Folyóirat - hivatalos - milyen helyzeteket nevezünk sürgősségi helyzetnek
Az állam egyik fő funkciója egy modern demokratikus társadalomban talán egy védelmi funkció, amely az állampolgárok életének és tulajdonának biztonságát szolgálja. A vonatkozó közszolgáltatásoknak biztosítaniuk kell a társadalomban a jogállamiságot, tiszteletben kell tartaniuk minden állampolgár jogait és szabadságait.
Sajnos, nem mindig a saját életünk és szeretteink életének maradnak biztonságban. Különböző okok miatt vannak olyan helyzetek, amikor valaki biztonságát vagy valamit fenyeget. Naponta a világon ilyen események vannak: a repülőgépek esik, a hajók elsüllyednek, az épületek összeomlottak, a vonatok elhúznak a síneken, a tavaszi folyók mossa a várost, a földrengések elpusztítják a negyedeket. A bűnözés növekszik, a terrorizmus és a szélsőségesség már régóta szakmai tevékenység. Az emberek meghalnak, mert a mérnökök és építők hanyagsága véletlenül a gyilkosok kezébe került, halálos betegségek miatt. Nyilvánvaló, hogy ilyen sokféle helyzet létezik. Valaki katasztrofálisnak, valakinek - kritikusnak, valakinek - szélsőségesnek, valakinek - rendkívülinek nevezi őket.
Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy mely helyzetekre utalunk azokra, amelyek veszélyeztetik egy állampolgárt vagy hatóságot? Ugyanakkor meg kell határoznunk a "szélsőséges - extrém" kifejezések közötti kapcsolatot a helyzetek nevében. G. Selye stresszelméletének szempontjából minden olyan helyzet, amelyben a belső folyamatok stresszére van szükség, rendkívüli a tárgy számára. De ebben az esetben ez törlik a határ, amely elválasztja a szokásos feltételek megléte változást, mert a stressz nem csak szerves része a „mindennapi élet” a tárgy, hanem gyakran elengedhetetlen feltétele a létét és fejlődését az utóbbi. A határ, amely elválasztja a szokásos extrém körülmények között, figyelembe kell venni egy ilyen helyzet, amelyben hatása alatt a tényezők, aktualizálása válasz objektumot változások a külső környezet, az már nem tud megfelelő reflexió és szabályozási tevékenység. Ezért a szélsőséges helyzetben a környezeti körülmények megváltozását értjük olyan tárgy körül, amely rövid időn belül megtörténik, és a külső környezethez való alkalmazkodás egyéni küszöbéhez vezet. Valójában az adaptáció egyéni küszöbértéke, amely egy objektumot helyez el a vonalra, amelyen fennáll a létének veszélye.
Most közvetlenül foglalkozunk a biztonság fogalmával. Az általános környezetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó irodalomban általában a következő meghatározás merül fel.
"Szisztematikus megközelítés alkalmazásával, a biztonság alatt, meg fogjuk érteni a következőket. A biztonság egy objektum tulajdonsága, amely abból áll, hogy megakadályozza az ilyen állapotok és tulajdonságok ilyen változását, valamint nem okoz változást az objektumok belső és külső környezetét veszélyeztető egyéb objektumok állapotában és tulajdonságában. "1.
Így a rendszer-megközelítés szempontjából minden vizsgált objektumnak van olyan kapcsolata más objektumokkal, amelyek kívülről vannak. Ezekkel az objektumokkal kölcsönhatásba lép olyan hatásokkal, amelyek lehetnek:
- a tárgyalt objektumról érkező közvetlen kommunikáció hatásai külső tárgyakra és állapotuk megváltoztatására;
- visszajelző hatásokat, a külső objektumtól a tárgyig.
Különösen fontos, hogy a visszacsatolás hatása a külső objektum állapotától függ, amelyet a vizsgált tárgy vagy más külső objektumok korábbi közvetlen hatása kondicionál. Ezenkívül a külső objektumokat olyan külső objektumok perturbációi befolyásolják, amelyek megváltoztathatják állapotukat, és ennek következtében a visszacsatolás hatásait a külső objektumból a témához.
