A bankok nyeresége és forrásai, összetétele és a kereskedelmi bank jövedelmének szerkezete a bank nyeresége és
A kereskedelmi bank összetétele és szerkezete
A bank által befolyt bevételeknek fedezniük kell költségeiket és nyereséget kell teremteniük. A bank bevételeinek egy része arra irányul, hogy tartalékokat hozzon létre a potenciális kockázatok fedezésére. A banknak nem csak a bevétel összegének fedezését kell biztosítania a ráfordítások fedezésére, hanem az átvétel ritmusát is. Más szóval, a bevételi forrást időben el kell osztani a bank kiadásainak gyakoriságával összhangban.
A beszámolási időszakban a bankok összes jövedelmének összesített összege bruttó jövedelemnek számít. A bruttó jövedelem összetételében általában a következő jövedelmi csoportokat különböztetik meg:
1. Üzemi eredmény.
Pénzpiaci műveletek bevételei.
Egyéb működési bevételek.
2. A bank melléktevékenységéből származó jövedelem.
3. Egyéb bevételek.
Tekintsük részletesebben ezen csoportok összetételét.
Üzemi eredmény. A kereskedelmi bank bevételi struktúrájában a legnagyobb részesedést az alaptevékenységből származó bevételek foglalják magukban, amelyeket rendszerint működési bevételnek neveznek. A működési bevétel viszont kamat és nem kamatjellegű bevételre oszlik.
A banki tevékenység sajátosságai miatt a bank jövedelmének nagy része pontosan a kamatjövedelemre, vagyis a saját és a vonzott pénzeszközök fizetett elhelyezésére esik. Alapvetően ezek az ügyfelek részére nyújtott hitelek vagy a központi és kereskedelmi bankok ideiglenesen szabad készpénzének elhelyezéséből származó bevételek, valamint az adósságkötelezettségekből származó befektetésekből származó kamatbevételek. Ez magában foglalja a számvitel, a lízing, a faktoring és a forfeiting műveletek bevételét is. A kamatjellegű bevételek közös feltétele az, hogy harmadik személyek számára átmeneti felhasználásra szánt készpénzt biztosítanak, és a befektetett összegre kamat formájában kamatot fizetnek. A kamatbevételek arányában a hazai bankok többsége az összes bevétel 70-80% -át teszi ki.
A nem kamatjellegű bevételek magukban foglalják a jutalékbevételeket, a pénzpiaci műveletekből származó bevételeket, a külföldi pénznemek átértékeléséből származó bevételeket.
Az ügyfeleknek nyújtott nem hitel banki szolgáltatások a második legfontosabb jövedelemforrás, amely az utóbbi években a fejlett országokban egyre fontosabbá vált. Ezeket a bevételeket általában jutalékbevételeknek nevezik, mivel a sok szolgáltatás díját jutalék formájában terhelik. A jutalék összege rendszerint a tranzakció vagy tranzakció összegének százalékában van megállapítva. Ugyanakkor a jutalékbevételek magukban foglalják azon szolgáltatásokból származó bevételeket, amelyekre a díjakat fix összeg formájában vagy a banknál felmerült költségek megtérítése formájában fizetik.
A bankok által kínált szolgáltatások köre nagyon változatos, és folyamatosan frissül számos újdonsággal. A fő szolgáltatások, amelyek összehozzák a bankok és jutalék bevétel, a következők: Elszámolási és pénzbeli szolgáltatások jogi és fizikai személyek, műveletek műanyag kártyák, bankgaranciák, banki deviza szerződések az ügyfelek, brókeri és letéti szolgáltatásokat az értékpapír piacon.
Korábban mind Üzbegisztánban, mind külföldön a legtöbb bank teljesen készpénzes elszámolási és egyéb szolgáltatásokat nyújtott az ügyfeleknek, amelyek költségeit a felemelt pénzeszközök elhelyezéséből származó bevételek fedezésére fordították. Azonban az alacsonyabb kamatmarzsok, vagyis az átlagos elhelyezési arány és a források vonzerejének különbsége miatt a bankok kénytelenek voltak elhagyni az ilyen gyakorlatokat. Jelenleg a kereskedelmi bankok teljes bevételi tömegében a jutalékbevétel részarányának növekedése tendenciát mutat. Ez nemcsak a kamatozó hullámok szintjének és a pénzpiaci műveletek jövedelmezőségének csökkenését eredményezi, hanem azért is, mert a jutalékbevételek stabilabbak, mint a kamatbevételek. Ezenkívül a jutalékbevételek gyakorlatilag nem kapcsolódnak a befektetett pénzek értékvesztésének kockázatához.
A bevétel másik fontos forrása a pénzpiaci műveletekből származó jövedelem, azaz értékpapírok, deviza, nemesfémek vásárlása és értékesítése. Ezek a műveletek alapvetően kereskednek, és az "olcsóbbak vásárolni" elve alapján, drágábbak. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb spekulatív ügylet jelentős kockázatot hordoz magában, ezért egyes országokban a kereskedelmi bankok számára tilos például értékpapírok vétele és eladása.
