A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átmenetének törvénye
Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
Az ellentétek harca a változás belső forrása, beleértve # 822; a fejlődés vezető oka. Amikor a fejlesztési mechanizmusokról kérdezik, hogyan történik ez a helyzet, a mennyiségi változásoknak a minőségi és a visszaadott válaszokra való átmenetének törvénye.
A minőség egy objektum belső bizonyosságának jellemzője, alapvető tulajdonságainak egysége. Az objektum egyéni tulajdonságainak figyelembevétele, tekintet nélkül az összefüggésükre, csak az objektum minőségének bizonyos aspektusait tárja fel, és nem teszi lehetővé az objektum szerves jellegének megszerzését. A tárgy minősége csak egy integrált tulajdonságkészlet. Az alapvető tulajdonságok tárgyának elvesztése azt eredményezi, hogy az objektum elveszti minőségét, megszűnik önmagának, vagyis minőségi szempontból másképp alakul.
Egy objektum mennyiségi meghatározottságát az objektum alkotóelemeinek összehasonlításával hozza létre. Az objektív-valós világ minden mennyisége bizonyos mértékű mennyiség.
A kiterjedt és intenzív értékek mennyiségi jellemzői. A kiterjedt mennyiség magában foglalja a mennyiségek additivitását (a mennyiségek tulajdonságai, amelyek abból állnak, hogy a teljes objektumnak megfelelő érték értéke megegyezik a részeknek megfelelő mennyiségek összegének összegével az objektum részekre történő felosztása esetén). Például a hőt, térfogatot, területet - mennyiségi szempontból a hozzáadható mennyiségek jellemzik. Nem adduciális értékek - hőmérséklet, fajsúly, térerősség egy ponton stb. Az intenzív értékek értéke nem határozható meg közvetlenül. Az ilyen mennyiségek mennyiségi bizonyosságának megállapítása érdekében előzetesen hivatkozni kell a kiterjedt mennyiségekre. Például egy tárgy hosszúságának vagy az objektumok közötti távolság meghatározásához először meg kell jegyeznie a hosszmérést (centiméter, hüvelyk, hüvelyk, stb.), Vagyis kiterjedt értéket. A hőmérséklet meghatározásához olyan értéket használunk, mint egy fok, valamint a hőmérsékleti méretek (Celsius, Reaumur vagy Fahrenheit).
A minőség és a mennyiség közötti elválaszthatatlan kapcsolat, egységük filozófiában fejeződik ki az intézkedés fogalmával. Az intézkedés e minőség megőrzése egy bizonyos intervallumon belül a témában, a folyamatban, a jelenségben bekövetkező mennyiségi változásokkal. Tehát egy adott anyag esetében van egy hőmérsékleti tartomány (kvantitatív jellemző), amelyen belül ez az anyag szilárd marad (bizonyos minőségi állapot jellemzi). Ezen időintervallum határain túlmutatóan az anyag minőségi új állapota keletkezik - folyadékká válik, és ez az állapot egy bizonyos hőmérsékleti tartományban is megmarad. A hőmérséklet további emelkedése gázállapotot eredményez, amelyhez szintén van egy intézkedés. Ennek az intézkedésnek a kiutazása az anyag termikus bomlásához vezet, megszűnik önmagának, és minőségi szempontból más objektumgá válik. Az egyik minőségről a másikra történő áttérést az intézkedéshatárnak nevezik.
Ez a példa illusztrálja a mennyiségi változások átmenetét a minőségi változásokra. Amint az a példaből látható, az átmenet egy régi minőségről egy újra, amikor túlmegy egy intézkedés határain, hirtelen történik. Az új minőségbe való átmenet során megtörik a fejlődés fokozatosságát. A folyamatos mennyiségi változásokat a tulajdonságok hirtelen változása váltja fel.
Vannak olyan ugrások, amelyek különösen gyors tempóban fordulnak elő (robbanásveszélyes típusú ugrások), és a fokozatosan felugró ugrások. A fenti példa robbanásveszélyes típusú robbanásokat jellemez. Az ilyen ugrások további példái: a test mechanikai megsemmisülése ütközés következtében, rezgés rezgés erősítés, új kémiai vegyületek kialakulása, termonukleáris robbanás stb.
A fokozatos átmenet egy új minőség felé, a fokozatosság ellenére a régi és az új tulajdonságok közötti megkülönböztetés meglehetősen különbözik, bár az új régitől elválasztó határok homályosan, elmosódottan fejeződnek ki. Ugyanakkor az új minőségre való áttérés viszonylag kevés időt vesz igénybe azokhoz az időközökhöz képest, amelyeken belül ez a minőség megmarad. Ez a körülmény indokolttá teszi a "ugrás" kifejezés használatát az új minőségi fokozatos átmenetre. A fokozatos ugrásra példa a naprendszer felépítése egy protoplanetáris felhőből, az éghajlatváltozásból, az antropogenezisből, a burzsoá termelési viszonyok kialakulásából,
A negáció tagadásának törvénye
A fejlesztési folyamat, mint egy alapvetően új átmenet, nem lehetséges a régi elszáradása nélkül. A régi elutasítja az új, de a jövőben ez az új fék a fejlődés, és tagadják. A világban végtelen láncolat van. A változás egyes szakaszaiban minőségi új objektumok és folyamatok jelennek meg.
