Auditminta (7) - absztrakt, 4. oldal
2.3. Módszer a mintaelemek számának meghatározására, amelyek egyensúlyban vannak
Ezt a módszert használják a minta méretének meghatározására az általános lakosság elemeitől, amelyek a számla egyenlegét képezik az auditált pénzügyi kimutatásokban. Úgy vélik, hogy a legnagyobb értékű elemek és a "kulcs" elemek már külön csoportban vannak kiválasztva, és folyamatos ellenőrzés alá esnek.
E módszer szerint a mintavételhez mintavételre kerülő elemek számát a képlet adja meg
OB = (HS - EN - EK) * CP. (KS * 0,75),
ahol OB a minta mérete;
GS - az általános népesség értékét tekintve;
EN - a legnagyobb költségek elemeinek összege;
Az EK a "kulcs" elemek összege;
KP a hitelesítési tényező;
A CSS a lényegesség szintje.
Az ellenőrzési arány az audit kockázat szintjétől függ. Korábban többször megjegyeztük, hogy az ellenőrzési kockázat három összetevőből áll: integrált (intraeconomic) kockázat; kockázatkezelési rendszer; a nem észlelés veszélye. Az ellenőrzési kockázat utolsó eleme nem használható az ellenőrzési minta volumenének kiszámításához, mivel ez a kockázat nem érinti, hanem éppen ellenkezőleg, attól függ, hogy hány elemet választanak ki az ellenőrzéshez.
Eltekintve a kockázati kontrollok és a benne rejlő (mezőgazdasági) kockázat kiszámítása során javasolt felhasználás aránya kapcsolódó kockázatot jelenlétében „keresztezési eljárások.” Tehát az elsődleges dokumentumok egy különálló csoportját nem önmagában, hanem egy másik számviteli részhez kapcsolódó dokumentumokkal összefüggésben vizsgálják. Így csökkenthető az ellenőrzési kockázat, ha az egyik számviteli területről származó számviteli adatok megbízhatóságát az auditált könyvelési adatok egy másik számviteli területről megerősítik. És fordítva, az egyik számviteli alrendszer hiányosságai jelentős negatív hatást gyakorolhatnak más alrendszereire, valamint a pénzügyi beszámolás egészének megbízhatóságára. (Ez a helyzet következik kettős könyvelés elve, mint bármely üzleti tevékenység tükröződik a számviteli, mint egy betéti egy számla és a hitel más. Ezért a hiba, amely a rossz gondolkodás az üzleti tranzakció, mindig érinti legalább két háló fiókot.)
A kockázati szintek mindegyikét a következő skálán értékeljük: magas, közepes, alacsony. Ha a könyvvizsgáló nem tudta megbízhatóan megbecsülni a kockázat bármely értékét, akkor a minta méretének meghatározásához ezt az értéket el kell fogadni. Így kaphat 27 kockázati kombinációt, amelyek mindegyike megfelel az ellenőrzési tényező bizonyos értékének.
A következő magyarázatot kell adni a képletnek:
a) ha a minta térfogatának kevesebb mint 10 eleme van, akkor ez a helyzet matematikai szempontból nem megfelelőnek tekinthető. Ezután a képlet veszi a formát
azaz A minta mérete az ellenőrző tényező termékének a 10-es számmal lett kiszámítva;
b) ellenkező esetben, ha a mintaelemek száma meghaladja a 40-50 értéket, akkor azt 35 elemre kell korlátozni, majd a képletet a
azaz a minta mérete 35-tel megegyezik az ellenőrzési tényező termékével.
Mutassuk meg ennek a megközelítésnek a példáját.
Egy példa. Szükséges bizonyos aggregátumok ellenőrzésének elvégzése, amelynek összege a HS = 105 822 ezer rubel értéke; a legnagyobb értékű elemek és a "kulcs" elemek EN + EC = 10 554 ezer rubel; az USA lényegességének szintje 6000 ezer rubel; a számlavezetési kockázatok értékelése: integrált (gazdaságon belüli) - közepes; az ellenőrzések kockázata alacsony; az átfedéses eljárásokkal járó kockázat átlag.
A tényezők (C, H, C) adott értékkészletéhez megkapjuk a KP = 0,66 ellenőrzési tényezőt.
Ezután meghatározzuk a minta méretét:
RH = (105 822 - 10 554) * 0,66. (6000 * 0,75) = 14,
azaz a legnagyobb érték és a "kulcs" elemek mellett a reprezentatív minta 14 reprezentatív tagját kell kiválasztani.
2.4. A számítási elszámolási számlák forgalmán alapuló mintaelemek számának meghatározására szolgáló módszer
Abban az esetben, ha a pénzügyi kimutatások összeállításának időpontjában nem rendelkeznek egyenlegekkel, akkor az eljárás eltér a 2.3. Bekezdésben foglaltaktól.