Függetlenül attól, hogy ezek a kapcsolatok érzékelik-e vagy sem a kérdéses tárgyat, mégis léteznek. A karakterüket nem fenyegeti a külső objektum állapotának változása bizonyos tartományban. Azonban a megengedett tartományon kívül ezeknek a paramétereknek a megváltoztatása a vizsgált tárgy létfontosságú tevékenységét fenyegető veszély kialakulásához és végrehajtásához vezethet. Véleményünk szerint ez a következtetés kulcsfontosságú itt.
A környezeti objektumokkal való kapcsolatok különböző formáival a közvetlen és a visszacsatolási kapcsolatok hatásainak paraméterei mindig egy bizonyos értéktartományban vannak. Azonban az eltérítési hatás közvetlen kapcsolat a külső környezet az objektum bemenet a várható norma vagy a zavaró hatása ezen a helyen egy másik tárgy (személy) paraméterek visszacsatolási hatások is meghaladhatja a megfelelő értéket adaptációs személyes küszöböt vagy formák nem biztonságos a tárgy, azaz rendkívüli feltételeket teremtene számára.
Extrém körülmények között - ezek a feltételek, amelyek a veszély, hogy létezik a tárgy ott, az egészsége és a tulajdon a külső tárgyak miatt nem várható (diszkrét) változások az állapotuk, ami a megjelenését és hatását maladaptív tényezők.
Figyelnünk kell arra is, hogy a vészhelyzetet a hatóság és az állampolgár különböző módon értelmezi. Nem minden vészhelyzet egy személy (állampolgár) számára vészhelyzet lesz az állami struktúrák számára. Az állami struktúrák esetében a sürgősségi helyzet elsősorban olyan helyzet, amely rövid idő alatt rendkívüli feltételeket teremthet az állami hatalom számára, amelynek leküzdése az utóbbiaktól magas szintű készenlétet és szakszerűséget igényel. Az egyén számára vészhelyzet lesz minden olyan helyzet, amely veszélybe sodorja életét, egészségét vagy tulajdonvesztését.
Ezenkívül az állami hatalom nyilvános. Ezért fontos szerepet játszanak a vészhelyzet megelõzésével, megelõzésével és megszüntetésével kapcsolatos információk, amelyeket a nyilvánosság elé terjesztenek (leírják, bemutatják). Ez az első helyen áll. Fontos a hatóságok készsége arra, hogy a vészhelyzetben, a lojalitást, az igazságosságot, a nyitottságot, az emberiséget, a vészhelyzet megoldására vetett bizalmat, a közvélemény empátiáját érintő vészhelyzetben lépjen kapcsolatba a médiával. Másodszor, a vészhelyzet váratlan és bizonyos mértékig kiszámíthatatlan, ami megnehezíti a vele való munkát.
Az államigazgatás rendszere számos olyan ügynökség létezését biztosítja, amelyek feladata a polgárok biztonságának biztosítása, különös tekintettel a vészhelyzetek megelőzésével foglalkozó minisztérium (EMERCOM, Oroszország) iránt. felelős a vészhelyzetek következményeinek megelőzéséért, megelőzéséért és kiküszöböléséért. Bár az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata felelős az állam és a társadalom biztonságáért, még mindig nem tartozik a figyelem középpontjába, mivel alapvetően más tevékenységet folytat.
A Sürgősségi Minisztérium nyilvánvalóan a legrészletesebb kérdéseket dolgozott ki a vészhelyzetek fogalmáról és osztályozásáról. Ez elég ahhoz, hogy bizonyos jogi aktusokra és dokumentumokra forduljon, hogy megbizonyosodjon róla. Különösen a Szövetségi törvény „A védelem a lakosság és területek vészhelyzetek természeti és ember által okozott katasztrófák” származó 12/21/94 definícióját katasztrófa: „Vészhelyzet - a helyzet egy adott területen, amely eredményeképpen kifejlesztett egy baleset, veszélyes természeti jelenségek, katasztrófa, természeti vagy más katasztrófák okozhat vagy elvesztését eredményezte élet, kár, hogy az emberi egészségre vagy a környezetre, jelentős anyagi veszteséget és sérti a feltételek a lakókörnyezet „2.
