Az emberi jogok védelmének nemzetközi rendszere
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása óta az ENSZ átfogó stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a Charta emberi jogi céljainak elérése. Ennek a stratégiának az alapja olyan nemzetközi normák és szabványok halmaza, amelyek jelenleg kiterjednek az emberi tevékenység valamennyi területére.
Ezen erőteljes jogalkotási alapon az emberi jogi mechanizmusok széles körét hozták létre a nemzetközi normák további fejlesztésének és nyomon követésének elősegítése, ezen előírások betartása és az emberi jogok megsértésének kivizsgálása érdekében. Ezt a stratégiát a különböző nyilvános tájékoztatási tevékenységek és technikai együttműködési program széles köre támogatja, amelynek célja az, hogy gyakorlati segítséget nyújtson az államoknak az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében tett erőfeszítéseikben.
Az ilyen struktúrák és tevékenységek lehetővé teszik az ENSZ számára, hogy vezető szerepet játsszon az emberi jogok és az alapvető szabadságokért folytatott küzdelemben.
Az ENSZ-tagállamok az alábbi három csatornán keresztül felelősek az emberi jogi helyzetért.
A kötelezettségek elfogadása. A főbb nemzetközi emberi jogi eszközök ratifikálásával vagy csatlakozásával minden ország kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi az emberi jogok nemzetközi ellenőrzését.
Együttműködés. Az együttműködés magában foglalja az államok részvételét a bevett nemzetközi eljárásokban, például a kötelező szerződések aláírására vonatkozó kötelező jelentések benyújtását; a kért információk bemutatása a különleges előadóknak és a tematikus küldetéseknek; együttműködés az ENSZ által küldött választási megfigyelőkkel; a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával való együttműködés a börtönök látogatása során.
Minden olyan állam, amely ratifikálta az emberi jogi egyezményt, köteles 1-2 év alatt benyújtani az Egyesült Nemzetek Szervezete számára a szerződések odaítélésére vonatkozó jogok helyzetéről szóló első jelentést, majd az azt követő időszakban időszakos jelentéseket benyújtani.
A legfontosabb nemzetközi szerződések:
- Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya;
- Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról;
- A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény;
- Kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény;
- Egyezmény a gyermek jogairól.
Azok a államok, amelyek nem ratifikálták a szerződéseket, felkérést kapnak, hogy együttműködjenek a különleges előadókkal és más szakosodott intézményekkel, kérésükre, lehetőséget adva számukra az ország látogatására.
Választ. Ahhoz, hogy a megállapodás felei, az állam vállalja, hogy együttműködik a felelős hatóság a végrehajtás, válaszul által tett megállapítások, és a záró észrevételeinek, hallgat a ajánlásait az ország előadók és a tematikus mechanizmusok. Az ENSZ-be való belépés például azt jelenti, hogy az államok megállapodnak abban, hogy együttműködnek vele az emberi jogok területén alkalmazott különleges eljárások keretében.
1) az üzeneteknek összhangban kell lenniük az ENSZ Alapokmányával, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozattal, az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával;
2) az ENSZ-hez való fellebbezés előtt minden rendelkezésre álló hazai, nemzeti jogorvoslati lehetőséget ki kell tölteni;
3) a testület, szakosodott ügynökség és más ENSZ-struktúra hatáskörébe tartozó panaszok elfogadhatatlanok;
4) A magánszemélyek és a közszövetségek elleni panaszok nem elfogadhatók. A kifogásnak az emberi jogokat és szabadságokat elismerő államra és struktúráira kell irányulnia;
5) a panasz nem fogadható el, ha megállapítást nyer, hogy az ügyet egy másik nemzetközi vizsgálati vagy elszámolási eljárással vizsgálják;
6) a tömegtájékoztatási anyagok anyagain alapuló üzenetek nem elfogadhatók;
7) névtelen üzeneteket nem fogadnak el;
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának (HRC) 1977-es létrehozása óta bármely ország állampolgárának jogában áll felhívni a HRC figyelmét a konkrét polgári és politikai jogok és szabadságok súlyos megsértésének kérdésére.
