Ellenőrzés nem hagyományos formái
1) A diákok tudásának tesztelésének nem szabványos módja.
Az oktatási folyamat információ telítettségével kapcsolatban a tesztvizsgálat lehetővé teszi:
1) ésszerűbb a leckék idejét használni;
2) nagyobb mennyiségű tartalomra terjed ki;
3) gyorsan hozzon létre visszajelzést a hallgatókkal és határozza meg az anyagtanulás eredményeit;
4) összpontosítson a tudás és készségek hiányosságaira, és alkalmazkodjon ezekhez;
5) a tesztellenőrzés biztosítja az összes osztály hallgatóinak ismeretének egyidejű tesztelését, és motiválja őket arra, hogy felkészüljenek az egyes leckére;
6) a teszteléssel történő ellenőrzés lehetővé teszi az önfejlesztés problémájának megoldását;
7) sok esetben a tesztek képesek legyőzni a minősítés szubjektivitását;
8) a teszt ellenőrzése lehetővé teszi, hogy személyre szabott munkát a diákok: erős diákok, hogy vegyenek részt, előre, és a gyenge, hogy erősítse ellenőrzését;
9) a gyermekek lelkiismeretessége és pontossága megfelelően fejleszti a tesztet;
10) a leckék tesztjeinek használata optimalizálja a diákok kognitív aktivitásának fejlődését, növeli a témában való érdeklődést.
A tanítás, gyakran teljesen ?? „” test „” idejének meghatározása a rendszer a feladatok sajátos formája határozza ?? ennogo tartalom, egyre nehezebb, így objektíven értékelni a szerkezet és a minőségi szint mérésére készültségi hallgatók.
A vizsgálat meghatározása magában foglalja:
‣‣‣ rendszerfeladatok (Sun ?? e vizsgálati feladatot kell gerincét tulajdonságok tartoznak az azonos tárgyú vagy tárgyak ?? ej összekapcsolhatók egymással (a sorrend meg kell állapítani a terminológia) komplementer és elrendelte nehéz, de akár logikailag) ;
‣Az egy konkrét formát (a vizsgálat formájának egységesnek, egységesnek, ismerősnek és kényelmesnek kell lennie);
‣ A súlyos nehézségek (a vizsgálati feladatok sorrendjét az elv határozza meg: az egyszerűtől a komplexig).
A tesztelési feladatok a diák felkészültségének objektív irányításának didaktikai és technológiai eszközei. Ezeknek a feladatoknak rövideknek kell lenniük. Miután elolvasta a megbízást, a hallgatónak azonnal meg kell határoznia, hogy tudja-e a választ. Ha nem tudja a választ, akkor az extra idő nem segít. Ideális esetben, amikor a hallgató azonnal válaszol a feladatnak. Szükséges annak biztosítására törekedni, hogy legfeljebb két percet töltsön el egy feladat felett.
A feladatok számával a következő típusú tesztek különböztethetők meg (a szabvány szerint):
‣‣‣ rövid (legfeljebb 20 feladat);
‣‣‣ átlagos (20-500 feladat); (a számítógépes tudomány 20-50)
‣‣‣ Hosszú (több mint 500 feladat); (több mint 50 számítógépes tudományban)
A tesztelésnek négy formája van:
1) zárt vizsgálati feladatok (számos javasolt javaslat helyes megválasztásával);
2) nyílt vizsgálati feladatok;
3) a megfelelés megállapításához szükséges feladatok;
4) feladatok a helyes sorrend megállapításához. Az iskolákban előnyben részesítik azokat a zárt feladatokat, amelyeknél a kitalálás valószínűsége nulla. De ez nem jelenti azt, hogy a fennmaradó formák nem teszik lehetővé a jó tesztelést. Mindegyik formának megvannak a maga előnyei és hátrányai, ebből a szempontból a választás nagymértékben függ az akadémiai fegyelemtől, a teszt létrehozása és alkalmazása "a kézi vagy gépi feldolgozás irányából. Most bemutatjuk a tesztformák fogalmát.
Zárt tesztelési feladatok.
Történelmileg az első a feladatok formája, ahol több kész válasz is létezik, amelyek közül csak az egyik helyes. A formák feladatait a 20-as évek elejétől kezdve alkalmazták. és zártnak hívták.
A legkevésbé sikeres feladatok két lehetséges megoldással, mivel a találgatás valószínűsége magas. Legalább négy válasz megadásával csökkenthető. Ugyanakkor a válaszok nem lehetnek több mint 5, mivel nehéz minden memóriában tárolni. A feladatokat nem kérdőív formájában, hanem nyilatkozat formájában kell megfogalmazni.
