A színész helye a bábszínházban
Filmrendező, teoretikus és gyakorló gyermekek színházi Alexander Bryantsev először is azt állítja, hogy a színház vezetésével példamutató módon tart „között bábszínházak egy különleges hely.” És azonnal: "Az Obraztsov színház munkája nem tud segíteni abban, hogy összehasonlítsák a legjobb drámaszínházak munkáival". Ezt a helyzetet számos módon magyarázza:
1) "Ezek teljes körű színészi előadások, a" bábáztatás "kedvezménye nélkül.
2) "A babák játéka magával ragadja és izgatja ugyanúgy, mint bármely drámai színházban".
3) "Obraztsov és társaik meglehetősen reális előadásokat hoznak létre."
Magyarázat az értekezés a közelség a színház színház dráma, Bryantsev hangsúlyozza a lényeg az, hogy látja a fő jellemzője a színház - egy új módja a munka színész. "Nagyszerű színészetet látsz, nem egy báb kultúrát! A drámai színházból a bábszínházba átkerült kultúra nem mechanikusan, hanem kreatívan, elgondolkodva továbbította. Kultúra, határozottan elsajátította a színészek-bábosok szerves részeként egy új készség nekik, amit tartósan megragadni, így a baba nem csak felajánlotta, hogy a nézők, és az élő és a képernyőn, egyfajta báb élet miatt az összes funkcióját ez a színházi műfaj. És a bábszínházban a drámai színész továbbra is drámai színész marad, bár vizuálisan nem teljes növekedés, hanem csak részben jelenik meg. "
Alexander Bryantsev tudta színházak, aki ragaszkodott hozzá, csak a bábozás kultúra kivetett néző babát, és nem törekszik arra, hogy együtt élni vele a színpadon színpadon. Azt hangsúlyozza, hogy a Központi Bábszínház színész, figyelembe a kézben „feltételes ember”, „Azt hiszem, ez az ember, és a kreatív életet az egész teljes élő színész-bábos”, és hogy „ez a színház, a báb formájában lényegét tekintve alapvetően humánus, és ezért, annak ellenére, hogy a baba egy sajátos egyezmények ellenére valóságos. " És végkövetkeztetésként: "Úgy tűnik számomra Obraztsov módszere."
Foglalkozunk pontosabban ebben a pillanatban - a színész helye a rendszerben, Sergei Obraztsov színházának módja. Figyeljünk arra, hogy az első szovjet bábszínházak alapítói többnyire művészek voltak. Nem rendezők, színészek, drámaírók, nevezetesen művészek.
Hat művész, a Leningrádi Művészeti Akadémia hallgatói készítettek Leningrádban az első állami Marionett Színházat. A híres állatfestő, szobrász, grafikus, színjátszás, Ivan Semenovich Efimov és felesége, a stylan-művész Simanovich-Efimova megalapították a bábszínházat Moszkvában. Mindkét színház, valamint az AP Sedov irányítása alatt álló színház (ahol VA Favorsky dolgozott) elsősorban a bábszínházban látta a ragyogó lehetőségeket a mozgatható szobor ötletének megvalósításában. Úgy hitték, hogy a kép a bábszínház művészek létre a babát - egy szoborszerű egy bizonyos módon, és ennek következtében a mértéke tehetség bábszínház függ a tehetség, akik, hogy a babák.
A munka megkezdése a színházban, mintákkal, hogy a dolgozat a nagy kérdés, akkor azt bizonyítja, hogy a bábszínház - nem csak egy báb királyság, a királyság a művész és szobrász, de mindenekelőtt a birodalom a színész és rendező. Sculpturally expresszív baba Efimovikh (és sokan csak ilyen remekmű szobrok rongy) halt meg a képernyőn, mint a művészek rosszul „húzta” a műalkotások, nem tudva, a törvények a mozgás, nincsenek titkok a színházi tevékenységet.
Sampleskov felvette a labdát, egy darab rongyot - és létrehozott egy képet. A rongyszobrászat szempontjából a babái művészi jelentőséggel nem bírtak. Babái életre kelnek, ritmusban, hangulatban. Ezeket a cselekményeket, ezt a ritmust, ezek a hangulatok egy személynek, tehetséges művésznek közölték a babával. Ő is létrehozott egy bábszínházat. De nem volt kompatibilitás a színház és az Efimov Színház között. Ezek a színházak teljesen más helyzetben voltak.
NY-Efimova Šimonovič az ő érdekes könyvet „Megjegyzések petrushechnika” sokat, szenvedélyesen és vibrálóan ír a babát, többször tér vissza arra a tényre, hogy a baba tud, és mit nem, akkor mit akar, amely keresi.
Nem lehet félreérteni. Egy nap múlva ömlött magát, és felismerve a művészi kép egy rongyot szobrok teremtett már befejeződött a munka, úgy érezte, a baba, mint egy önálló munka, ami később kénytelen volt élni a törvények megtestesülő a képzőművészet. Képzés gépelés hős, jelei kor, személyiség és még életkép (tragikus karakter, vígjáték, stb) - mindez már jelen lehet a szobor, baba. Simanovics-Efimova - a színésznő nem tudott semmit hozzáadni ahhoz, amit Simanovics-Efimova - a művész - tett. Ezért "a baba elrendelte, a baba diktált." Azt követelte, hogy kapcsolja be, így vagy reklámok - nagyobb művészi kifejezés, ő ragaszkodott hozzá, egy bizonyos fény (kimutatására színek, tömegek finom részletek, árnyalatok értelmezése formák, stb.) Ezért - a baba misztikus rémülete, a szomjúság, hogy megértse, amire szüksége van, így végül is kifejezheti magát.
Ennek alapján a megértést a bábszínház, bábszínházi teoretikus „World of Art” Yu Slonim írta: „A darab fa mozog, él és okoz szenvedély, hogy egy különleges fajtája által létrehozott varázsa a művészet”, „a világ bábok nincs semmi, ami adott volna a valóság ; a báb világában nem létezik semmi, amit a költő és a művész alkotó akarata nem hozna létre. Puppet él, beosztott csak a saját törvényei, és végrehajtja ezeket a törvényeket eltérések nélkül, sok-sok évszázadon át. "
Ezek példáit végtelen ideig folytathatjuk. És mindegyik ismét csak bizonyítaná az alkotó és a késztermék kapcsolatának természetét. Emlékezzünk arra, hogy Tolsztoj írta a már megfogalmazott hősökről, akik hirtelen saját karaktereik törvényei szerint kezdtek élni.
A nagy író beszélt az objektív törvények logikájából a karakterek a figurái, amely már akaratától független az író vezeti őt, és vele egy bizonyos, bár talán nem mindig a kívánt eredményt az író. Hát nem tükrözi Yu Slonim, amikor azt írja: „A báb, bizalommal, amely magát a kezében egy személy válaszol a férfi minden vágya, minden impulzus munkája, ő fertőz alkotója és ura a titokzatos erő az életét.”
A létrehozott képnek saját törvényei vannak. Alkoholfogyasztás bábszínház, mint egy művészeti működik elején próbákon, kész művészi képeket, így Yu Slonim létre közötti kapcsolatokat, mint egy bábszínház és élő színházi színész.