Lap (Lermontov)
A tölgyfa levele elszakadt a fáról
És a kanyargó vihar irányába repült a sztyeppre;
A hidegtől, a hőtől és a bánattól megfázott és elhalványult
És végül elérte a Fekete-tengert.
A síkfa fekete tengere fiatal,
Suttogó szélével, a zöld ágak simogatásával,
Paradicsomi madarak a zöld ágakon;
Énekelnek a tenger király-lányainak dicsőségéről.
A vándor pedig a síkfa gyökeréhez fészkel;
Egy ideig hosszú ideig mélyen védett,
És így mondja: "Egy szegény tölgyfa levél vagyok,
Egészen addig, amíg az érettem és nőttem fel az országomban.
Egyedül és cél nélkül a fényben, amit hosszú ideig viseltem,
Árnyék nélkül árasztottam el, alvászás nélkül nyugszom.
Fogadja meg az idegen a smaragdja levelei között,
Tudom, hogy sok a bölcs és csodálatos mesék. "
- Mire van szükségem neked? Válaszolja a fiatal platátot. -
Poros és sárga - és az újak nem frissek.
Sokat láttál - miért mondjak el neked történeteket?
A fülem már régóta kimerült és a paradicsomi madarak.
Menj előre, ó, vándor! Nem ismerlek!
A nap szereti, virágzik és ragyog.
Az égen itt szétszedtem ágakat a szabadban,
És a gyökereim mossák a hideg tengert.
Megjegyzések szerkesztése
420. OZ. 1843, No. 6. - - Pec. a GPB autogramján, Zap. könyv. Black. autogram - GPB. Line „amíg az idő megérett I”, „Egy és cél nélkül” jár a ballada „duma” (368), és a kép egy fiatal platánok tekintik leküzdése érdekében magány más alapon, egy másik környezetben. NGChernyshevsky a „Mese a történet” újraértelmezett kép egy fiatal platánok a Lermontov a „levél” társítanak vele gondolkodik a sorsa Oroszország, az erők, hogy hozza neki egy fényes jövő (Chernyshevsky NG Full. Cit. Op. M . 1949. V. 12. P. 274-275). Naidich EE Notes // Lermontov M. Yu Complete Poems két kötetben. - L. szovjet író. Leningrád ága, 1989 - T. 2. Költészet és versek. 1837-1841. - P. 82