A belorusz állampolgárok kommunikációját például az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában lehet figyelembe venni a következő feltételek mellett:
1) az üzenet Fehéroroszország joghatósága alá tartozó személytől származik;
3) a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának részes államának neve, amelyhez egy közleményt küldtek;
5) jelzi a kimerített hazai jogorvoslatokat;
6) jelezze, hogy a hazai jogorvoslatok nem merültek-e ki és miért;
7) jelzi, hogy az ügyet bármely nemzetközi vizsgálati eljárással összhangban felülvizsgálat céljából benyújtották-e;
8) az állítólagos jogsértés tényeit részletesen ismertetik megbízható dokumentumokkal és bizonyítékokkal;
Az ENSZ rendszere. A világközösség irányításának mechanizmusa és a modern formája sokáig fejlődött.
A tizenkilencedik század közepén. jött az első nemzetközi kormányközi szervezetek, amelyek előfordulását volt köszönhető, hogy két egymást kölcsönösen kizáró okok: egyrészt a formáció eredményeként a polgári demokratikus forradalmak szuverén államok törekvés a nemzeti függetlenség, másrészt, az elért tudományos és technológiai forradalom, a fajta hajlamos a kölcsönös függőség és az államok összekapcsolódása. Kezdetben a nemzetközi szervezetek keretein belüli államközi együttműködés fő célja az integrációs folyamatok irányításának tekinthető.
Az ENSZ jellemzői: kifejezett politikai jellegű, amely a béke, a biztonság és a lehető legszélesebb körű kompetenciák felé orientálódott az államközi együttműködés minden területén.
Az ENSZ létrehozásának legfontosabb szakasza:
-A Dumbarton Oaks konferencia (1944), amely megállapodott a jövőbeli szervezet mechanizmusának alapelveiről és paramétereiről;
A Közgyűlés. A tanácsadó képviseleti testület, amelyben minden ENSZ-tagállam képviselteti magát, számos fontos funkcióval rendelkezik az ENSZ Alapokmányával összhangban a világpolitika bíboros kérdéseinek megvizsgálásakor: a nemzetközi béke megerősítéséért; a nemzetközi feszültség mérséklése; a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés; feltételeinek megteremtése a baráti kapcsolatok fejlesztése és az egyes államok közötti együttműködés különböző területein.
A közgyűlés általános hatásköre a következő:
- megvitatják az ENSZ Alapokmányában előírt bármely ügyet, vagy bármely ENSZ-testület hatáskörét és funkcióit;
- tanácsot adni az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy a Biztonsági Tanácsnak bármely kérdésben;
- fontolja meg a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén folytatott együttműködés általános alapelveit;
Biztonsági Tanács. Ez áll 15 tagja van: 5 A Tanács tagjai - állandó (Oroszország, USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína), a fennmaradó 10 tagja (a Charta a terminológia - „nem tartós”) választják a Tanácsnak eljárásnak megfelelően létrehozott Chartájának (2. bekezdésében Art .. 23).
A Biztonsági Tanács az ENSZ Alapokmánya szerint kétféle jogi szempontot fogadhat el: ajánlások és kötelező erejű döntések. A Biztonsági Tanács ajánlásainak fő formája és a tevékenysége során kötelező határozatok határozatok.
Az ENSZ Alapokmánya szerint a Biztonsági Tanácsnak folyamatosan kell működnie, és "gyors és hatékony fellépést" kell végrehajtania az ENSZ tagjai nevében. Ebből a célból a Biztonsági Tanács minden tagját mindig az ENSZ székhelyén kell képviselni.
Csak olyan államok vehetnek részt a Bíróság által megvizsgált esetekben. A bíróság rendszerint plenáris üléseket tart, de a felek kérésére kisebb csoportok is lehetnek, amelyeket kamaráknak neveznek. A Bíróság határozatai kötelezőek a vitában részt vevő felek számára. Abban az esetben, meghibásodása félként az ügyben a rá háruló kötelezettségeket a Számvevőszék, a Biztonsági Tanács kérésére a másik fél „ha ezt szükségesnek ítéli, ajánlásokat tesz, vagy úgy dönt, hogy tegyen intézkedéseket, hogy megoldást teljesítmény” (p. 2. Art Az ENSZ Alapokmány 49. cikke).
Az igazságszolgáltatás mellett a Nemzetközi Bíróság tanácsadói joghatóságot is gyakorol.
ENSZ Emberi Jogi Bizottság
- előmozdítja az emberi jogok védelmét és hatékony felhasználását;
- ösztönzi a nemzetközi együttműködést az emberi jogok védelme terén;
- aktiválja és összehangolja az ENSZ rendszeren belüli emberi jogok védelmét szolgáló munkát;
- előmozdítja a szabályozási dokumentumok új formáinak kifejlesztését, és elősegíti a szerződések ratifikálását az e területen felmerülő problémák kezelésére.
