Olvassa online könyv készítés bandryuka - és
A Kolbintsev
Mitől Bandryuka
A. KOLBINTSEV (Tashkent)
MITŐL BANDRYUKA?
Professzor AE Voslavsky több órán át tartott a vizsga elméleti csillagászat.
A nagy ablakok közönség öntjük a fényes sugarak a tavasz V Ez volt fülledt, Well ugyanaz egyre érezhetők fáradtság. Egy bizonyos ponton E. Arkagyij érezte magát ellenállhatatlanul álmos. Erőfeszítés Ledobta megragadta volt álmos kábulat, és körülnézett.
Válaszként az utóbbi készül a diák. Ott ült egy távoli asztal, és úgy tűnt, Voslavskomu, nem sok érdeklődést nézi a jegyet előtte. Szál göndör, fekete haja a vállára, egy vastag műgyanta szakáll szinte az egész arcát, látta csak az orr és a szem zöldes szemüveget.
„Nos lohmach - gondolta Voslavsky -. Valami, amit nem vette észre, de ha ő az utóbbi időben nőtt a fényűző haj, anyja és rokonai, nem tudom.”.
A hallgató úgy érezte, a tanár meg, izgett, oldalpillantást, aztán megint eltemetve valahol.
"Shpargalit, vagy mi?" - E. Arkagyij gondolta, és azt mondta:
- Nos, fiatalember, készen állsz?
- Igen, én vagyok, sőt, régóta készen - mondta Shaggy.
- Ebben az esetben kérjük. - felkéri Voslavsky.
A hallgató közelebb ért, valahogy nem nagy tisztelettel fordult be a kezét a jegyet, és nem nézett rá röviden, de a lényege válaszol az első két kérdésre.
- Tehát - tette jóvá Voslavsky elérte a rekord könyv - és még mi?
- Evolution of the Universe - furcsa módon nézi a tanár, a tanuló válaszolt.
A diák, mintha bizonytalan, tétovázott, aztán beszélni kezdett. Az első néhány mondat professzornak, hogy megértsék, majd elkezdett valamit érthetetlen.
Hogyan Fain professzor, hogy megértsék a jelentését a történet, de nem értem.
A hallgató nézett rá:
- De professzor, ez az, amit csinálok. Azt mondani, hogy. - És ismét kezde a közölt valami furcsa.
- Jól van, elég! - Nem tudtam ellenállni Voslavsky. - Fogadok, hogy három és. jó szerencsét! - És ő eltolta a naplóval.
- Mert mi, a három? - sértődötten kézzel diák.
- Egy másik köszönöm mondd! Kimondott itt. Te nem készül a vizsgára?
- Miért nem kész? Beszéltem a legutóbbi beadványát alakulására vonatkozó univerzumban. Sajnálom, de talán nem érted őket?
- Milyen. - Voslavsky megdöbbent és gondolat: „Ez bunkó!”
- Képzeld - folytatás diák -, hogy hirtelen abba az egyik iskola a korai középkorban, vagy az ókorban, és lett volna ott beszélni a látnivalók, a szerkezete és alakulása az univerzum, hogy van jelenleg. Gondolod, hogy megérted? Kizárt! Akkor egyszerűen csak kell venni egy őrült. Valami hasonló történt most velünk.
- Nem mondod! - kiáltott fel Vostavsky. - Szóval, akkor most kifejtett ilyen élvonalbeli előadás ebben a kérdésben, hogy ők túl a megértés? De bocsásson meg, hol vagy? Talán jön a jövőben? Ne ossza meg a titkos, vagy szeretné, hogy is elviszi egy őrült?
- megmutatom neked a titkot, egyetemi tanár, - mosolygott kissé bozontos. - Én nagyon a jövő időt, én meg a huszonharmadik században. Befejezem doktori iskola. A témám - történeti fejlődését kozmológiai elképzelések. Egy rövid ideig kaptam egyetemünk egy időgépet, és itt vagyok anyaggyűjtést a különböző történeti korszakok. Elnézést, professzor, hogy vette az időt, de nagyon szerettem volna beszélni veled. Különösen Munkám szentelni egy egész oldalt a munkálatok.
- Köszönjük! - mondta Voslavsky. - egy egész oldalt, azt mondod? Nos, köszönöm! És mondd, hogy nem vesz részt intézetünk KVN? Ó, nagyon eredeti próbál kijutni. Ott, akkor valószínűleg kap öt pontot találékonyság.
- Nem hiszel nekem? - meglepett bozontos. - De mondom az őszinte igazság!
- Go! - Már néhány irritációt Voslavsky mondta.
- Jó! - szenvedélyesen beszélt Shaggy. - Bebizonyítom! Most veletek vagyunk. - Elővett egy fekete doboz, és elkezdte nyomni a gombokat, valahol máshol. Nos, például a hatodik században! Elnézést, professzor, ebben az esetben nem kell sok időt, meg fog történni a nulla szegmensben a kor.
A közönség megingott gyengéden, és minden kezdett elveszti alakját, fade, egyre fehéres köd áramlott nagy sebességgel. A Voslavskogo elkápráztatta a szemét, úgy tűnt neki, hogy ő repül, körözött, a végtelen mélységbe.
Azonban a csökkenés megállt hamarosan. Voslavsky érezte magát, mint állva szilárd talajra, és kinyitotta a szemét. Ők egy négyszögletes udvar veszi körül, a magas fal készült nagy blokkok vágott kő. A fény alatt porticoes, díszített oszlopok és faragott alabástrom dísztárgy, márvány szobor ábrázolja a súlyos idősebb férfiak.
Az udvar körül egy kis medence elgondolkozva ballagott az emberek tágas és világos pelerin, és sarut a csupasz lábát.
