autonóm etika
Nagy Szovjet Enciklopédia (BES)
Irod N. Lange története erkölcsi eszmék a XIX., St. Petersburg 1888 ch. 1; Mirtusz D. erkölcsi autonómiáját Kant és Nietzsche, St. Petersburg. [1905]; Drobnitsky OG Kuzmina TA kritikája a modern polgári etikai fogalmak, M. 1967. 33-66, 77-82, 100-41, 184-218, 240-53, 271-306, 337-48.
OG Drobnitsky.
Autonómia és heteronómia ETIKA
(Görög autos - maga és heleros - a) - gyakori típusa az etikai elmélet. A. e. megjeleníti az erkölcsi fogalmak belső veleszületett, a priori erkölcsi kötelessége. Ennek alapja az az elv, hogy az erkölcs alapja a morális cselekvés tárgyát. Az ember maga teremti erkölcsi törvény, míg ez teljesen mentes minden külső befolyástól. Ellentétes etikai fr. materialisták a 18. században. elképzeléseit e. Kant kidolgozott „A gyakorlati ész kritikája”, amelyben támogatta az elvet autonómiájának erkölcsi magatartás. Kontrasztok A. e. G. e. levezeti az erkölcs egy extra morális okokból. Ezeket a külső tényezőket is figyelembe kell állami törvények, parancsolatok, a vallás, és az ilyen motívumok önérdek, a keresés a profit, és mások. A fajták G. e. polgári teoretikusok közé etikai hedonizmus eudemonism, utilitarizmus, to- alapozzák erkölcsi elvek, illetve a törekvés az öröm, a boldogság, és előnyös lesz nek- al. rendszert. Cm. Sp. Marxizmus dilemma autonómia és újra teronomnosti hamis, történelmileg korlátozott. Ez alapján az ellenzék az objektivitás. Kormányzati és szubjektív meghatározói erkölcs.