A szerzők kollektora - a szociológia és a politikatudomány alapjai - 14. oldal
A New Times korában a fő kérdések az állami hatalom természetét, az állami hatalom társadalomra gyakorolt hatásának korlátozását. A demokrácia megértésében két politikai irányvonal van: az első szerint a demokrácia az emberek hatalma, a demokrácia; a második szerint - a politikai hatalom alapja az egyén, a nép képviselője. J. Locke és S. Montesquieu tanításai alapján kialakult a demokrácia liberális elmélete. J. Locke ragaszkodik az állam eredetének szerződéses elméletéhez, amely szerint az egyén, az állampolgár, és nem az állam, az első helyen áll. Az állam feladata az egyén természetes jogainak védelme. S. Montesquieu igazolja a politikai szabadság eszméjét, amelyet a személyes biztonsággal azonosítanak, az egyes egyének függetlenségét a hatóságok önkényességétől. A szabadságot csak egy demokratikus köztársaságban biztosítják - egy olyan állam, amelyben a hatalom minden emberhez tartozik. A demokráciát nem azonosítják a demokráciával: az emberek csak állami hatalom forrása és legfelsőbb hatalma. J. Locke és S. Montesquieu ötleteit az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányában valósították meg.
38. RUSSIA POLITIKAI TUDOMÁNY: TÖRTÉNET ÉS JELENLEGI IDŐ
Oroszországban a politikai doktrínák kapcsolódnak az első állam kialakulásához - a kijevi orosz, és fejlődésük szakaszokban követhető.
A negyedik időszak - 1917-től napjainkig. Az 1980-as évek közepéig. A politikában domináltak a marxizmus-leninizmus eszméi. Az 1980-as évek második felétől kezdve felmerült az országon átívelő történelmi út megértésének problémája, a demokrácia megerősítésének kérdései, az állami hatalom átalakítása. Az oroszországi politikai gondolkodás modern fejleménye összefügg az Oroszország helyének kérdésével a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, az állami hatalom működésében, a pártokban és a civil társadalomban.
A politikák típusainak osztályozása a közélet és az állam szférái szempontjából.
A kulturális politika célja a kapcsolatok szabályozása a szellemi élet területén. A kultúra és a politika, mint közszféra, az értékrend, a normák, a politikai élet szabályai és a politikai kapcsolatok egymáshoz kapcsolódnak
A nemzeti politika célja a nemzeti csoportok és nemzetek közötti kapcsolatok szabályozása.
40. A POLITIKA SZERKEZETE
A politikai struktúra a legitim kapcsolatok, a politikai szubjektumok és a politikai szervezetek közötti politikai kapcsolatok csoportja a politikai kapcsolataik végrehajtása tekintetében. A politikai struktúra elemei politikai témák, politikai objektumok, politikai tevékenység, politikai érdek, politikai szervezet, politikai tudat, politikai kapcsolatok.