Az energia spektrumbeli rés
Egy másik módszer, amely lehetővé teszi a következtetések levonását, kapcsolódik az infravörös elektromágneses sugárzás vékony szupravezető filmek általi átadásához. Az állapotot kielégítő frekvenciákon # 295; # 969; = 2 # 916; a hosszú hullámú elektromágneses sugárzás abszorpciójában csúcsot észlelnek, ami lehetővé teszi a rés méretének meghatározását. Alacsonyabb frekvenciákon a minták szuper-átláthatósága figyelhető meg. Ilyen kísérleteket végeztek, de kevésbé megbízhatóak, mint az alagút-kísérletek. E kísérletek néhány eredményét a táblázat tartalmazza.
Az energiahézag értékét az ultrahang felszívódásának tanulmányozásával is meghatározhatjuk. Ezt a következő képlet határozza meg:
A szupravezetőkben a hang gyengébben felszívódik, mint a normál fémeknél, T = 0 VS = 0 esetén. Fizikailag ez egy energiahézag jelenlétének köszönhető. Egy olyan hangkvantum, amelynek energiája kicsi, nem képes gerjesztett állapotba elektronikus rendszert váltani. Véges hőmérsékleten az ultrahangot felszívja az elektronikus rendszer "normál" komponense.
Szupravezetés a félvezetőkben
A félvezetőkben az elektron koncentrációja kisebb, mint a fémeké, és ez a körülmény meggátolja a szupravezető állapotra jellemző Cooper-párokat.
A coulomb repulzió, amely megakadályozza az interaktív vonzerőt, szintén jelentősen gyengül. Ezek a tények nem zárják ki a félvezetők szupravezető képességének megfigyelését. 1963-ban a félvezetőkben szupravezető tulajdonságok létezését állapították meg: GeTe (TK = 0,08K); SrTi03 (TK = 0,3K). Jellemző, hogy a SrTiO3 esetében az permittivitás nagyon magas (
10e4), vagyis a Coulomb repulzió jelentősen gyengült. Ezekben a félvezetőkben a donor-akceptor szennyezők koncentrációja meglehetősen magas, tulajdonságaikban félvezetőket és megközelítő vezetőképességet mutatnak a rosszul vezető fémekhez. Szupravezetést találtunk a szilíciumot tartalmazó germániumban is. Normál körülmények között ezek az elemek félvezetők. A szupravezető állapotba való átmenet csak nagy nyomás esetén lehetséges (
100kBar). Ebben az esetben strukturális átalakítások zajlanak le, és a félvezetők fémesekké válnak.
A tapasztalatok szerint az egyes anyagok kritikus hőmérsékletének az n töltőhordozók koncentrációja függ. Amint a koncentráció nő, a kritikus hőmérséklet először nő, és egy bizonyos csúcsérték kezd csökkenni.
A XX. Század közepén élõ Josephson angol elméleti fizikus megjósolta az áramlási folyamatoknak az alagútcsomópontokon keresztüli két hatását.
Pontosítsd Josephson helyhez kötött és nem helyhez kötött hatásait. Az első közülük az a lehetőség, hogy egyenáram áramlik keresztül az alagút érintkezésen keresztül, amelyet két szupravezető képez, amelyeket vékony réteg választ el (
10 -7 cm) szigetelő. Az áram egy akadályon áramlik, amelyet nulla potenciálkülönbség jellemez.