munkajog
II. Az alapvető munkajogi elvek Oroszország
1.§ fogalma a munkajogi elvek és jelentésük
Az alapelvek nem merülnek fel csak úgy. Ezek tükrözi objektíven meglévő kapcsolatokat az emberek között, a termék az emberi tudat. Ugyanakkor a jogi elveket kell különböztetni az igazságosság, amely kifejezi az értékítélet az emberek általánosan kötelező magatartási szabályokat. Jogelveket tartalmaz ötleteket, amelyek vagy már a jogszabályokban, sem formájában külön általános rendelkezések (normák, alapelvek). Vannak rögzítve az Alkotmány, nyilatkozatok, törvények, vagy egy rejtett formában tükröződnek a tartalmát sok előírások szerint. A jogelvek különösen nyilvánvaló objektív törvények a társadalmi élet, hogy meghatározzák az általános irányát és jellegét a jogi szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy elkerüljék szubjektivitás jogpolitikai.
Ők élvezik a fedezet, és biztos, hogy egy szabályozási érték stabil, koncentrált, mindig kifejezik a lényegét nem egy, hanem sok csoport joggal.
Következésképpen, az elvek a munkajogi kifejezve, a törvényhozás vezérelve jogpolitikai területén szervezés, valamint a dolgozók és az általános tájékozódás a fejlődés a rendszer jogi normák.
§ 2. Általános jellemző (üzleti) munkajogi elvek
Meghatározott Art. 2 LC RF elveket nyilvánulnak meg a különböző intézetek munkajog. Némelyikük meghatározott vonatkozó jogszabályok a munkaviszonyra, mások - az időszak a munkaszerződés. A munkát tárházát szabvány védelmét célzó munkavállalók jogainak minden szakaszában a munkaviszony.
Az alapelv munkajog - a szabadság elve a munkaerő. Ez az elv valósul meg a különböző jogi normák, kezdve a megjelenése munkaügyi kapcsolatok és a véget annak megszüntetését. A szabad munka azt jelenti, hogy csak egy állampolgár határozza meg, ahol ő bizonyítani tudásukat és képességeiket. Meg lehet kezdeni a munkaviszony a munkáltató vagy tenni bármilyen más üzleti törvény nem tiltja a gazdasági tevékenységet. Szabadsága munka jobb és nem vesznek részt a munkaerő. Labor szabadság összeegyeztethetetlen a diszkrimináció és a kényszermunka. Csak az egyén azon képességét, saját üzleti érzéket, tudás és tapasztalat kell tekinteni, mint a munkaszerződés és munkahelyi előmenetel.
Így szerint Art. 3 RF Mt. mindenkinek egyenlő esélye van gyakorolhassák munkaügyi jogokat.
Azon személyek, akik úgy vélik, hogy a diszkrimináció ellen a munkahelyeken, kérheti a szövetségi munkaügyi felügyelet és (vagy) a bíróság a jogorvoslati elszenvedett vagyoni kár- és erkölcsi kárért.
Mt. megkülönbözteti a megkülönböztetés tilalmát a munkahelyeken egy külön cikkben. Ez hangsúlyozza a egyik alapvető munkajogi elvek - a diszkrimináció megszüntetése a foglalkoztatás és munkavégzés szerepel az világára vonatkozó alapvető elvekről és munkahelyi jogokról. Ez a nyilatkozat kötelező az állam - az ILO tagjait, függetlenül attól, hogy ratifikálják a vonatkozó egyezményeket.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma a munkahelyi célja annak biztosítása, hogy minden állampolgár egyenlő lehetőséget, hogy gyakorolják a munkaképességét. Csak az alkalmazottak üzleti mutatókra kell tekinteni, mint a munkaszerződés, és amikor a kifizető (más körülmények között) a munkaerő.
Munkahelyi diszkrimináció az alapja, hogy a fellebbezés a hatóságok a szövetségi munkaügyi felügyeleti rendszert a bíróság igényes a diszkrimináció megszüntetése. Okozott anyagi károk diszkrimináció, nem visszatéríthető. Az esetleges kártérítési és erkölcsi kárért.
Kényszermunka a következők:- megsérti a fizetési feltételek bér vagy fizetés nem teljes;
- kereslet kötelezettségek teljesítése a munkáltató által a munkavállaló, ha a munkavállaló nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, a kollektív vagy egyéni védőfelszerelés vagy munka fenyegeti az életet vagy egészséget a munkavállaló. Kényszermunka tilalma alkotmányos rendelkezés. Az Art. 37. Az Alkotmány kimondja, hogy a kényszermunka tilos. Ez azt jelenti, hogy senki sem kell dolgoznia a fenyegető büntetés. Mindenkinek joga van választani minden foglalkozás és a szakma és a jogot, hogy nem vesznek részt a foglalkoztatásban.
Megtiltó kényszermunka, art. 4. Az Mt. felsorolja a fajta munkát, amelyek nem tekinthetők a kényszermunka.