Nyissa meg a tesztelési feladatokat.
A nyílt vizsgálati feladatokban nincs kész válasz. Ez a fő előnye a zárt formájú feladatokhoz képest. A feladatra válaszolva a hallgató befejezi a választ (külön lapon).
A nyílt tesztelési feladatok a képzés különböző szakaszaiban alkalmazhatók: mind a tudás konszolidálására, mind az átvitt anyag összegyűjtésére, a tudás végső ellenőrzésére, mind az önkontrollra és az önképzésre.
A vizsgálati feladatokra és vizsgálatokra vonatkozó általános követelmények:
Mindegyik vizsgálati feladat lényege tükrözze ezt a témát. Fontos figyelembe venni az anyag fontosságát, tudományos megbízhatóságát, a vizsgálat tartalmának relevanciáját a tudomány korszerű megértéséhez.
A vizsgálati feladat formája a fenti minősítésnek felel meg. A betűtípusnak meg kell felelnie az általánosan elfogadott szabványoknak is. Ebben az esetben az űrlap nem passzív szerepet játszik, hanem aktív szerepet játszik. Zavaros lehet, de segítheti a tanulót abban, hogy meghatározza tudását.
Ezt a szintet egy sor teszttel látják el, amelyek számottevő számú művelettel rendelkeznek.
A közérthető feladatok nem tekinthetők tesztnek. Ideális a feladat, amelyben legfeljebb 7 szó.
Minden diáknak meg kell értenie a feladatot egyformán. A feladatot úgy kell felépíteni, hogy a válasz egyedi és egyértelmű legyen.
A vizsgálati időnek minimálisnak kell lennie.
2) Játékok a diákok tudásának ellenőrzésére
A kreatív személyiség megteremtése, az oktatás egyik fő célkitűzése. Megvalósítása diktálja a gyermek kognitív érdekeinek, képességeinek és képességeinek rendkívül fontos fejlődését. A modern számítástechnikai órák jelentősen különböznek más tantárgyaktól a gyakorlati számítógépes készségek kialakításán, a különböző formákon, a módszereken és a tanítási módokon, így többek között. és nem hagyományos. Az ilyen leckék lebonyolításának egyik formája a játék.
A játék egyfajta tevékenység olyan helyzetekben, amikor újjáélesztésre és a társadalmi élmény állapotára van szükség, amelyben a magatartás öngondoskodása fejlődik és javul
A játék alapvetően összetett, sokoldalú oktatási módszer, amely a következő funkciókat látja el:
‣‣‣ tanítás (hozzájárul a világnézet, az elméleti tudás és a gyakorlati készségek kialakításához, a kilátások bővítéséhez, az önképzés készségeihez stb.)
‣ A fejlesztés (a gondolkodás, az aktivitás, a memória fejlődése, a gondolatok kifejező képessége, valamint a kognitív érdekek fejlődése)
‣‣‣ nevelés (a kollektivizmus neveltetése, jóindulatú és tiszteletteljes hozzáállás a játékban részt vevő partnerekkel és ellenfelekkel),
‣‣‣ motivációs (a megszerzett tudás, készségek, kezdeményezés, függetlenség, kollektív együttműködés alkalmazása).
A játék nem használható a lecke különálló és független elemeként. A leckébe történő beillesztését indokoltnak, diszkrétnek és zavartalannak kell alávetni. A játékot a tantárgy tanításának kezdetétől kell használni, a játék pillanataitól kezdve (keresztrejtvény, cimbor, puzzle, stb.).
A tudás szabályozásában játszható játékok a következők lehetnek:
‣ Adja meg az új anyagok asszimilációját a visszacsatolás szervezésének egyik módjaként.
A készségek folyamatos ellenőrzése,
‣‣ A házi előkészítés ellenőrzése,
‣‣ A végső ellenőrzés egy téma tanulmányozása után. A játék használata az osztályteremben nem csak egy jobbat eredményez
a számítógépes tudomány programanyagának asszimilációja, hanem a logikai gondolkodás, a beszéd, a megfigyelés, a figyelem és a számítástechnikai érdeklődés fejlesztése is.
A tanár a játék elemeit, keresztrejtvény-rejtvényeket, rejtvényeket, rejtvényeket használja, szokatlan formában próbálja bemutatni az új anyagot: lecke, lecke-út, lecke-kirándulás. A nem hagyományos tanórák előkészítése sok időt és energiát igényel.