Ajánlások az ifjúsági parlamentarizmus fejlesztéséről az Orosz Föderációban
JAVASLATOK
AZ FIATAL PARLIAMENTARIZMUS FEJLESZTÉSÉRŐL AZ OROSZ FÖDERÁCIÓBAN
I. Általános rendelkezések
II. Az Ifjúsági Parlament fejlesztési céljai és célkitűzései
III. A fiatalok parlamentarizmusának alapelvei
_____________________________________________________________________
1. A tárgyak száma az Orosz Föderáció ifjúsági parlamentek létezik, de nem felelnek meg a elveivel reprezentativitás, az egyenlőség, a jog a fiatalok, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség, ezért megfosztották törvényes jog nevében eljárni a fiatalok a régióban. Ez hátráltatja az ifjúsági parlament hatékony munkáját és az állami hatóságok, az ifjúság és a nyilvánosság pozitív felfogását, ami további nehézségeket okoz a parlamenti ifjúsági mozgalom propagandájához.
2 Az Orosz Föderáció, az Orosz Föderáció egyik alkotóeleme, egy város vagy más önkormányzati oktatási intézmény, valamint egy másik, az ifjúsági parlamentarizmus kialakításában érdekelt szervezet.
IV. Az ifjúsági parlamentek formái és szervezeti szintjei
Figyelembe véve az ifjúsági parlamentarizmus kialakulásának tapasztalatait az Orosz Föderációban, a következő legfontosabb formáit lehet meghatározni:
1. A jogalkotási (reprezentatív) hatalom szervezetei által létrehozott ifjúsági parlamentek. Ezt a szervezeti formát az jellemzi, hogy az ifjúsági parlamentek a jogalkotó testület döntése alapján jönnek létre, és az általa jóváhagyott rendeletek alapján járnak el. Állami tanácsadói (tanácsadó) testületként részt vesznek az állami ifjúságpolitika területén szabályozó jogi aktusok és egyéb dokumentumok kidolgozásában, együttműködnek az illetékes bizottságokkal, bizottságokkal, a jogalkotó hatóság képviselőivel.
Ebben az esetben az ifjúsági parlament tagjait rendszerint a lehetséges területek, oktatási intézmények, egyéb szervezetek, ifjúsági állami szervezetek stb. A munka rendjének (szabályzatának) meghatározása, beleértve a döntéshozatalt, függetlenül az ifjúsági parlament végzi. Az ifjúsági parlament felépítésében bizottságokat, bizottságokat és egyéb munkaszervezeteket kell létrehozni, amelyek listáját és összetételét az ifjúsági parlament tevékenységét szabályozó belső dokumentumok határozzák meg.
Ennek a formának a fő előnye, hogy kezdetben az ifjúsági parlamentek megkapják a jogalkotó szervek által adott hivatalos státuszt. Ebben az esetben egyetlen állami szervezet sem igényelheti a létrehozott ifjúsági önkormányzat monopóliumhasználatát.
Általános szabályként az ifjúsági parlamentek tagjai jó állami iskolába járnak (állami).
Az ifjúsági parlament ilyen státusza egyszerűsíti a döntései meghozatalának és végrehajtásának folyamatát azon hatóság által, amely szerint létezik.
Ugyanakkor, az ifjúsági parlamentarizmus ezen formájának nyilvánvaló előnyeivel szemben, maximális végrehajtási erőfeszítésekre van szükség:
az érintett hatóság határozatának (határozat, végzés, végzés) megszerzése;
az ifjúsági parlament számára az ifjúsági és állami társulások képviselőinek jogszerű választási rendszere;
hogy biztosítsa a szükséges erőforrásokat a jelenlegi tevékenységeihez.
V. A fiatalok parlamenti struktúrájának kompetenciája, fő feladatai
Az ifjúsági parlamenti struktúrák hatáskörét az állami hatalom (helyi önkormányzat) határozza meg, amely alapján a megfelelő normatív jogi aktus elfogadásával jött létre. (6) Az ifjúsági parlamenti struktúrák bármely döntése nem mondhat ellent az Orosz Föderáció jelenlegi jogszabályainak.
A fiatalok parlamenti struktúráinak főbb funkciói a következők:
3. A fiatal káderek képzése.
Az ifjúsági parlamentek és más ifjúsági parlamenti struktúrák a társadalmi-politikai és a vezetői tevékenységek iránt érdeklődő fiatal vezetők azonosítására alkalmasak. A különböző formák és munkamódszerek alkalmazása az ifjúsági parlamentarizmus rendszerében lehetővé teszi egyidejűleg tudományos ismeretek megszerzését és gyakorlati vezetői készségeket. Ugyanakkor a tagok száma az ifjúsági parlamentek által alkotott csoport hasonló gondolkodású emberek az aktív életmód, kész támogatni és közösen hajtják végre ötletek és programok az állami hatóságok (önkormányzatok), amelynek célja a térség fejlesztésének (község). A fiatalok gyakorlati munkája, valamint a jogalkotás, a vezetés és a nyilvános tevékenységek ismerete fontos eleme az Orosz Föderáció vonatkozó témájával foglalkozó képzett szakemberek képzésének.
VI. Mechanizmusok az ifjúsági parlamentarizmus fejlődéséhez
Az ifjúsági parlamentarizmus kialakulásának mechanizmusaként meg kell jegyezni, hogy ezen ajánlások alapján egy ifjúsági parlamenti mozgalom fejlesztésére irányuló programot kell kidolgozni különböző szinteken: szövetségi, regionális, önkormányzati.
A programoknak tartalmazniuk kell az ifjúsági parlamentarizmus fejlődésének fő irányait. Ezek a következők:
3. Anyag és műszaki támogatás
helyiségek, kommunikáció, irodai berendezések;
az ifjúsági parlamenti struktúrák programjainak és aktuális tevékenységének finanszírozása.
4. Információs támogatás:
a nyilvánosság tájékoztatása a fiatalok parlamenti struktúráinak tevékenységéről;
az Orosz Föderáció alanyai ifjúsági parlamentjei közötti információcsere-hálózat létrehozása.
5. Tudományos és módszertani támogatás (nyomon követés, anyagok közzététele stb.)
6. Személyzet (képzés, gyakornokok fiatal parlamenti képviselők számára).
VII. Várható eredmények
VIII. Végleges rendelkezések
Ezek az ajánlások keretet nyújtanak az ifjúsági parlamentarizmus lehetséges útjainak, mechanizmusainak és formáinak azonosításához az Orosz Föderációban. Azt sugallják, a létrehozása és szervezése ifjúsági parlamentek (gondolatok, tanácsadás, Chambers, a kormányok, és mások.) A kreativitás és a kezdeményezés részéről, akik azt támogassák ezt az ötletet a régiók és települések az Orosz Föderáció 7.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ifjúsági parlamenti struktúrák létrehozása a politikai vezetők és pártok érdekében használható. Van egy olyan fenyegetés, amely létrehozta és létrehozta az ifjúsági parlamenteket a választási kampányokban. Az ilyen események kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében kívánatos, hogy a parlamentek létrehozásának kezdeményezése a fiataloktól származik, és az állami struktúrák csak hozzájárulnak a fiatalok jogos érdekeinek tényleges kifejezéséhez.