Mese a kis mosómedve, és az egyetlen, aki ül a tóban - Lilian Muur
Cautionary jó történet a gyermekek író Lillian Muur a kis mosómedve és Togóban aki ül a tóban - egy igazi áldás a szülők számára. Történetén keresztül, könnyen mondani a gyerekeknek, hogy meg kell, hogy bátor, de mértékkel, és jó az egész. A történet is egy fontos részletet - egy kis mosómedve jött anyja segítséget és tanácsot, és hallgatni teljes bizalommal. Ez az összefüggés az anyám legyen a gyerekek. A mese arról a kis mosómedve is egy nagy erkölcsi: a barátság egy mosollyal kezdődik.
Tale Kis mosómedve és az egyetlen, aki ül a tóban letöltés:
Kis mosómedve volt kicsi, de bátor. Miután anya Enotiha mondta:
- Ma telihold van, és világos. Kis mosómedve, ha az egyik megy a gyors patak, és hogy a rák a vacsora?
- Nos, igen, persze - feleltem Kis Enot.- nalovlyu te ilyen rákok, amelyek még soha nem evett.
Kis mosómedve volt kicsi, de bátor.
Éjjel a hold felkelt, nagy és fényes.
- Itt az ideje, Little mosómedve - mondta mama.- lépés, amíg meg doydosh a tó. Látni fogja, egy nagy fa, hogy felölelik az egész tavat. Ha erre kattint, a másik oldalon. Ez a legjobb hely fogása rákok.
A holdfényben kis mosómedve távozott.
Annyira boldog volt! Nagyon büszke!
Első alkalom az életemben!
Eleinte nem ment lassan,
Aztán egy kicsit gyorsabb,
És akkor - kihagyom.
Kis mosómedve hamarosan belépett a sűrű erdő-pregustoy.
Ott pihen Old Porcupine.
Meglepődött, hogy látni, hogy kis mosómedve séta az erdőben anya nélkül.
- Hová mész egyedül? - kérdezte Old Porcupine.
- A gyors patak! - mondta a kis mosómedve gordo.- megyek fogni rákok vacsorára.
- És nem félsz, Little Raccoon? - kérdezte Old Dikobraz.- Tudod, nem kell, amit én, - olyan akut és hosszú tűk.
- Nem félek! - Kis Raccoon válaszolt: ez volt kicsi, de bátor.
Kis mosómedve ment tovább a fény egy fényes hold.
Eleinte nem megy lassan.
Aztán egy kicsit gyorsabb,
És akkor - kihagyom.
Hamarosan jött a zöld mezőn. Ott ült a Big Skunk. Ő is azon, hogy miért kis mosómedve séta az erdőben anya nélkül.
- Hová mész egyedül? - Megkérdeztem Big Skunk.
- A gyors patak! - mondta a kis mosómedve gordo.- megyek fogni rákok vacsorára.
- És nem félsz, Little Raccoon? - kérdezte Big Skuns.- Tudod, nincs mit kaptam: I permetlé egy csúnya szag, és minden elfutni.
- Nem félek! - mondta a kis mosómedve, és folytatta.
Nem messze a tó, látta Tolsztoj Nyúl.
Vastag Rabbit aludt. Kinyitotta az egyik szemét, és ugrott.
- Oh, megijesztettél! - mondta on.- Hová mész egyedül, Little Raccoon?
- Megyek gyorsan a patak! - mondta a kis mosómedve gordo.- Ez a másik oldalon a tó.
- Oo-ooo! - mondta Kövér Nyúl És nem félik Őt?
- Kitől félnék? - Megkérdeztem kis mosómedve.
- Az egyetlen, aki ül a tóban - mondta Kövér Nyúl Félek tőle!
- Nos, én nem félek! - mondta a kis mosómedve, és folytatta.
És végül, kis mosómedve láttam egy nagy fa, amit kalibrálni az egész tavat.
- Itt kell mennem, - mondta magában, zúza Enot.- És ott, a másik oldalon, én elkapni rákok.
Kis Raccoon átvágott a fa másik oldalán a tó.
Ő bátor volt, de miért csak találkozott ez a vastag Nyúl!
Nem akart gondolni, aki ül a tóban, de nem tudta türtőztetni magát.
Elhallgatott, és nézett.
Valaki ült a tó!
Ez volt ő! Ültem ott, és nézte a mosómedve a holdfényben. Kis mosómedve és nem adta jelét, hogy félek.
Elfintorodott.
Az egyik a tóban is grimaszt vágott.
Mi volt a bögre!
Kis mosómedve visszafordult, és futott minden sietség. Gyorsan futott már Tolsztoj Nyúl, hogy ő megijedt újra. Így hát futott és futott megállás nélkül, amíg meg nem látta a Big Skunk.