A devizapiacon a jegybank gyakorlatilag minimálisra csökkentette a spekulatív ügyleteket végző bankok lehetőségét, így csak az ügyfelek konkrét export-behozatali szerződéseire lehetett pénzt vásárolni és eladni. Nem szabad összekeverni a jövedelem a külföldi valuta eladása a bank saját költségére és jövedelmei devizaügyletek által végzett bankok rovására ügyfelek. Az utolsó bank nem az árfolyamok különbségéből származik, hanem az ügyfelek által fizetett jutalék jellegétől. Ezen kívül a bank nyereséget kaphat a devizaalapú átértékelésből. Ezek a bevételek akkor alakulnak ki, ha a devizaárfolyam növekedésével az adott pénznemben denominált bank vagyon meghaladja az abban megjelölt eszközöket. A devizapiaci árfolyam ingadozása és bankjának magas aktivitása esetén ezek a bevételek jelentős részt tudnak venni a bank működési bevételeiben.
Biztosítékból származó bevételek. A biztosítéki tevékenységből származó bevételek általában elhanyagolható mértékben részesednek a kereskedelmi bank jövedelmének felépítésében. Ezek magukban foglalják a nem banki szolgáltatások nyújtásának bevételét, a vállalkozások és szervezetek tevékenységében való részvételtől, a lízingektől és a helyiségek, gépek, berendezések és a banki szervezetek jövedelméből történő értékesítéséből származó bevételeket.
A nyereséghányad csökkentésének feltételei között a kereskedelmi bankoknak hagyományosan diverzifikálniuk kell tevékenységüket annak érdekében, hogy növeljék a nyereség lehetőségét. Mivel a banktól tilos a termelés, a kereskedelem, a közvetítés és a biztosítási tevékenységek folytatása, azok bejutnak ezekbe az iparágakba leányvállalatok létrehozásával vagy meglévő vállalatok részvénycsomagjainak megszerzésével. Ezt a folyamatot már régóta ismerik a pénzügyi és ipari tőke összeolvasztásaként, most kezd el fejlődni hazánkban. Azok a bankok, amelyek széles körben hozzáférnek a gazdaság különböző ágazatainak helyzetéhez, és viszonylag nagy pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, jó lehetőségeket kínálnak a leginkább nyereséges ágazatokba való bejutásra. A vállalkozások és szervezetek tőkéjében való közvetlen részvétel lehetőséget biztosít a bankoknak nemcsak magasabb jövedelmekhez való hozzájutásukhoz, mint a hitelezéshez, hanem a kockázatok minimalizálásához is, a tevékenységük feletti ellenőrzés révén.
- Az ügyfelektől kiszabott büntetések, bírságok, büntetések.
- Felesleges többlet készpénz.
- A tartalékok visszaszerzése.
- A korábbi évek műveleteiből származó, a jelentéstételi évben beérkezett vagy azonosított bevételek.
- Bevételek formájában a jövedelemadó túlfizetésének költségvetéséből származó bevételek formájában.
- Az épületek biztonságának költségeinek megtérítése, bérleti szervezetek bérleti díjai.
Ezek a jövedelmek alapvetően véletlenszerűek vagy "nem megyék" a bank által a beszámolási időszakban. Általában nem veszik figyelembe a bank bevételi tervének elkészítését a következő időszakban.
Bevétel számvitel és beszámolás reflexiója. A hitelintézetek jelenlegi számlakövetelményének megfelelően a bevételek a mérleg 4. szakaszában 400 számlán jelennek meg, és a következők szerint kerülnek besorolásra.
1. A kapott kölcsönökre, betétekre és egyéb pénzeszközökre kapott kamatok.
Időskorú hitelek kamata.
A lejárt hitelek után kapott kamatok.
Kapott lejárt kamatot.
A befizetett egyéb forrásokból kapott kamatok.
A kereskedelmi bankoknál megnyitott számlákon szerzett kamat.
A befizetett betétek és más befizetett pénzeszközök.
2. Értékpapírokból származó műveletekből kapott bevételek.
Adóssági kötelezettségekből származó befektetések kamatbevétele.
Értékpapírok viszontértékesítéséből származó bevételek.
A részvényekbe való befektetésből származó osztalékok.
Egyéb értékpapírokból származó bevételek.
3. Külföldi pénznemben és egyéb devizaértékű ügyletekkel kapcsolatban kapott bevételek.
Külföldi devizában végzett műveletekből származó bevételek.
Deviza számlák átértékeléséből származó bevételek.
4. A kapott osztalék, kivéve a részvényeket.
A leányvállalatok és leányvállalatok gazdasági tevékenységében való részvételhez kapott osztalékok.
Más szervezetek jegyzett tőkéjében való részvételhez kapott osztalékok.
5. Büntetések, bírságok, büntetések.
6. Egyéb bevételek.
A pénzeszközök és tartalékok számlákból történő behajtása.
A jutalék készpénzzel, elszámolással, garanciával, a befizetés műveleteiről kapott.
A bank jövedelmét a mérlegben az év folyamán eredményszemléletként tükrözi. Az év végén a bevételek és ráfordítások elszámolása lezárul, és egyenlegeik a beszámolási év eredménykimutatásában szerepelnek.