A sürgősségi helyzetek minisztériuma extrém helyzetekben teljesen konkrét eseményeket ért. A Sürgősségi Minisztérium megértésében minden vészhelyzet rendszeres és működőképes. A minisztérium azért jött létre, hogy foglalkozzon az ilyen helyzetekkel, és természetes, hogy egyértelmű felsorolásban vannak a lehetséges incidensek. Az ES általánosabb koncepcióját is érdekli, hogy megértsük az alapvető különbséget a "válság", "katasztrófa" és "vészhelyzet" fogalmai között. Elemezzük a válsághelyzet és a szélsőséges események koncepciójának több megközelítését a kontextusban és az ES koncepciójához képest.
Az ES definíciója nagyon teljes, és világos, hogy a jelenségeket az állami hatóságok, különösen a sürgősségi helyzet minisztériumának vészhelyzetként értik. A fenti megfogalmazásból következik, hogy ezt a jelenséget két jelre alapozva: 1) a származás jellege és 2) a következmények.
Így az esemény vészhelyzet, ha: 1) ez egy baleset, katasztrófa vagy természeti katasztrófa, és 2) elvesztését eredményezte, az élet és / vagy károsíthatják az egészséget, pusztítás, anyagi veszteségeket okozott kárt a környezetben. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy az elismerés vészhelyzet, akkor elegendő, hogy kövesse a törvény betűjéhez, nem csak a jelenléte az áldozatok, megsemmisülés és sérülés, hanem a lehetőséget, a veszélye egy ilyen esetre. Így például egy terrorista cselekedet vészhelyzet, mert fenyegetést jelent az emberek életére. De innen nem következik az emberi áldozatok szükségességével. Az ilyen helyzet megoldása vér nélkül is megy.
Figyelembe véve a legáltalánosabb formája a koncepció egy vészhelyzet, akkor kap több különböző besorolás vészhelyzetek eltér amellyel a minisztérium sürgősségi helyzetek - osztályozás jellegére, eredetére és következményei (ne felejtsük el, hogy van még egy besorolási vészhelyzet a skála - a helyi, lokális, területi stb., az Orosz Föderáció 1996. szeptember 13-i 1004. sz. határozata) 3.
Tegyük át a vészhelyzetet jellemzõ jellemzõket, mint a közigazgatás szférájának különleges jelenségét.
Attribútum 2: A vészhelyzet helyi. Az esemény mindig egy bizonyos helyen, korlátozott területen történik. Itt például egy árvíz, egy terrorista cselekedet, egy gyárban történt baleset. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a vészhelyzet következményei messze meghaladhatják azt a területet, ahol történt. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy a vészhelyzet következményei - a vészhelyzettől eltérően - nem helyiek.
Vészhelyzet felszámolása során legalább az események alakulásának első órájában helyi és területi hatóságok vesznek részt, és egyes esetekben (a főváros, a regionális központok), a regionálisak. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben nehéz viselkedni és szándékos vezetői döntéseket hozni. Ezért kiemelt intézkedésekre van szükségünk, nemcsak a vészhelyzet megakadályozására, hanem a későbbiekben a nyilvánosság számára is megfelelő tájékoztatásra.
3. jelenség: Vészhelyzet gyakran váratlan. Megoszlanak a sürgősségi nem számíthat (ilyen eseményeket - az eredmény egy egyedi körülmények, megjósolni, hogy ez teljesen lehetetlen), és várható (a fellépő ilyen helyzetben várható, és az időzítése, helye és nagysága hatásainak előre jelzett). De az a tény, hogy egyetlen előrejelzés sem ad megbízható és teljes információt. Ezért a vészhelyzet pontos időpontja és helyzete még mindig ismeretlen.
