Téma 01-05
A hipotézis egy tudományos feltevés, amelyet a jelenség magyarázata érdekében tettek fel, és tapasztalatokkal és elméleti megalapozottsággal kívánja megvizsgálni a tudományos elméletet.
A tudományos hipotézisekre vonatkozó követelmények:
- megfelel az empirikus tényeknek
- ellenőrizhetőség (az ellenőrzés és a hamisítás alapelvei)
Az igazolás a tudomány elméleti pozícióinak empirikus megerősítése, megfigyelhető tárgyakkal, szenzoros adatokkal és kísérleti eredményekkel való összehasonlításban.
Falzifikáció - az elmélet tudományos természetének kritériuma annak megtagadása. Ha bármilyen tantárgy épül, hogy képes bármilyen tényt (asztrológia, teológia, stb.) Értelmezni, pl. elvben megfoghatatlan, akkor nem tekinthető tudományosnak.
A tudományos elmélet a tudományos ismeretek egyik formája, amely holisztikus képet ad a valóság törvényeiről és alapvető kötelékeiről.
Az elv a levelezés - egy új elmélet, mint általában, teljesen elutasítja az előzőt, ez határozza meg a határait alkalmazhatóságát, és magában foglalja azt a maga jogairól szóló különleges esetben.
Téma 01-02. Természetes és humanitárius kultúra
A természettudomány a Természet tudománya, mint egyetlen integritás, valamint a különálló természettudományok komplexe, szorosan összefügg.
Differentiation of Sciences - szétválás kisebb területei egy alaposabb vizsgálatot egy fragmensének a valóság (fizika → mechanika, termodinamika, optika, a fizika az atom, villamos energia, stb)
A tudományok integrációja - az új tudományok megjelenése a meglévő (biokémia, kémiai fizika, bioetika ...)
A bölcsészettudományok, főbb különbségeik a természettől:
- nem szigorú figuratív nyelv
- érdeklődést a vizsgált alanyok egyéni tulajdonságai iránt
- az ellenőrzés és a hamisítás összetettsége (vagy lehetetlensége).
A matematika a természettudomány egyetemes nyelvét jelenti.
A Pseudoscience a tudományos tevékenység utánzata.
Az ál-tudomány különbözõ jellemzõi:
- a forrásadatok nem kritikus megközelítése
- a bírálat mentessége
- általános törvények hiánya
- a pszeudo-tudományos adatok nem ellenőrizhetősége és / vagy nem tanúsíthatósága.
Téma 01-03. Tudományos kutatási programok és világfestmények fejlesztése (természettudományok története, fejlesztési trendek)
Az ókori Görögország: a világ ésszerű magyarázata: a világon vannak olyan természetes események, amelyeket az ember ismerhet (racionalitás - elme).
Az ok-okozati alapelv eredeti formájában (minden eseménynek van egy természetes oka) és későbbi tisztázása (az oknak meg kell előznie a vizsgálatot).
Leucippus és Democritus atomisztikus kutatási programja: minden diszkrét atomokból áll; mindez az atomok mozgalmába esik az ürességben.
Arisztotelész folyamatos kutatási programja: minden olyan folyamatos, végtelenül osztható anyagból alakul ki, amely nem hagy helyet az ürességnek.
A modern szemléletmódból az atomisztikus és a folyamatos kutatási programok kölcsönösen kiegészítik egymást.
A világ tudományos képe egy olyan tudományos ötletrendszer, amely a világ szerkezetéről, jellemzőiről, formáiról és trendjeiről szól.
Alapvető kérdések, amelyekre a világ tudományos képére válaszol:
- az ügyről és a létezés formáiról
- a tér és az idő függvényében
- az okságról, a mintákról és a véletlenszerűségről
- a kozmológiáról (a világ általános szerkezete és eredete).
A tudományos világkép a fejlesztés a természettudományok történetében: manuális (MKM), elektromágneses (EMKM), nem-klasszikus vagy kvantum mező KPKM (. 1. fele a XX század), a modern evolúciós.
Téma 01-04. Az anyaggal kapcsolatos gondolatok fejlesztése
Az anyag - az embertől függetlenül létező objektív valóság érzelmekben részesül, az tudata tükröződik.
A világ mechanikai képe: az anyag egyetlen formája a diszkrét részecske-korpuszokból álló anyag.
Az anyagi pont a klasszikus mechanika alapvető absztrakciója.
Az atom-molekuláris tanítás a kémiai tudás alapja.
A kompozíció tanítása a tudományos kémiai tudás első szintje: a kapcsolat összetétele teljesen meghatározza annak tulajdonságait.
A szerkezet tana a tudományos kémiai tudás második szintje: a tulajdonságok nemcsak a kompozíciótól, hanem a molekula szerkezetétől is függenek.
A világ elektromágneses képe: két anyag - és folyamatos elektromágneses mező.
A fizikai tér perturbációja a térben propagál egy hullám formájában, amelynek fő jellemzője a hullámhossz vagy a frekvencia.
A spektrum az elektromágneses hullámok, rádióhullámok - infravörös fény - látható fény - UV sugárzás - röntgensugárzás - gamma-sugárzás.
Doppler-hatás: a mért hullámhossz függése a megfigyelő viszonylagos mozgásán és a hullámok forrásán.
A "vöröseltolás" a hullámhossz növelése, amikor a hullámok forrása és vevõje eltávolítódik egymástól.
A világ mai tudományos képe: az anyag - anyag, a fizikai terület, a fizikai vákuum három formája.
Téma 01-05. A mozgásról szóló gondolatok fejlesztése
A világ mechanikai képe: a mozgás egyetlen formája a test mozgása a térben.
Az anyagpont mechanikai mozgásának leírása: koordináták, sebesség, pálya.
A referenciakeret, fő elemei: a referencia test (koordináta rendszer), az óra.
Newton első törvénye (a Galileo tehetetlenségi törvénye): a test sebességének megőrzése hatások hiányában.
Newton második törvénye: a testre gyakorolt hatás megváltoztatja sebességét (gyorsulása).
A világ elektromágneses képe: a mozgás nemcsak a töltések mozgása, hanem a mezőn belüli változás is (hullámterjedés).
Az objektum állapotát a következő határozza meg:
- az MKM-ben a koordináták és sebességek egyidejű beállításával;
- az EMCM-ben: a mező jellemzőinek egyidejű meghatározása (E és H erősségek) minden egyes térbeli pontban minden időpontban.
A mozgalom az állam állapotváltozásának tekinthető.
A mozgás kémiai formája: kémiai folyamat.
A vegyi folyamatok törvényeinek tanítása a tudományos kémiai tudás harmadik szintje.
Az evolúciós kémia a tudományos kémiai tudás negyedik szintje. tanulmányozza a kémiai vegyületek történeti evolúciójának folyamatait, ami biopolimerek kialakulásához és az élet kialakulásának feltételeinek megteremtéséhez vezet.
A mozgás biológiai formája: az élet folyamata, az élő természet fejlődése.
A világ mai tudományos képképe: az evolúció az anyagmozgalom univerzális formája.
A globális evolucionizmus a természet egészében kialakuló fejlődés.