Bemutatás a Wilson fényképezőgép témájáról

Előadás témája: „A felhő kamra ködkamrával az egyik első a történelem eszközök sávok felvételéhez a töltött részecskék által feltalált skót fizikus Charles Wilson ...” - Átirat:

1 Wilson kamara. Wilson fényképezőgépe az egyik legelső műszer a történelemben, hogy rögzítse a töltött részecskék nyomait. Charles Wilson skót fizikus 1912-ben kitalált Charles Wilson1912 Wilson Wilson 1912-es kamrája alacsony üveghengerből áll, üveges fedéllel. A dugattyú a henger belsejében mozoghat. A kamra alján egy fekete ruha van. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a textíliát víz és alkohol keverékével nedvesítik, a kamrában levő levegőt e folyadékok gőzével telítik

Bemutatás a Wilson fényképezőgép témájáról

2 A Wilson kamraeszköz vázlatos rajza.

Bemutatás a Wilson fényképezőgép témájáról

3 A felhő kamrában regisztrált 14N (× a, p) 17O nukleáris reakció. A képen látható a bombázás nyomai × a részecskék (alulról felfelé irányított vonalak), valamint a proton és a 17 órás mag reakciótermékeinek nyomai. A nukleáris reakció 14 N (× a, p) 17 O, amely a Wilson kamrában szerepel. A képen látható a bombázás nyomai × a részecskék (alulról felfelé irányított vonalak), valamint a proton és a 17 órás mag reakciótermékeinek nyomai.

Bemutatás a Wilson fényképezőgép témájáról

4 Wilson telepítve! Wilson telepítve. Ez a felesleges nedvesség nem csak a porrészecskékre vagy más szilárd részecskékre, hanem az elektromosan töltött atomokra vagy gázmolekulákra is kondenzálódik, azaz ionokon. Az ionok ezen tulajdonsága, hogy kondenzációs magokként szolgálnak, és Wilson-t használják találmányukra. Wilson telepítve. Ez a felesleges nedvesség nem csak a porrészecskékre vagy más szilárd részecskékre, hanem az elektromosan töltött atomokra vagy gázmolekulákra is kondenzálódik, azaz ionokon. Az ionok ezen tulajdonsága, hogy kondenzációs magokként szolgálnak, és Wilson-t használják találmányukra. Wilson úgy találta, hogy a levegő nedvességtartalmának mindig szüksége van valamire, amellyel megoldható. A levegő kondenzációs magjai a nedvességre apró porszerűek. Ha a levegő páratartalma túl magas, vagy a levegő hirtelen hűtése következik be, a felesleges nedvességet a kondenzációs magokra gyűjtik, majd köd vagy eső alakul ki. Ahol túl sok a levegőben lévő por, nagyon könnyen eső vagy köd. Ha természetesen még sok a levegő nedvessége, a por mellett, Wilson úgy találta, hogy a levegő nedvességtartalmának mindig szüksége van valamire, amellyel megoldható. A levegő kondenzációs magjai a nedvességre apró porszerűek. Ha a levegő páratartalma túl magas, vagy a levegő hirtelen hűtése következik be, a felesleges nedvességet a kondenzációs magokra gyűjtik, majd köd vagy eső alakul ki. Ahol túl sok a levegőben lévő por, nagyon könnyen eső vagy köd. Ha természetesen még sok a levegő nedvessége, a por mellett,

Bemutatás a Wilson fényképezőgép témájáról

5 A Wilson-felhő kamrát alfa- és béta-részecskék feljegyzésére használják. Wilson kamrája üveges oldalfalakkal ellátott henger és fedél, amelyben a dugattyú mozog. Belépett a kamrába egy vékony ablakon keresztül, részecskék a levegő ionizálására. A kapott ionok központok kondenzációs túltelített gőz, és ionok által alkotott mozgási pályája a részecskék köd cseppecskéi kondenzált gőz lehetővé teszi egy kellően erős fény, hogy fényképét részecske pályáját.

Bemutatás a Wilson fényképezőgép témájáról

6 Wilson kamrája hatalmas szerepet játszott az anyag szerkezetének tanulmányozásában. Több évtizede gyakorlatilag az egyetlen eszköz a nukleáris sugárzás vizuális vizsgálatához. 1927-ben Wilson kapott a találmányt a Nobel-díjat a fizika. Ezt követően ködkamrával, mint a fő sugárzási kutatási eszközök adtak helyet buborék, és szikra kamrák ködkamrával játszott nagy szerepet a tanulmány a szerkezet az anyag. Több évtizede gyakorlatilag az egyetlen eszköz a nukleáris sugárzás vizuális vizsgálatához. 1927-ben Wilson kapott a találmányt a Nobel-díjat a fizika. Ezt követően ködkamrában, mint az elsődleges eszköze a sugárzás elvesztette a tanulmány helyet buborék, és szikra kameram1927 goduVilsonNobelevskuyu díjat fizikepuzyrkovymiskrovym kameram1927 goduVilsonNobelevskuyu díjat kamrák fizikepuzyrkovymiskrovym

Kapcsolódó cikkek