Ez a felsorolás kezdődik a munka, amelyet végre annak érdekében, hogy a katonai szolgálatot és az alternatív polgári szolgálat. Törvény értelmében a katonai szolgálatra polgárok, múló katonai szolgálat, a hadsereg tagjai. Amikor sorozás személy lehet irányítani alternatív polgári szolgálat. Elvégzett munka a katonai szolgálati vagy polgári szolgálat nem tekinthető kényszermunkát. Nem tekinthető a kényszermunkát végzett munka rendkívüli körülmények (baleset, tűz, árvíz, földrengés és egyéb vészhelyzetek amelyek veszélyeztetik az életét és megélhetését a lakosság). Sürgősségi törvény előírja, hogy kivételes esetekben kapcsolatos igény és rendelkezésre mentési és egyéb vészhelyzeti műveletek, mozgósítása épkézláb ember és vonzza a járművek e művek, szigorú megfigyelés a biztonsági szabályok. Minden elvégzett munka módjára érvényesítésének végrehajtható bírósági ítélet nem tekinthető kényszermunkát.
Között az alapvető munkajogi elvek Mt. magában foglalja a jogot a munkanélküliség elleni védelemhez és elhelyezés segítése. A jogszabály van jelentős mennyiségű jogszabály, amelynek célja a foglalkoztatás a polgárok. A jogot, hogy a munkanélküliség elleni védelemhez valósul meg a foglalkoztatási törvény és más jogszabályok.
Ez rögzíti fejezetben. 57 „Az állami felügyelet és ellenőrzés alatt betartását a munkaügyi jogszabályok és más normatív jogi aktus, amely a munkajogi normák” fejezet. 58 „munkaügyi jogok védelme érdekében a szakszervezetek.”
A jogot, hogy a tisztességes munkafeltételek nem valósítható meg anélkül, hogy a jogot, hogy a tisztességes bér. A jogot, hogy tisztességes bért az állam által garantált, amely meghatározza az intézkedéseket annak érdekében javítani kell a valódi tartalma a bérek, az értéke a minimálbér, amelynek székhelye az ország egész területén, és nem lehet csökkenteni vagy az Orosz Föderáció, sem a helyi hatóság, sem az adott szervezet .
Pay tőke hozzájárul a létesítmény egységes kritériumok meghatározása a bérek. Ez a méret függ a minősítési, összetettsége a munka, mennyiségi és minőségi munkaerő kiürült.
A béreket kell fizetni időben és teljes. Mt. előírja, hogy a szabályokat a munkáltató felelősségét elmulasztása kötelezettség időben történő kifizetése dolgozók.
Az alapvető munkajogi elvek érinti a dolgozók jogát, hogy részt vegyenek a szervezet vezetősége. Ez az elv fejeződik ki, amely a munkavállalók a jogot, hogy részt közvetlenül (közgyűlés), vagy azok képviseleti szervek (szakszervezetek) szabályozásában munkaügyi kapcsolatok alkalmazása előírásoknak.
Az Mt. tartalmaz jelentős számú nem kötelező szabványok, tükrözve a tendencia bővül a rendelet, mivel a kialakult piaci viszonyok az uralkodó szerződéses szabályozás a munkaügyi kapcsolatok összehangolása érdekében a munkavállalók érdekeit és a munkaadók.
A különleges helyet foglal a rendszer alapelveinek a jogi szabályozás a munkaügyi kapcsolatok veszi elvének tiszteletben tartása és védelme a munkavállalók jogait. Ez magában foglalja minden formáját dolgozók védelmét: létrehozása a munkáltatói felelősség megsértése a törvények és más normatív jogi aktusok (419. cikk a TC.), A teremtés szakosított szervezetek állami felügyelete és ellenőrzése alatt betartását a munkaügyi jogszabályok (cikk 353-369 TC.), Javítás, által okozott munkavállaló teljesítésével kapcsolatban a munkája feladatait (Art. 184, 237 TC), bírói védelmét a munkavállalók jogait, és mások.
Az alapvető munkajogi elvek, rögzített Art. 2. Az LC RF utal továbbá, hogy biztosítsa a munkavállalók jogainak a méltósághoz, a munkaviszonyt. Bármely jogellenes cselekmény vagy mulasztás a munkáltató, a munkavállaló okozott erkölcsi kárt, feltéve, hogy kompenzációt (Art. 237 LC RF).
Méltóságának megóvása a dolgozó a foglalkoztatási időszak által biztosított és vagyoni kártérítést. Az ilyen károsodás kompenzálja különösen amiatt, hogy a nem megfelelő készítményt a munkafüzetben tüzelési okok sértő alkalmazott méltóságát.
Így foglalt elvek Art. 37. Az Alkotmány és a művészet. 2. Az Mt. az Orosz Föderáció, kifejező alapelveit, az alapvető jellemzői a tartalmát a munkaügyi jogszabályok és az általános irányvonalát jogi rendelkezések Ugyanakkor mindezen elvek fejezik ki a normák az általános alapszabály vagy garanciákat a munkavállalói jogok.