- Mi ez? Mi ez? - Megkérdeztem Big Skunk.
- Ott, a tóban, ül valaki nagy nagyon nagy! - kiáltott morzsa Enot.- nem tudok járni!
- Akarod, hogy veled menjek, és küldje el? - Megkérdeztem Big Skunk.
- Ó, nem, nem! - mondta a kis mosómedve toroplivo.- Nem szabad csinálni!
- Nos, jól - mondta Big Skuns.- Ezután magával vitte a kő. Csak azért, hogy megmutassa neki, hogy van egy kő.
Kis Raccoon akarta, hogy a haza egy rák. Így aztán felkapott egy követ, és visszament a tóhoz.
- Talán ment! - mondta kis mosómedve maga sebe.- Nem, ő nem hagyott!
Ott ült egy tó.
Kis mosómedve és nem adta jelét, hogy félek.
Felemelte a kő.
Aki ült a tó is, felemelte a kő.
Ó, milyen volt egy nagy kő!
Kis mosómedve bátor volt, de nem volt kevés. Rohant minden sietség. Ő futott és futott megállás nélkül, amíg meg nem látta a régi Porcupine.
- Mi ez? Mi ez? - kérdezte Old Porcupine.
Kis mosómedve mesélt neki az, aki ül egy tó.
- Ő is, ez volt a kő! - mondta Kis Enot.- hatalmas kő.
- Nos, akkor magával vitt egy bot, - mondta az öreg Porcupine, - Menjünk vissza, és mutasd meg neki, hogy van egy nagy bottal.
Kis Raccoon akarta, hogy a haza egy rák. Aztán vett egy botot, és visszament a tóhoz.
- Talán tudott menni - mondta Kis Raccoon magát.
Még mindig ül a tó.
Kis mosómedve nem várta meg. Felemelte a nagy bottal, és megrázta.
De az egyik a tóban, volt egy bot is. Nagy nagy bottal! És megrázta a bot ezt a kis mosómedve.
Kis mosómedve esett a botját, és futott.
Tolsztoj Nyúl
Korábbi Big Skunk,
Elmúlt a régi Porcupine
Megállás nélkül egész úton hazafelé.
Kis mosómedve elmondta az anyjának szól az, aki ül egy tó.
- Ó, Mama, - mondta -, annyira szerettem volna menni egy olyan rák! Annyira akartam hozni őket haza vacsorára!
- És hozol! - Anya azt mondta Enotiha.- Ez az, amit én megmondom, Little mosómedve. Gyere vissza, de ezúttal ...
Ne vegye be a kő,
Ne vegye be a botot!
- Mi a teendő? - Megkérdeztem kis mosómedve.
- Csak mosolyogj! - Anya azt mondta Enotiha.- Gyere és mosoly Aki ül a tóban.
- Semmi más? - Morzsa Enot.- kérték Biztos vagy benne?
- Ez minden - mondta mama.- biztos vagyok.
Kis mosómedve bátor volt, és anyám biztos volt.
És ment vissza a tóba.
- Talán végül maradt! - mondta Kis Raccoon magát.
Még mindig ül a tó.
Kis Raccoon kényszerítette magát, hogy hagyja abba.
Aztán kényszerítette magát, hogy a vízbe.
Aztán kényszerítette magát, hogy mosolyogjon Tom, aki ül egy tó.
És aki ült a tó, a mosoly!
Kis mosómedve így örülök, hogy lett a nevetés. És úgy tűnt neki, hogy az, aki ül egy tó, nevetés, egy hajszál, mint a mosómedve tenni, ha azok jól érzik magukat.
- Azt akarja, hogy barátok velem! - mondta magában, zúza Enot.- És most lehet menni a másik oldalra.
És futott fára.
Ott, a bank a gyors patak, kis mosómedve kezdett felzárkózni rákok.
Hamarosan ő szerzett annyi rákos megbetegedések tudott átjutni.
Rohant vissza a fa az egész tavat.
Ebben az időben, kis mosómedve intett Tom, aki ül egy tó.
És ő legyintett a válasz.
Kis mosómedve versenyzett otthon minden sietség, tartva rák.
Igen! Még soha sem ő, sem az anyja nem edali ilyen finom rákokat. Tehát Anya azt mondta Enotiha.
- Most lehet menni ott egyedül, ha akarsz! - mondta Kis Enot.- én már nem félek attól, aki ül egy tó.
- Tudom - mondta anyám Enotiha.
- Ő nem rossz, aki ül a tóban! - mondta Kis mosómedve.
- Tudom - mondta anyám Enotiha. Kis mosómedve anyjára nézett.
- Mondd, - mondta on.- Ki ül a tóban?
Anya Enotiha nevetett.
És akkor azt mondta neki.