A művészi kép jellemzői és a beszéd bemutatásának lehetőségei az irodalmi szövegben -
A művészi kép jellemzői és a beszéd bemutatásának lehetőségei művészi szövegben
Az elmélet a nyelvi identitás lehet használni mélyebb értelmezése irodalmi szövegeket, mivel mindkét karaktert, és elbeszélő mű egy virtuális nyelv személy, amely áll egy szinten, hogy egy igazi nyelvi identitás. Ugyanakkor mind a karakter, mind az elbeszélő, ellentétben az igazi nyelvi személyiséggel, művészi képet képvisel.
A művészi kép az egyik legszélesebb és legértékesebb fogalom, amely a nyelvészek és az irodalmi kritikusok állandó kutatásának és érdeklődésének tárgyát képezi.
A művészi kép természetének tanulmányozása olyan nyelvészeket érintett, mint a Yu.D. Apresyan, N.D. Arutyunova, B.M. Gasparov, Yu.N. Karaulov stb.
A szakirodalomban nagy szerepet játszik a karakter művészi képének jellemzése, egy speciális technika, amely a karakterre vonatkozó információk átadására szolgál, és a karakter minőségét.
Ami a közvetlen beszédet illeti, kutatásunkban a közvetlen beszéd, mint párbeszéd iránt érdeklődik.
A belső párbeszéd párhuzamosan összekapcsolt állítások sorozata, amelyet a hangszóró állít elő és közvetlenül az intraperszonális kommunikáció folyamatában érzékel. Ha a külső párbeszéd kifelé irányul, egy verbális interszubjektív kapcsolatot hoz létre és tart fenn, akkor a belső egyén a tudatában lévő személyiség különböző hipostazusai közötti kapcsolat.
Különböző belső párbeszédek léteznek, köztük egy explicit belső párbeszédet és rejtett belső párbeszédet.
Egy explicit belső párbeszéd feltételezi, hogy két vagy több beszédpozíció közvetlenül és közvetlenül fejeződik ki az egyén beszédében. Ez egy olyan értelmesen egymással összefüggő és dialogikusan korrelált állítás, amely csak őt érzékeli és bizonyos módon befolyásolja. A kifejezett belső párbeszéd hangos hangot adhat (hangosan gondolkodik) és nem szólal meg.
A rejtett belső párbeszéd az intraperszonális kommunikáció folyamata, amelyben egy beszédhelyzetet fejeznek ki a beszédbeli belső beszédben, a másik pedig a bemutatott beszédben.
Az intraperszonális kommunikáció más formái is vannak, például a belső monológ és az egyszerű belső replikáció.
Így a helytelenül működő beszéd funkcionális típusai a karakter (külső vagy belső) karakterének kibontakoztatott beszédét vagy egyedi, diszjunktív gondolatait és érzéseit reprezentálják.
Így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a karakter művészi képe integrált szervezeti külső és belső jellemzőiből áll: megjelenés, gesztusok, magatartás, érzelmi állapotok, attitűdök, célok és motívumok. Ezen paraméterek többségét a karakterek külső és belső beszédével lehet megítélni.