A gazdasági statisztikák feladatai
A kerület lakó lakosságának száma az év elején 222 ezer fő volt. az év végén - 228 ezer ember.
Az év folyamán 5,2 ezer ember született a kerületben. 2000 ember halt meg.
1) a népesség természetes mozgásának, forgalmának és gazdasági reprodukciójának együtthatói;
2) a lakosság vitalitási együtthatója;
3) a migrációs ráta.
Mutassa be a természetes növekedés és a migráció szerepét a kerület lakosságának kialakulásában.
A probléma állapotával tudjuk:
- a régió lakossága az év elején, SN = 222 ezer ember;
- a kerület lakossága az év végén SK = 228 ezer ember;
- az N = 5,2 ezer ember születési száma;
- a halálozások száma évente M = 2000 ember.
Határozzuk meg az átlag előtti népességet, a Krozh születési arányt és a Kmert halálozási arányt.
Az átlagos népességméret:
A Krozh termesztési arány:
A Kmert halálozási aránya megegyezik:
1) A lakosság természetes mozgásának együtthatóját a következő képlet határozza meg:
A népességforgalom együtthatója:
A népesség gazdasági reprodukciójának együtthatója:
2) A népesség várható élettartamának együtthatója:
3) A népesség migrációs együtthatója megegyezik:
4) A jelentéstételi évben a természetes növekedés (a születésszám meghaladta a halálozási arányt) miatt a népesség 14,2 fővel nőtt. a kerület minden ezer lakosa számára.
A jelentéstételi év folyamán bekövetkezett migráció miatt a lakosság száma 12,6 fő volt. a kerület minden ezer lakosa számára.
Vannak adatok a vállalkozásról (ezer rubel):
1) az ipari célú állóeszközök tőke termelékenységének dinamikája;
2) az elvégzett munka volumenének dinamikájának indexe;
3) az ipari célú állóeszközök értékének dinamikája;
4) a számított mutatók közötti kapcsolat;
5) az állóeszközök aktív részének termelési értéke termelési célokra minden évben;
6) az állóeszközök aktív részének az összes éven belüli összértékét;
7) a munka hatásának növelése a következők hatására:
a) az állóeszközök értékének változása;
b) az állóeszközök aktív részének arányában bekövetkezett változások;
c) a tárgyi eszközök aktív részének megtérülésében bekövetkezett változások.
1) A tárgyi eszközök termelési célú megtérülését az alábbi képlet határozza meg:
A bázisévben a tárgyi eszközök megtérülése volt
A tárgyévben a tárgyi eszközök megtérülése volt
A termelés állóeszközeinek tőkemérhetőségének dinamikája a következő:
2) Az elvégzett munka volumenének dinamikája indexe
3) A termelési céltartalék értékének dinamikája indexe megegyezik
4) közötti kapcsolat a dinamika az index kiszámítása az eszközök megtérülési, a munka mennyisége végezni, és a tárgyi eszközök értéke termelési célokra a következő:
5) Az állóeszközök aktív részének termelési célú megtérülését az alábbi képlet határozza meg:
A bázisévben a tárgyi eszköz aktív eszközeinek hozama termelési célokra a következő volt:
A tárgyévben a tárgyi eszköz aktív részének megtérülése ipari célokra a következő volt:
6) Az állóeszközök aktív részének a bázisévben a teljes értékben való részesedése a következő volt:
Az állóeszközök aktív részének az összesített értéke a tárgyévben a következő volt:
7) A jelentéstételi évben végzett munka volumene abszolút növekedése a következő volt:
Az állóeszközök értékének változása hatására végzett munka volumenének növekedése a következő volt:
Az állóeszközök aktív részének részesedésének változása hatására végzett munka volumenének növekedése a következő volt:
A tárgyi eszköz aktív eszközeinek megtérülésének hatására végrehajtott munka volumenének növekedése:
1. A tárgyévben elvégzett munkálatok mennyisége a tárgyi eszközök értékének változása miatt növekedett.
2. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a tárgyévben csökkent a tárgyi eszközök aktív részének eszközei megtérülése.