- Hol vagyunk? - kérdezte zavartan Voslavsky van bozontos.
- Csitt! - mondta. - Mi hirozeytsev iskola. Most már csak a vizsgák.
Ekkor a bal oldali folyosón thickset férfi egy igen komoly arcot. Mogorván nézett körül a közönség, ő szegezte a Voslavskom és társait:
- Gyerünk, menj!
Félhomályos folyosón vezette őket a folyosón keskeny reszelt ablakok. A falak díszített Megkönnyebbülésére képek fantasztikus szörnyek, úszik a csillagos ég, és bonyolult titokzatos jeleket.
A bejárattal szemben az emelvényre ült a fontos fehér szakállas öregek. Ezek lustán kortyolgatva egy kékre festett tálak sárgás italt. A csarnokban volt néhány diák, akik készülnek a választ. Szívódik fel magukat, koncentráljuk súgott valamit tenni sima kéz mozgását.
- Tehát - mondta az egyik vén, mögötte a kupát. - Ugyan, fiatalember - nézett Voslavskogo - mondja néhány. e. Igen, ez az, ami Bandryuka amikor fiatalabb Feka podnimaeg bal lábát?
Voslavsky nem hitt a fülének.
- Mit mondtál? - kérdezte.
Idős, viszont néztem rá:
A többi vének nézett kamatmentesen Voslavskogo, hogy továbbra is egy korty italt.
Arkagyij E. észrevétlenül váltogatta a lábait, közelebb Shaggy.
- Mi a fene? - sziszegte halkan. - Mi Bandryuka? Feka Mi az? Mit jelent mindez?
Shaggy lehajtotta a fejét, és nem nézett Voslavskogo, mondta csendesen:
- Tippek kérdezik, professzor? Tehát, ez nem ostobaság. Ez mitológiai karakter a cselekmény, egyfajta kifejezése kozmológiai elképzelések az idő. Többek között van egy nagyon érdekes találgatások a Naprendszer és az összes.
- Istenem! - nyögött Voslavsky. - Nos, mit jelent ez a legtöbb Bandryuka?
Shaggy semmitmondó vállrándítással. Ezen a ponton, a fehér szakállas öregember ismét megszólalt:
- Látod - mondta bizonytalanul Voslavsky - I. hogy úgy mondjam, lehet általánosságban mondani, a szerkezet a Naprendszer, a galaxis, mintegy azok alakulását. Valószínűleg lesz érdekelt, hogy tudja, hogy az összes bolygó a mi rendszerünk forog a nap körül. Ez egy tudomány ma már biztosan megállapítani. És a Föld gömb alakú, és.
- Mit motyog? - dühösen kérdezte az egyik vén.
- Azt is kifejezetten kérte - mintegy Bandryuku! - egyéb szakállas mondta. - Nem tudom, csak szóljon! - És ő tapsolt.
Mogorva szolgája közeledett.
- Gyerünk, csökkentve azt a medence, de a következőképpen számolható, de máskor figyelj bölcs. És te - mondta a fiatal egy rózsaszín tunika, mondd ennek a tudatlan, ami Bandryuka?
Ő élénken ugrott a terem közepén és zörgött:
- Ha a fiatalabb Feka felemeli a bal lábát, Bandryuka előrehalad és lehajolt, húzza ki.
A vének bólintottak elégedetten. Voslavsky hallottam, hogy azt mondta élénk fiatalok; Miniszter durván bevonszolta az udvarra, húzta a medence, és hozott egy márvány korlát, ügyes mozgás lehúzta a ruháját, és vette a falnak támaszkodva a medence egy csomó rúd. Tompított őket a víz, meglendítette élesen.
Arkagyij E. lehunyta a szemét, de az utolsó pillanatban észrevette, hogy milyen szőrös kétségbeesetten tolta gombok a fekete fiókot.
Erős és forró csapást esett a lágy szövetek professzor, aki görcsösen az egész testet, és. Felébredtem!
Leült az íróasztalához egy ismerős közönség. A borzongás kúszott hideg rémület.
„Szükséges, - E. Arkagyij gondolta - először életében elaludt a vizsga senki nem vette észre.?” Óvatosan benézett a közönséget. Az utolsó megmaradt diák a gondolataiba merült át a jegyet.
„Huh, ördög, forró átkozott! - gondolkodtam Voslavsky -. És elaludt, ez talán egy pár másodpercig, és azt álmodta, hogy az ördög TE Bandryuka, Feka Baromság.!” - Felemelte a székében.
- Nos, fiatalember, készen állsz?
- Igen, igen, - sietve mondta a diák, és leült közelebb. Azt felelte gyorsan, pontosan, de vakon, segítségével néhány már nagyon jól ismeri a hosszú elcsépelt szavakat és kifejezéseket.
Voslavsky érezte növekvő benne unalmas hatású.
„Hülye - úgy gondolta - megjegyezni az összes tankönyv és helyek, nem veszik észre, ez is igaz, nem fantáziál arról huszonharmadik században.!”
Arkagyij E. fáradtan legyintett, és félbeszakította. Elnyomott egy ásítást, tettem az első három, és megadta a tanuló-nyilvántartás. Ránézett az értékelési és fáj zabasil:
- Mert mi, három, professzor? Elmondtam neki mindent.
De látva egyértelműen megvető pillantást Voslavskogo csendben sétált a kijárat felé. Közönség kinyitotta az ajtót, megfordult, és hirtelen megkérdezte mosolyogva:
- Mondja, professzor, de mi az, ami Bandryuka? - És ment gyorsan.
Voslavsky második ült döbbenten, majd az ajtóhoz futott. Egy hosszú, fényesen világít a tavaszi napsütésben folyosó üres volt.
Page 1 A könyv >>>