), és nem a közvélemény vagy a természetfeletti magyarázatokat, és a szabad, kritikai elvei alapján az elme gondolkodni a világ és az emberi élet.
Hasonló grafikák:
A világnézet fogalma. szerkezete és történelmi mintázata
A filozófia története (3)
Tanfolyammunkák >> Filozófia
Történeti filozófia 1.1 Az ősi filozófia 1.1.1 Az ősi keleti filozófia A filozófiák osztályozásának számos oka van. a kulturális problémák és kapcsolatok kilátásai és sorsa: az emberi személy "mikrokozmoszája", különösen az ember.
A filozófia története (5)
Historicheskietipy filozófia. 1) A mitológia a világnézet egy formájaként. 2) Az ősi keleti filozófia sajátosságai (ókori tények és tudás, filozófiai hipotézisek). Minden filozófiát megfogalmaznak, a hatalom kritikája nem a hatalom ellen irányul.
A filozófiai világnézet és legfontosabb problémái a világ és az ember, a lény és a tudat
1. kérdés: A filozófiai világnézet és annak legfontosabb problémái: a béke és az ember. 17. kérdés: A világ kilátása és szerkezete. Történelmi nézetek. A világkép fogalma és történelmi fejlődése. Outlook. világnézet - egy pillantást.