A főbiztos felhatalmazást kap az emberi jogok súlyos megsértésére, és lépéseket tesz az ilyen jogsértések megelőzésére.
Egy különleges jogállását az ENSZ rendszerében van a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (INGO) - a nemzetközi szövetség a nemzeti csoportok, szakszervezetek és egyének létre abból a célból nemzetközi együttműködés elősegítése a politikai, gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális és egyéb területeken az emberi tevékenység. Ezek közé tartozik például a Szakszervezetek Világszövetsége, az Amnesty International, a Pugwash bizottság stb.
A nemzetközi nem kormányzati szervezetek jogállását a nemzetközi jog normái határozzák meg, és saját sajátosságai vannak:
- számos INGO-nak megállapodást kell kötnie a konzultatív státusz elérhetőségéről az ENSZ-ben és annak szakosodott ügynökségeiben;
- az INGO-k státusza lehetőséget biztosít arra, hogy részt vegyenek az ENSZ rendszerében zajló nemzetközi kommunikációban;
- Az INGO nem rendelkezik szavazati joggal, nem beszél a nemzetközi szervezetek legfelsõbb testületeinek plenáris ülésein stb.
- Az INGO részt vesz az ENSZ rendszerének valamennyi szervezete és testületei között, az államok hivatalos küldöttségeivel egyenrangú módon: szerződések és egyezmények tervezetét, egyeztetésüket, egyeztetésük betartását, megfelelőségük nyomon követését stb.
Az ENSZ rendszerében az egyén (egyén) nemzetközi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, három szempontból: tisztviselőként; mint a szervezetgel együttműködő személy; mint a szervezet védelme alatt álló személy.
Az egyén jogi személyiségét és jogképességét számos nemzetközi jogi eszközben egyesítették: a nemzetközi szervezetek chartái, a nemzetközi szervezetek legfelsőbb szerveinek döntései és határozatai.
A viták rendezésének módjai. Tevő dokumentumokat kormányközi szervezetek az ENSZ-rendszer van rögzítve, mint a nagyon elvét a viták békés rendezését, valamint megoldásának eszköze államközi viták. Az államközi konfliktusokat illetően az ENSZ két funkcióval rendelkezik: segít a vitában álló feleknek békés megoldást találni és intézkedéseket hoz a katonai konfliktus megszüntetésére.
Az ENSZ Alapokmányának 33. cikkében a nemzetközi viták rendezésére szolgáló békés eszközök két csoportját különválasztják: a vitatott felek erőfeszítései; harmadik fél részvételével.
Békés eszközökkel. e cikk szerint: tárgyalások, közvetítés, bírósági és választottbírósági eljárások, másfajta különbségek megoldása, a nemzetközi gyakorlatban elfogadottak.
A tárgyalási folyamatokban való részvétel mellett az ENSZ nemzetközi szervezetei is aktívan részt vesznek a vitatott helyzetek vizsgálatában.
A vizsgálat eljárása gyakrabban fordul elő kétféle formában:
b) a vita körülményeinek vizsgálata a szervezet által létrehozott külön testület, nemzetközi vizsgálóbizottság, nemzetközi tényfeltáró bizottság, nemzetközi vizsgálóbizottság stb. segítségével.
A közvetítés az államközi viták rendezésének egyik módja, amelyben egy harmadik fél beavatkozik ebbe a vitába, hogy megpróbálja a vitatott feleket.
A megbékélés a nemzetközi viták rendezésének eszközeként a vitát az egyeztetőbizottság elé terjeszti. Ez az eljárás mind a vizsgálati elemet, mind a közvetítési elemet ötvözi.
Az államközi nézeteltérések megoldására szolgáló módszerek közé tartozik a vita egy nemzetközi szervezet politikai vagy nem bírósági testületének átadása. Az államok egyetértenek abban, hogy e testület döntése kötelező vagy ajánlott.
Megtagadása a békés rendezésére a nemzetközi viták tekinthető súlyos nemzetközi bűncselekmény járó nemzetközi felelősség, megtestesült a vonatkozó nemzetközi jogi szankciók, amelyek alapján ez úgy értendő, minden biztonsági intézkedések a nemzetközi jog, rögzített nemzetközi jogi kötelező jellegű, és használjuk abban az esetben, bűncselekmények az állam ellen.