Új élet yu
Yu. Shevchuk új életét
Dedikált barátomnak, Sergey Vladimirovich Zverevnek
* Kórus *
Az este hajnalban aláírásra került,
Amit egyszer voltam,
Sárga lett és lebegett.
Az égben egy füstölő füstölő,
Én mindenkinek sokáig a válasz.
Csak tiszta fűszeres szél - te vagy az én lelkem.
Gondoltam, hogy megjavítom, levágom a vállamról,
Úszni kezdtek.
Azt hittem, nem tudom megtenni, a gyertya életre kel -
Büntetni kell.
Mindaz, ami én voltam, ő is ő,
Hegesztett jó.
Húsvét elkezdődött, csengő csengő
Felfedezi a rézszájjal.
* Kórus *
Hagyja el a szél bűneit, és elvigye,
Az ajtó kinyílt.
Minden, ami én voltam, a nyírfa illatában,
Hidd.
Elhoztam a kertbe, vette a mezőre,
Mi lett a hold.
Mindannyian én voltam, a falu szélén,
Letépte a falat.
Itt látunk egy olyan ember életének általános kronológiáját, aki Isten világához jön. Valóban minden új generáció számára úgy tűnik, hogy minden csak kezdetét veszi, és minden nemzedék "esővé válik", vagyis frissességet hoz, valami újat a világunknak. "Egy szerelem szakadt szakadt tavasszal, elmentem a templomhoz" - ez az, hogy egy növény, amint megjelenik, eléri a napot, így a született személy a jóra szereti a szerelmet, Istennek. De egy ember számára ez egy csata, mert az erkölcsi iránymutatások le vannak csapva, és mindegyiket különböző módon kapják meg, így itt van az egyedülállóság vége.
És akkor mindenkinek nehézségei vannak, és nekik kell dönteniük ("vállszárítás" - vagyis bűnös) és élni ("folytatni úszni"), és itt van a többes számvége.
És akkor a halál ("mi vagyunk a Hold"), és emlékeztetünk a húsvétra ("Húsvét elkezdődött, harangjáték").
Ez egy általános kronológia, de van egy érdekes kifejezés: "Úgy gondoltam, hogy nem lesz idő, a gyertya életre kel - büntetni kell." Ez az elképzelés az élet transzcendentális nézete, Isten titokzatos módjai ellenőrizhetetlen, ahogy mondják. Minden itt: a jövő kiszámíthatatlansága, az ember megmagyarázhatatlan cselekvései és különös balesetek. Ugyanakkor valószínűleg Shevchuk ezt a kifejezést és személyesen magát költőnek nevezi. Végtére is, nézd, sokan "nem volt idő": Puskin, Lermontov és még sokan mások. De például Tolsztojnak ideje volt, és a munkájában van egy olyan jellemző, ahol mindent megosztottak előtt és után (Tolsztoj maga ezt mondja: "Confessions"). És azok a művek, amelyek a vonal után jelentősen különböznek a munkától. Érdekes módon azt mondta Chekhov, hogy a regény "feltámadás" általában nem lehet. Tolsztojot a "feltámadás" nélkül tartották! De mi a "feltámadás" neki (figyeljünk a névre)? Nem teremt új irodalmi irányt a fading realizmushoz képest, vallási nézetei eltérőek, azt hiszem, feltámadása az, hogy továbbra is "légy", "különösen" mint művész. Nagyszerű és csodálatos munka megteremtése abban az irodalmi irányban, amely valójában elhalt, úgy tűnt, hogy fölé emelkedik, "kívülről" lehet, átléphet egy soron, új Tolsztojává válhat.
Azt hiszem, valami hasonló történik Shevchukkal. Olyan helyzetben kell lennie, amelyben a rockzenekar kimerült, "rock and roll halt meg", ahogy a zenészek (Shevchuk, Grebenshchikov, Shahrin) mondják. A "létezés" azt jelenti, hogy nem csak a régi dalok előadóművészévé válik, "lét" azt jelenti, hogy nem több "régi" dalt bélyegeznek, hanem "valóság".
Itt van a "New Life" dal szövege:
Éjjel kómából jöttem ki,
Ha a templom vértelen, menedék nélkül,
Droppers in shreds,
Újra elkezdek élni.
A víz hó szétszóródott,
Fehér gyapjú rágás.
Vezetek egy farkas fut,
Az ég vörös lesz világos.
Az új élet elhagyta a tavaszi patakot,
Az új élet az állomáson, az állomásokon átszivárogt.
Egy új életben maradunk, semmit sem fogunk befogni,
Egy új élet soha nem ad semmit.
Egy csillag született zuhanyzóval,
Az erdei ruhában,
A tigris karmoskötéssel,
A hadsereg könnyeket szenved a hadseregtől.
Egy elfeledett szóval felnőjek
A nagyapja házának partján,
Fújok a fürdõszobában, hogy frissen úszkáljam
Ahhoz, hogy a vadászok nyomon követhessék.
Az új élet elhagyta a tavaszi patakot,
Az új élet a bazárok fölött átterjedt a standokon.
Egy új életben maradunk, semmit sem fogunk befogni,
Új élet egy nedves seprűvel és egy könnyű gőzzel.
Jó hideg víz lenne,
Megfogta a kezét,
Mondtam neki: "Mi vagy te, kedvesem?"
És megkapja a hordót.
Crow fecsegett fehéren
Eszméletlen gonosz fogadalom.
Eh, a holttestem -
Az összes születésem a foltom.
Köszönöm, Roman. Valójában a "Egyébként" program kulcsfontosságú. Egyébként magad mondod: korábban, most. Ezt a programot is szem előtt tartottam, és az NZH dalai átmenetiek lettek. Másrészt érdekelt az a tény, hogy a dal műfajként képes elhelyezni. Egyszóval Shevchukot nem közkinccsé, hanem költőnek tekintettem.