A dialektikus megtagadás a régi és egy új helyettesítését jelenti, amelyben az új állapotban minden pozitív és képes a régi állapot további fejlődésére. A metafizikai megtagadás feltételezi a régiek teljes megsemmisítését és annak valamivel teljesen új, a múltéhoz nem kapcsolódó dolgokat. A valóságban sem a természetben, sem a társadalomban, sem az emberben nincs ilyen dolog.
Ie A negáció dialektikus megértése nem zárja ki, hanem feltételezi a fejlődés folytonosságát. A régi létezésének megszakítása érdekében az új elnyeli a régiben levő pozitívumot, amit meg kell őrizni, meg kell őrizni a további fejlődéshez. Egy új társadalom csak a régi társadalomtól kapott alapon tud felmerülni. Természetesen nem minden a múltban használható az új körülmények között, de csak az életképes, ami tovább fejlõdhet és hozzájárulhat a haladáshoz.
A fejlődés folyamán visszatérhetünk a régiekhez, bár ez nem szó szerinti megismétlése. Ebben az esetben a régi helyett az új (az első negáció), akkor az új negáció (második negáció) következik be. Mintha visszatérnének a régihez, ami valamilyen új szintre, megváltozott körülmények között zajlik, ez a visszatartás formája az új pozitívumban, ami a régiben volt.
Így az ősi kultúrát megtagadja a középkori kultúra, melyet a reneszánsz kultúrája váltott fel, amely bár az ősi kultúra számos jellemzőjét reprodukálja, egyfajta minőségi új stílust képez. Az ókorral kapcsolatos érdeklődés szervesen összekapcsolódik a népi kultúra iránti vonzattal. A reneszánsz emberek nem csak hisznek az ember kreatív lehetőségeiben, hanem az embernek a létezés legmagasabb elveként.
Az eljutott szakaszok részleges visszatérése néha a megismerés folyamatában történik. Így H. Huygens fényhullámelméletét I. Newton korpuszkuláris világosságelmélete elutasította. Később, a kvantumhullám dualizmusának keretei között a fény hullámkoncepcióihoz való visszatérés történt, de nem a klasszikus fizika főáramában, hanem a kvantummechanika fogalmával kapcsolatban.
Gyakran a törvény természetes állapotban való megnyilvánulásának támogatása érdekében egy példát adnak a gabonára. A talajban termesztett gabona már nem ilyen. Már egy üzem. Amikor a tüske nő a száron, amely magában foglalja az új termés, a szár nem tagadható, ami életet adott sok új szemek. Nem csak a múltra való visszatérés, hanem a magasabb (ha csak kvantitatív) fejlettségi szint emelkedése. A fenti példák lehetővé teszik számunkra, hogy láthassuk, hogy a negáló tagadás törvénye a spirális fejlődést jellemzi, vagyis visszatér a régi, de új, magasabb kvalitatív fejlettségi szintre.
Többdimenziós és többdimenziós fejlesztési folyamat.
A fejlődés nem folyamatos fejlődés. Amint korábban már említettük, a fejlődés a növekvő szervezeti fokozattal és a lebomláshoz, bomláshoz, bomláshoz vezető csökkenő ághoz kapcsolódik. Ugyanazt a folyamatot jellemezhetjük a progresszív és a regresszív változások, ha másképpen tekintjük.
A szinergetika lehetővé teszi számunkra, hogy kidolgozzuk a folyamat matematikai modelljét, figyelembe véve a fejlődő rendszerek változásainak nem lineáris jellegét és figyelembe véve a különböző fejlődési utak lehetőségét. Hangsúlyozzuk, hogy nem beszélünk senkitől, hanem nagyon határozott pályáról. Ezért a szinergetika indeterminizmusának nincs alapja. Általánosságban meg kell jegyezni, hogy a modern tudomány megerősíti a dialektika eszméinek heurisztikus jelentőségét, és a fejlesztési folyamat megértését konkretizálja a fejlődő rendszerek önszerveződésével kapcsolatos ötletek fényében.
1. Mi a ellentét a fejlődés dialektikus és metafizikai koncepciójával?
2. Mik a dialektika alapelvei?
3. Milyen formában valósulhat meg a jelenségek egyetemes kapcsolata?
4. Milyen jelek jellemzik a fejlesztési folyamatot?
5. Nevezze meg a mozgás alapvető tulajdonságait.
6. Melyek az anyag mozgásának fő formái?
7. Magyarázd el, mi a magasabb mozgási formák irreverzibilitása az alsóbb formákhoz.
10. Mi a determinizmus és az indeterminizmus?
11. Adjon példákat a dinamikus és statisztikai törvényekre.
12. Mi közli az ellentétek egységének és küzdelmének törvényét a mozgalom és a fejlődés forrásáról?
13. Mit jelent a mennyiségi átmenet törvénye a fejlesztési folyamat mechanizmusáról?
14. Melyik kérdésre adódik a negáció tagadási törvénye a fejlesztési jellemzőkben?
15. Adjon példákat a dialectika alapvető törvényeinek működésére a szakmai tevékenységében.
16. Mutassa meg például egy többdimenziós és többdimenziós fejlesztési folyamat lehetőségét.