Remélem, hogy megfeleljen
Köszönöm minden barátomnak, és csak az olvasók, akik hallgatták a rövid történet szerelemről!
Emlékszem én a történelem és a kitalált nekem semmilyen kapcsolat nincs!
Miután egy utat a tenger, mi Zhenya beleegyezett, hogy találkozik egy kávézóban „Színház”. Mi oda jártunk és gyakran látogatott. Ez volt a kávézóban. A kijelölt időben, jöttem egy feltételes hely, de Jenny nem volt ott. Ő soha nem volt késő a találkozón. Leültem a kedvenc asztal és várt. Vártam, amíg az este, de nem jött. Próbáltam hívni, de ő nem volt elérhető. Az ideges, hazamentem, és gondoltam végig - „Mi történhetett Valószínűleg valami komoly?”.
Ezen a napon a munkahelyemen voltam, és mint mindig hallgatott rádiót. Ebben az időben, énekelnek kérésére hallgatók. Leültem, és gondoltam a felesége. Előtt eszembe jutott a szavakat a hangszóró -
„És most elvégzi a kérelem egy dal Yuri Antonnova-” Mirror „A köszöntés nem nagyon szokás szerint -.” Eugene kedvence, ha hallasz, én még mindig nagyon szereti, megvan a legszebb és legkedveltebb „Én nem! hinni a fülemnek, hogy az én Jack küldte a hírt. tudta, hogy ezúttal én hallgatni a rádiót „Mayak”.
Könnyek folyt patakokban az arcomon, és azt mondta hangosan, - „Jack, hallom és Genia is még mindig tetszik nagyon!” És azt gondolta: - „De meg kell fizetni mindent ebben az életben.”
Saját talizmán adni a tenger, mindig velem volt. Azt tartotta a kezét, ez a kis kő egy lyuk, hogy csatlakozik hozzám a legboldogabb idő. És Yuri Antonov énekelte a pesnyu- Zhenya mindig énekelte. És ezek a szavak, „Elmegyek tőletek, hogy van” - volt, hogyan felel meg a reményt, ez minden. Abban a reményben, hogy jobban élnek, mint nélküle.
Kedves Valya, nagyon köszönöm, hogy olvassa a történeteket! Te olyan jó írt nekem szíve jó! A szavak és meleg szeretettel írt!
Azt akartam, hogy a happy end a történet. De ez valószínűleg
Nem érdekes, hogy az olvasó! Veszem akkor szeretettel, Sasha.