Vannak értékelni ellenőr kockázati szintek: inherens (mezőgazdasági), eszközei ellenőrzési eljárások és metsző ugyanezen a skálán 1 Ennek eredményeként a kombinációja különböző minősítés értékek kiviteli alakok is előállíthatók, de nem feltételes együtthatók és specifikus minta térfogata.
Egy példa. A könyvvizsgáló által végzett értékelés kimutatta, hogy a rejtett (intraeconomikus) kockázat átlaga, az ellenőrzések kockázata átlagos, és az átfedő eljárásokhoz kapcsolódó kockázatok magasak. A 2. függelékben a C tényezők kombinációját; C; Megtaláljuk a mintanagyságot, ami 28 elemnek felel meg.
3. Stratifikáció (fogalom, alkalmazás mintavételes felmérés tervezésében). A "90-10"
A rétegződés az általános populáció alcsoportokba való elosztásának folyamataként értendő, amelyek mindegyike hasonló jellemzőkkel rendelkező elemekből áll, azaz. homogenitás tulajdonsága.
A rétegződés hatékony eszköz a mintavételi módszer hatékonyságának javításához. Lehetővé teszi a kisebb mintaméret használatát (minden alcsoporton vagy rétegen belül) anélkül, hogy veszélyeztetné az ellenőrzés minőségét. Ennek az az oka, hogy az egyedi rétegben lévő elemekre kiszámított variációs index kis értékű lesz.
Gyakran használják a summatív becslés kritériumát, azaz hozzárendelhessenek a legnagyobb értékű elemeket és egyéb elemeket. Rendszerint az első közülük folyamatos (100% -os) ellenőrzés alá esik (mivel számukra igaz, hogy egy kis százalékos hiba nagy abszolút értékkel bír, és jelentős hatással van a pénzügyi kimutatásokra).
Ebben a tekintetben megfogalmazhatjuk a "90 -10" szabályt, amelynek lényege a következő.
Lehetetlen megbecsülni fokú megbízhatóságát a pénzügyi beszámolási alkalmazó jogalanyok ellenőrzési eljárások tekintetében a dokumentumok, amelyek a kapott számla egyenlege vagy magában az alkotó műveleteket összesen 10% -a teljes összeg pénzben. A 90% -os minta eléréséhez elég csak a teljes szám 10% -át kiválasztani.
Tekintsük ezt a szabályt az érdemi dokumentumok vizsgálatával. Valójában a legtöbb jelentős mennyiségű dokumentum egy kicsit megtalálható. Mindazonáltal a dokumentumok szerkezetének legnagyobb arányát foglalják el összességében. Ezért az általános lakosság véleményének megfogalmazása érdekében rendszerint nem szükséges részletes iratellenőrzést végezni a jelentéktelen összegekkel, amelyek bőven rendelkezésre állnak, de ezek kis összegű súlyt jelentenek az összeg kifejezésben. Ezzel szemben, amint fentebb megjegyeztük, a könyvvizsgálónak nagyobb figyelmet kell fordítania azokra a dokumentumokra, és tükröznie kell azokat az üzleti ügyleteket, amelyekben az összeg jelentős, és a lehetséges hibák jelentős hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra.
Az általános lakosság rétegekké történő felosztása nemcsak mennyiségi, hanem minőségi jellemzőn alapulhat, nevezetesen: a gazdasági művelet típusa, az eszközök csoportja stb. Például egy befektetett eszközök ellenőrzése indokolt lehet osztani azok teljes körű a csoport, és végeznek ellenőrzést az egyes csoportokon belül (épületek, építmények, munka- és erőgépek és berendezések, járművek, stb), mint a nyilvántartást minden csoport saját jellemzői .
Meg kell jegyezni, hogy a hasadás minőségi és mennyiségi jelei egyidejűleg fordulhatnak elő. Például, az épületek és építmények a nagy ipari üzemek, hajlamosak arra, hogy a legnagyobb részesedéssel a szerkezet a tárgyi eszközök, valamint a válogatott minőségi tulajdonságok ennek a csoportnak az eszközök céljára a további ellenőrzés megfelel az azonos feltételek a fent vázolt a legnagyobb értékű elemek esetében.
A nemzetközi könyvvizsgáló cégek tapasztalatai alapján ajánlott a következő csoportok (rétegek) kiválasztása a vizsgált populációból, és folyamatos ellenőrzésnek vetik alá:
A legnagyobb elemek (a legnagyobb értékű elemek - számlaegyenlegek vagy az üzleti tranzakciók osztályai);
olyan elemek, amelyeknél a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint a legnagyobb hiba vagy torzulás valószínűsége ("kulcselemek"