Grammar a kínai nyelv
Ki? Mi az? Hol? Hol? Mikor? Miért? Van egy gyerek kérdéseket feltenni. Most megtudhatod, hogy kérdéseket tegyen fel a kérdő szava kínai. Hogyan? A nyelvtan a kínai nyelv nagyon egyszerű!
A nyelvtani szabályok a kínai nyelv №10
Kérdőszavak egyberaknak szó, hogy szeretnénk tudni
Ez a konstrukció kínálja a kérdő szavak eltér az orosz nyelvet. Az orosz kérdő szó gyakran helyezik az első javaslat, azaz a szórend lehet változtatni.
Ha kérdő szavak kérdő részecske 吗 a mondat végére nincs hozzárendelve.
Kérdőszavak
- 什么. - Shénme - Mi az? Mi az? (Helyettesíti a főnév vagy melléknév, lehet alkalmazni, amikor a szakma, vagy családi kapcsolat)
- 谁. - Shui - Ki? (Póttag fő)
- 几. - Jǐ - Mennyi? (Ha ez a szám legfeljebb 10)
- 多少. - Duōshǎo - Mennyi? (Ha a szám nagyobb, mint 10, vagy ismeretlen)
- 哪. - Nǎ - Melyik? (Ez helyettesíti a szó vagy 这 Ő 那)
- 哪儿. - Nǎ'er - Hol? (Helyettesíti a hely)
- 怎么 (样). - Zěnme (Yang) - Hogyan? Hogyan? (Helyettesíti határozószó)
- 呢. - Ne -, hanem (a végén egy mondat jelzi a válasz szükséges)
Továbbá, úgy kérdő mondat:
- 什么 时候? - Shénme shíhou - Mikor? Mikor?
- 为什么? - Wèishéme - Miért? (Helyettesíti határozószó)
Jellemzők és használata 几 多少
A javaslat általában szembesülnek a meghatározó szó.
Ha ezt használjuk 多少 a megszámlálható és megszámlálhatatlan tárgyakkal. Amennyiben az intézkedés szót használjuk (lásd 11. szabály), az azt jelenti, hogy mennyi a téma darabokban.
Kérdő szó 几 csak használni megszámlálható tételek, és csak a számláló szavak.
你 有 多少 杂志? - Hogyan jelentkezzen? (Ha nem is hiszem, hogy sokan lehetnek)
你 有 几 本 杂志? - Hogyan jelentkezzen? (Alig több, mint 10 alkalmazott intézkedés szó)
老师 有 多少 学生? - Hány diák a tanár? (Ezek nyilvánvalóan több, mint 10)
这些 杂志 多少 钱? - Mennyit (szó Mennyi pénzt), ezek a magazinok? (Money - tárgyát megszámlálhatatlan)
Jellemzők és használata 哪 什么
Kérdő névmás 哪 magában foglalja válogatott kaphatók. Azaz lehet fordítani, mint: „Melyik ezeket az elemeket?”.
Ezért együtt alkalmazzuk megjelölésével száma (ha a tárgy több mint egy), valamint az intézkedés szót.
哪 两 本书? - Melyek a két könyv? (A rendelkezésre álló készlet)
A kérdés szó 什么 nem jelenti a választás lehetőségét. Ez kerül közvetlenül előtte a szót.
Jellemzők használat 呢
Kérdő részecske 呢 segít fogalmazná nem teljes kérdő mondat fordította le „és”.. Részecske 呢 mindig kerül a végén a mondat.
Részecske 呢 nem olyan, mint a részecske 吗, és ezért nem használják a közös területeken (4. szabály).
A legegyszerűbb módja, hogy a szabály a használatát a részecske 呢 lehet érteni a példák:
我 爱吃 吹过, 你 的 朋友 呢. - Szeretek enni gyümölcsöt, és a barátod?
Példák a használata kérdés szava kínai nyelvtani
- 这 是 什么 (zhe shì shénme?) -? Mi ez?
- 他 是 谁 (TA shì Shui?) -? Ki ő?
- 她 是 什么 人 (TA shì shénme Ren?) -? Ki ő a szakma?
- 谁 吃 我 弟弟 的 水果?
Shui Chi wǒ Didi de shuǐguǒ?
- Ki eszik a gyümölcsöt a bátyám? - 你 吃 谁 的 水果?
Nǐ Chi Shui de shuǐguǒ?
- Kinek gyümölcsöt enni? - 你 吃 什么?
Nǐ chi shénme?
- Mit eszik?
- 谁 在 中国 看见 她?
Shui Zai zhongguo kànjiàn tā?
- Ki látta Kínában? - 你 为什么 在 中国 看见 她?
Nǐ wèishéme Zai zhongguo kànjiàn tā?
- Miért látod Kínában? - 你 在 哪儿 看见 她?
Nǐ Zai nǎ'er kànjiàn tā?
- Hol láttad? - 你 在 中国 看见 谁?
Nǐ Zai zhongguo kànjiàn Shui?
- Akit látott Kínában?
- 你 什么 时候 读 了 这 本书?
Nǐ shénme shíhou dule zhe Ben Shu?
- Ha olvasod ezt a könyvet? - 你 为什么 星期日 读 了 这 本书?
Nǐ wèishéme xīngqírì dule zhe Ben Shu?
- Miért olvasod ezt a könyvet a vasárnap? - 你 星期 几 读 了 这 本书?
Nǐ xīngqí jǐ dule zhe Ben Shu?
- Mi a hét napja elolvassa ezt a könyvet? - 你 星期日 读 了 什么?
Nǐ xīngqírì dule shénme?
- Mit olvas vasárnap? - 你 星期日 读 了 哪 本书?
Nǐ xīngqírì dule nǎ Ben Shu?
- Milyen könyvet olvasol vasárnap? - 你 怎样 用 这 本 词典?
Nǐ zěnyàng Yong Zhe Ben cídiǎn?
- Hogyan kell használni ezt a szótárban?
(A tankönyv Koshkin AP „elemi nyelvtan a kínai nyelv”)