Nyilatkozat az állami szuverenitás a RSFSR a június 12, 1990 g
Ez a fajta nyilatkozatot tettek nyilvános legitimitását. Úgy fogalmazott elvek szükséges az állami és jogi fejlődés az ország; hajlamosak hirdetik egy új fogalom, amelyet az állami fejlesztési elvek szükséges valamennyi politika ezen a területen; és meg kell felelni a vonatkozó jogszabályok.
A források az alkotmányos jog hatálya csak a Magyarország területén szervezetek közé tartoznak, mindenekelőtt az alkotmány és törvények más köztársaságok a Szövetség elfogadott jogalkotási (képviselő) szervekkel. Ezek az előírások tartalmaznak szabályokat általánosított formában rögzítéséről jogállását a Szövetség, a kompetencia, a szerkezet a hatóságok és az önkormányzatok.
Alkotmány és törvények más köztársaságok a szövetség meg kell felelniük a magyar Alkotmány és a szövetségi törvényeket. Kapcsolatban más szabályozó jogi aktusok által hozott Föderáció hatóságok alkotmányok és charter magasabb jogi erővel, és egyéb előírások nem lehet ellentétes velük.
Forrásai alkotmányjogi is a nemzetközi jogi normákkal szereplő nemzetközi szerződések kötelező tartozik.
Mint ismeretes, a 4. bekezdés szerint a 15. cikk Az Alkotmány „az általánosan elfogadott elvek és normák a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések Magyarország szerves részét képezik a jogi rendszer.”
Hiányos képződése eljárás alapján az új magyar alkotmány, az alkotmányos jogrendszer magyarázza jellemző típusú források alkotmányos jog a kereset egyes törvények az egykori Szovjetunió, amennyiben azok nem ellentétesek a magyar Alkotmány és más törvények.
2. fejezet forrásai alkotmányos jogai Orosz Föderáció
2.1. Magyarország Alkotmánya - fő forrása
Között a funkciók a magyar alkotmány tartalmazza a következőket:
1) normák létre az alkotmány, az alkotó
jellegűek, és az elsődleges. Ezek nem köti semmilyen törvényt, amely jogilag kötelező számukra, hozhat létre, különösen az új intézmények, változó rendszert az állami szervek;
2) az Alkotmányban megállapított közjogi általános jellegű, amelyek alapvető fontosságúak az egész állam és a jogi szabályozás. Azonosítják az összes alapvető kommunikációs, amellyel ez a közösség az emberek egyesül a civil társadalomban, meghatározza azokat a mechanizmusokat az állam és a közügyekkel
3) Az Alkotmány, mint a jogforrás jellemzi a szélessége és
azokban lévő anyagot normák. Ezek teszik ki a szerkezet az állam, a lényeg és a forma határozza meg a tárgyak a hatalom, a mechanizmus végrehajtását,
elvei részvétel a menedzsment minden témában a politikai tevékenység. Az Alkotmány rögzíti azokat az elveket és a társadalom gazdasági szerkezete, a tulajdon, védelmének lehetőségeit a jogokat minden alanyai gazdasági életben. Keresztül alkotmányos normák meghatározása alapján a jogi státusza az egyén jogait és szabadságait a polgárok, a védett és az állam által garantált megsértését.
4) Az Alkotmány a legfelsőbb jogi ereje, és közvetlen hatással, és amely ezáltal a Magyarország területén. A törvények és más normatív jogi aktusok közé tartozik, nem mond ellent az Alkotmány (15. cikk);
6) alkotmány érték van meghatározva a fő forrása, és hogy a szabványok az abban foglalt jár kiviteli alakjai fogja megállapítani az embereket. Az Alkotmány meghatározott célok, hogy a társadalom meghatározza maga a szervezés alapelveit és működését;
7) Az Alkotmány összehasonlítva más forrásból nem csak aktus a legmagasabb jogi szinten, hanem a társadalmi jelentősége. Ő szabályai aggodalomra minden polgár, minden tárgy a társadalmi tevékenység.
Így, mint az alap alkotmány Magyarország
forrás alkotmányjogi egyfajta létrehozó szabványok teszik ki a magját az ipar, mind az állami jogi szabályozás a társadalmi viszonyok tárgyává tenni.
2.2. Szövetségi Alkotmányjogi forrásaiként
A következő forrás magyar alkotmányos jogok szövetségi alkotmányos törvények.
Az ötlet egy ilyen szabályozás célja, hogy csökkentse a nagyon magyar alkotmány. A jogi erő szövetségi alkotmányos törvények foglalnak köztes helyzetben a magyar alkotmány és a rendes szövetségi törvényeket kell elfogadni, egy bonyolultabb eljárás, mint az utolsó, amely megköveteli a nagyobb fokú társadalmi konszenzus. Az ilyen ábrázolás közötti kapcsolat void magyar alkotmány, a szövetségi alkotmányos törvények és az általános szövetségi törvények uralkodnak. Az alapot rendelkezései szolgálhatnak számára 1. rész 15. cikke ( „A törvények és más jogi aktusok elfogadott Magyarországon is, nem mond ellent a magyar alkotmány”), és a 3. rész 76. cikkének az alkotmány ( „Szövetségi törvények nem sértik a szövetségi alkotmányos törvények”). Lehetetlen azonban nem ismeri fel a konkrét ok és a helyzetbe, hogy a szövetségi alkotmányos törvények ugyanolyan erővel, mint az Alkotmány hiszen például ez történik Olaszországban vagy Franciaországban. Között a szövetségi alkotmányos törvények: betét