Гост 25889
A szabvány figyelmen kívül hagyását törvény büntetendő
Ez a szabvány olyan mintatípusok két sík felületének párhuzamosságát vizsgálja, amelyek mérési hossza nem haladja meg az 1600 mm-t.
A szabvány teljes mértékben megfelel az ST SEV 3717-82 követelményeinek.
Két lapos felület párhuzamosságától való eltérés - a GOST 24642-81 szerint. Lehetővé teszi a szomszédos egyenes vonal szomszédos síkjának helyét az adott szakaszban.
1.2. A vizsgálatot az alábbi módszerek egyikével kell elvégezni:
1. módszer: Ellenőrizze a hosszmérő készüléket, amelynek mérőfeje megérinti a kalibráló vonalzó felső felületét a vizsgált minta felületére.
2. módszer: Ellenőrizze a hosszmérő készüléket, amelynek mérőfeje megérinti a kalibráló vonalzó alsó felületét a vizsgált minta felületére.
1.3. A referenciadarabot a kalibráló lemezre kell telepíteni, ebben az esetben szomszédos síkként. Egy ellenőrző vonalzó, ebben az esetben egy szomszédos vonal, egy adott szakaszon helyezkedik el a minta termék vizsgálati felületén. A kalibráló lemez munkaterületének méretei és az ellenőrző vonal hosszának nagyobbnak kell lennie, mint a minta termékének vizsgált felületeinek méretei.
1.4. Amikor ellenőrzi a felületek között eltérés a minta oldalán a konvexitás-termék és a kalibrációs lemez kell állítani a három, azonos síkban terminál méri a hosszát, és a között, a minta-és termékcsalád - két síkkal párhuzamos terminál méri a hossza azonos méretű.
A sík-párhuzamos véghosszúságú helyek elhelyezkedését az egyes géptípusok pontossági szabványainak és specifikációinak szabványai szerint választják ki. Ha ezek az utasítások nem állnak rendelkezésre, a felület szélétől a végéig terjedő távolság körülbelül 0,1 L, ahol L a megadott mérési hossz.
1.5. Az ellenőrzendő szakaszok számát és helyét a minta termék alakjának és méreteinek függvényében kell meghatározni a pontossági szabványok szabványaiban és az adott típusú gépek műszaki specifikációjában. Ha nincsenek ilyen jelzések, akkor a téglalap alakú mérőfelületek vizsgálatakor az ábrát a 2. ábrán feltüntetett szakaszokban kell elvégezni. 1. A helynek meg kell felelnie a táblázatban megadott feltételeknek. 1. és 2. ábra.
Ha a mintaelem feldolgozott téglalap alakú felületét hornyokkal osztják fel feldolgozott hosszanti csíkok sorába, akkor az ellenőrzendő szakaszokat a hosszanti csíkok közepén kell elhelyezni.
2.1. Vizsgálatok elvégzése az 1. és 2. módszeren
Ellenőrzési módszerek: hosszmérési eszköz, kalibráló lemez, egyenes, mérőállvány, hosszúság véges méretei (a domborúság irányába való eltérésű felületek ellenőrzése céljából).
Az ellenőrzési rendszert az 1. ábrán mutatjuk be. 2 (1. módszer) és a 2. ábrán. 3 (2. módszer)
Az 1 mintadarabot a 2 kalibráló lemezre szereljük fel, és a 3 kalibráló vonalzót az 1. termékmintába alkalmazzuk a bekezdésekben meghatározottak szerint. 1.3 és 1.4. Készülék mérésére hosszúságú 4, befogjuk a mérő állvány van szerelve a felületi lap 2 úgy, hogy annak mérőcsúccsal érinti a felső (1. módszer) vagy az alsó (2 módszer) munkafelület straightedge 3 váltakozva a mérési pont C és F.
A méréseket az 1.5. Pontban meghatározott keresztmetszetekben egymás után végzik el.
A 2. módszer szerint végzett vizsgálat során a mérési pontok és a minta termék közötti X távolságnak minimálisnak kell lennie.
Annak érdekében, hogy a kalibrációs vonalzó munkaterületének párhuzamosságától való eltérés hatása kizárható legyen, az uralkodó végeinek helyzetét a mérési eredményre változtathatja. hogy permutációját 180 ° -kal elforgatva a munkaterületére merőleges tengely körül alakuljon ki.
2.2. A vizsgálati eredmények értékelése az 1. és a 2. módszerrel
Ha a vonalzó végeinek helyzetének megváltoztatása nélkül ellenőrizzük, minden egyes vizsgált szakasz esetében meghatározzuk a C és F mérési pontokban kapott mérési eredmények algebrai különbségét.
A párhuzamosságtól való eltérés az egyes irányoknál a mérendő szakaszok mért értékeinek legnagyobb különbsége.
Ha a helyzet a végén a vonal változnak, az egyes leolvasható rész határozza algebrai különbség a kapott mérési eredmények a mérési pont C és F felfelé (II) és után (II helyzet) helyzetének megváltoztatása a végén a vonal. Mindkét különbségből meghatározzuk az egyes szakaszok számtani átlagát.
A párhuzamosságtól való eltérés a mérések eredményeinek legnagyobb számtani átlaga az egyes irányokban ellenőrizendő szakaszokban.
Példa az eredmények értékelésére anélkül, hogy megváltoztatná a vonalzó végeinek helyzetét
A téglalap alakú ellenőrzött felület (L = 800 mm, B = 450 mm) mintatermék vizsgálatakor az 1. táblázatban megadott mérési eredményeket az egyes szelvényekhez kapjuk (lásd az 1. ábrát). 3.
A hosszirányú párhuzamosságtól való eltérés 15 μm, 800 mm hosszú, 7 μm keresztirányban, 450 mm hosszúságban.
Példa az eredmények értékelésére az uralkodó végének helyzetének megváltoztatásával
A téglalap alakú, ellenőrzött felülettel rendelkező termék (L = 500 mm, B = 250 mm) vizsgálata során az 1. táblázatban megadott mérési eredményeket az egyes szelvényekhez kapjuk (lásd az 1. ábrát). 4.
A hosszirányú párhuzamosságtól való eltérés: 17 μm, 500 mm hosszú, 8 μm keresztirányban, 250 mm hosszúságban.