A hatóságoknak folyamatosan készen kell állniuk bármilyen méretű vészhelyzetre (koordinációs és kommunikációs terv vészhelyzetekben). Ebben az értelemben az állami hatóság mindig "porkannán" ül, nem tudva, mikor, hol és milyen erőt kelt a robbanás. Megjegyezzük, hogy a hatóságok és különösen a minisztérium sürgősségi helyzetek általában nincsenek felkészülve a vészhelyzetekre nem várható, mivel ellentétben a várható, szokásos helyzet, nem várható igazán nem szabványos a hatóságok számára. Különösen a MES nem áll készen a kölcsönhatásra ilyen helyzetekben a médiával. A hatóságok és a média sürgősségi helyzetekben, a "válság kommunikációs tervében" nincsenek törvényhozói és szervezeti szempontból rögzített rendszerei.
Attribútum 4: egyes esetekben a vészhelyzet egyedülálló. Itt mindenekelőtt egy olyan váratlan vészhelyzetről van szó, amely a körülmények egyedülálló, egyedi vagy szokásos halálos összefolyásának következménye. Például repülőgépes baleset, súlyos közúti baleset, vasúti baleset, terrorcselekmény. Mindegyik ilyen helyzetben az állami képviselők kénytelenek lesznek arra, hogy új, gyakran tapasztalt módszereket használjanak a vészhelyzet következményeinek megelőzésére és kiküszöbölésére. Ez annak köszönhető, hogy a körülmények egyedülálló kombinációja egyedülálló következményekkel jár. Ezért a kormányzat 100 százalékig nem áll készen a vészhelyzetre. Minden különálló vészhelyzetben van egy sajátosság. Ezért a helyzet és az interakció folyamatának megoldása érdekében a médiával való kommunikációt kreatív módon, bizonyos mértékig nem konvencionálisan, új, speciálisan erre a helyzetre fejlesztett speciális módszerek alkalmazásával kell megközelíteni.
Tag 5: a vészhelyzet leggyakrabban dinamikusan fejlődik. Az események nagy sebességgel fordulnak elő, és egymásra helyezik egymást, hatással vannak egy hógolyó hatására. Gyakran előfordulhat, hogy a vészhelyzet órák alatt új, még masszívabb és romboló hatásúvá válik. Ilyen körülmények között az állami hatóságoknak gyorsan, világosan és magabiztosan kell cselekedniük, mint a katonai küzdelemben felvetett katonák. Elővigyázatosság szükséges a vészhelyzet megelőzéséhez. A megfelelő formanyomtatványokat a hatóságok és a média közreműködésével is meg kell szerezni.
Most, amikor eléggé elhangzott a vészhelyzetekről, a biztonságról, a politikai rezonanciáról és a katasztrófáról, elmondhatjuk, mi a különbség egy kritikus, botrányos, katasztrofális, vészhelyzet között.
Hajlamosak vagyunk arra a véleményre, hogy ezek ugyanazon érme más oldalai. Végtére is, minden olyan esemény, amelyet ilyen módon lehet jellemezni, veszélyeztetett helyzetek. Ha a származás szempontjából nézzük őket, akkor baleseteket hívhatunk (például robbanás vegyi üzemben), katasztrófák (erdőtüzek vagy áradások), terrorista támadások. Az ilyen események következményeit tekintve katasztrófáknak nevezik őket. ha a megsemmisítés mértéke meghaladja a megszokott reprezentációkat, botrányokat. ha a következmények politikaiekké és végül vészhelyzetekké válnak. ha az esemény közvetlen kapcsolatban áll a rendszerrel és a közigazgatás kérdéseivel, például a mérgező anyagok szivárgásával az állami védelmi vállalkozásban.
Másodszor, ha megnézzük a politikai válság, az állami vezetői, technikai szempontból, azt látjuk, hogy ugyanez a helyzet lehet extrém közigazgatás, katasztrofális a társadalom, a botrányos teljesítmény.
Ezért, ha megkérdezik, milyen helyzeteket tartunk vészhelyzetnek, akkor a válasz: a vészhelyzetek kritikus helyzetek a közigazgatás területén.